Viszlát, kétéltű harckocsi!

A feladatot a katonák éjszaka hajtották végre, hiszen ilyenkor nemcsak a budai Várnegyedben, hanem minden közúton minimális a forgalom, így a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozták az ott élőknek, valamint az autósoknak is.

Az 1951-ben hadrendbe állított PT-76-os harckocsi különlegessége, hogy először a szovjet hadsereg és a haditengerészet tengerészgyalogos csapatai számára rendszeresítették. A könnyű páncélos eszköz alváza több harcjármű, így például az ASZU-85 szovjet légideszant csapatok tűztámogató eszközeként használt légiszállítású löveg alapjául is szolgált, de említhetnénk a BTR-50 PU páncélozott szállító harcjárművet is. A PT-76-os elnevezés a harckocsi két fontos jellemzőjére utal, egyrészt a fő képessége („plavajuscsij tank”, vagyis úszó harckocsi), másrészt lövegének 76,2 milliméteres űrméretére. A PT-76 elsősorban felderítő katonák eszköze volt, akik alkalmazták vízi lőgyakorlatok során is.

A Magyar Néphadsereg eszközparkját 1959-ben bővítették ezzel a típussal, amelynek egyik példányát 2020 márciusában állították ki Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum bejáratánál. A mintegy 15 tonnás muzeális harckocsi elszállításához az MH 25. Klapka György Lövészdandár biztosított két speciális szállítójárművet – egy trélert és egy vontatót - valamint tapasztalt logisztikus szakembereket.