Ilovszkoje

A nap folyamán elsőként az a kérdés fogalmazódott meg bennünk, hogy hajdan a magyar katonák hogyan viselték el a repülőtér melletti erdő rovarvilágát. Nekünk egy speciális légyfajta okozott gondot, mert csak szemre támadt. Átlagosan percenként egy repült bele a szemünkbe, ha pedig rovarriasztót használtunk, akkor percenként kettő.

Két óra körül indultunk az egyik helyi idős emberhez, aki elvezetett minket egy repülőgép lezuhanási helyéhez. Az út mutatása alapján egy erdős-bozótos területen állt meg a konvoj. Elmesélte, hogy gyerekként sokszor járt a helyszínen és megtalálta a pilóta papírjait is, melyet haza vitt. Közösen az orosz kutatókkal elkezdtük a terület átvizsgálását, és néhány perc múlva már elő is kerültek az első repülőgépdarabok. Valószínűleg egy orosz repülőgép lezuhanási helyén jártunk, melyet talán az orosz kutatók a későbbiekben fel fognak tárni.
A délután további részében a katonák szálláshelyeit próbáltuk megkeresni.

A fellelhető leírások alapján a pilóták hajdan a repülőtér szélén elterülő gyümölcsösben, az Opitnaja Sztancija nevű falu kolhoza mellett laktak. Itt volt Horthy István főhadnagy barakkja is. A gondozott almáskert helyén most 80-100 éves elhanyagolt almafák és helyenként nehezen járható cserjés van. Egy épület helyét sikerült megtalálni, ebből arra következtettünk, hogy ezen a részen voltak a pilótaszállások. Ezután a repülő-műszaki és a repülőtér-kiszolgáló személyzet barakkjai után kutattunk. Ezek a Héják állóhelyei mögött, az erdőben voltak kialakítva, ezért erre a területre koncentráltunk. Mivel a visszaemlékezések szerint az épületek 1-3 méter mélyen a földbe voltak süllyesztve, még ma is látszik a helyük. Tíz építmény GPS-koordinátáját rögzítettük, amelyek 6×12 és 6×30 méteresek voltak.
Holnap az elmaradt területek detektorozásával, az eddig előkerült leletek tisztításával és digitalizálásával zárjuk a repülőtér kutatását.