honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Nyolcvanezren vesztek oda a drezdai tűzviharban
Hentvenhárom éve bombázták porig a német várost

A pokol három napja − így lehetne röviden jellemezni az 1945. február 13−15. között végrehajtott drezdai szőnyegbombázást. A szövetséges légierő repülőgépeiről több mint háromezer tonna úgynevezett „nagy erejű”, illetve foszfortartalmú bombát dobtak le a városra; a tűzviharban nyolcvanezren vesztették életüket.

„Ez volt a világtörténelem valaha volt legpusztítóbb légitámadása” – vélik egybehangzóan a történészek, akik szerint még 73 évvel az események után is nyitott a kérdés: vajon miért bombázták porig a szövetségesek 1945. február 13–15. között Drezdát? Azt a szászországi nagyvárost, amelyet mindaddig megkíméltek a háború borzalmaitól, és amely gyakorlatilag semmiféle stratégiai jelentőséggel nem bírt a szövetséges csapatok számára.

A támadás hivatalos indoklásában sok mindent szerepelt. Az egyik magyarázat a Coventry nevű brit város elleni négy évvel korábbi szőnyegbombázás miatti bosszút emlegeti, míg a másik az angolszász légierő szovjetek feletti fölényének demonstrálását. Az indokok között felmerült még az európai háború befejezésének gyorsítása is. A brit légi vezérkar vezetője ugyanis korábban javasolta: intézzenek minden korábbinál pusztítóbb és a polgári lakosságot is megtörő támadást egy addig viszonylag megkímélt német város ellen, ezzel is gyorsítva az Európában dúló harcok befejezését.

drezda_01.jpg

Márpedig Drezda fontos ipari körzetként és közlekedési csomópontként, valamint az újjászerveződő német erők feltételezett összevonási körzeteként szerepelt a szövetséges csapatok célkeresztjében, hasonlóan mint Berlin, Lipcse, vagy akár Kemnitz.

A bombatámadás végrehajtását az az Arthur Harris tábornok kapta feladatul, aki a brit és a szövetséges haderőben a szőnyegbombázások megrögzött hívének számított. A tábornok nevével fémjelzett koncepció értelmében a német nagyvárosok legsűrűbben lakott negyedeit kellett a légierő gépeinek szőnyegbombázásokkal elpusztítaniuk, kifejezetten törekedve arra, hogy lehetőleg minél magasabb legyen a polgári áldozatok száma.

drezda_02.jpg

1945-re gyakorlatilag már nem maradt olyan német nagyváros, amelyik ne szenvedte volna el a gyújtóbombázást. Ezen kivételek egyike volt Drezda… Közvetlenül a bombázás előtt az amúgy 640 ezer ember lakta Drezdában több mint egymillió – más források szerint, 1,2 millió – ember tartózkodott. Egy részük a közeledő Vörös Hadsereg elől menekült a városba, illetve sok, a harcokban megsérült katonát is gyógyítottak itt. A hatóságok a menekültek nagy részét a város falain belül helyezték el, s az volt a céljuk, hogy a polgári személyek nagy részét vasúton szállítják el a városból.

A támadás első hullámának 1945. február 13-án kellett volna megindulnia, ám az Európa feletti rossz időjárás megakadályozta a szövetséges repülőgépek felszállását. Az első két hullám így 14-én éjjel érte el a várost. Ezeket az angolok hajtották végre és a bevetésben összesen 796 Lancaster, valamint 9 Mosquito bombázó vett részt. A gépek 1478 tonna úgynevezett „nagy erejű” bombát, valamint 1182 tonna foszfortartalmú gyújtóbombát dobtak a városra. A következő napon – február 15-én – pedig 311 darab amerikai B–17-es „Repülő erőd” dobott le 770 tonnányi robbanószert Drezdára.

drezda_03.jpg

A szövetségesek a támadásokkal egy időben vadászgépekkel is csapást mértek a városi ki- és bevezető utakra, ezzel is növelve a káoszt és a bombázást túlélt civilek között a pánikot. A foszfort tartalmazó gyújtóbombák több tucat négyzetkilométer kiterjedésű, magas hőfokon égő, szinte elolthatatlan tűzvihart keltettek Drezdában. A legtöbb áldozatot nem is a bombázás követelte, hanem az, hogy a föld alatt is kibírhatatlan forróság elől a polgári lakosság pánikba esve a felszínre menekült, ahol a tűz, a hő, a mérges gázok és az oxigén hiánya perceken belül végzett velük.

Még a legóvatosabb becslések szerint is 20–50 ezer ember vesztette életét a tűzviharban, a német propaganda azonban negyedmillió halottról számolt be, alig néhány nappal a terrorbombázás után. A mára már elfogadott adatok szerint legalább annyian vesztek oda Drezdában, mint ahányan a Hirosima elleni atomtámadás során, a robbanás után azonnal. Azaz napjainkban 80 ezerre teszik a drezdai halottak számát.

A támadás nem érte el célját, hiszen a bombázás után egy-két héten belül újraindult a munka a gyárakban, a fő célpontként megjelölt vasútvonalak pedig már a támadás utáni harmadik napon maximális kapacitással működtek…

drezda_04.jpg

Fotó: internet



Aktuális videók
2018. november 17. 11:46
Vezetési tanfolyam a vízen
2018. november 17. 07:17
Nyílt edzésen vettek részt a katonák
2018. november 16. 17:09
100 éves a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
2018. november 16. 15:41
Hadtörténeti 100 (1918 - 2018)
2018. november 16. 14:05
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat