honvedelem.hu
„Az Európai Unió és Irán mindenképpen szeretne kitartani a vállalások mellett”

Kilép az iráni nukleáris megállapodásból az Egyesült Államok, ám a lépésből egyelőre nem következik a többoldalú egyezmény végleges erodálódása, mivel Washington kivételével minden félnek jelentős érdekei fűződnek annak továbbéléséhez. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az is valószínűtlen, hogy Irán közvetlen módon összeütközésbe kerüljön Izraellel.

mt2.jpgDonald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábbi beszédére is hivatkozott, amelyben az izraeli politikus hírszerzési jelentésekre hivatkozva azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott és változatlanul atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik. Bár azóta kiderült, hogy ezek a hírszerzési információk a 2015 előtti helyzetre vonatkoztak, beszédében Donald Trump úgy fogalmazott: ezek az információk megerősítik, hogy Irán atomfegyverek kifejlesztésére törekszik. Az elnök szerint az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban meglátása alapján az egyezmény lehetővé tette, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson. Az európai szövetségesek felelőtlennek minősítették az amerikai döntést.

missile_2353892b.jpgWagner Péter szerint egyelőre a diplomáciai ütésváltás kezdődött el a felek között, konkrét katonai összecsapás nincs a láthatáron. „Az Egyesült Államok kivételével mindenkinek jelentős érdekei fűződnek ahhoz, hogy megmaradjon az iráni nukleáris megállapodás. A jelenlegi megnyilatkozások szerint az Európai Unió és Irán mindenképpen szeretne kitartani a vállalások mellett” – szögezi le a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az amerikai döntés egyértelműen Donald Trump környezetéből eredeztethető. „Ha Trump valamiben már a választási kampányában, majd azt követően is konzekvens volt, hát az ez a kérdés: rossznak, Amerika számára károsnak bélyegezte a Barack Obama által megkötött megállapodást. Más kérdés, hogy a mostani döntés egybeesik Washington két fő térségbeli szövetségese, Izrael és Szaúd-Arábia érdekeivel. Ez a két ország most örülhet a döntésnek, biztosak azonban előzetesen ők sem lehettek benne, hogy Trump valóban beváltja az ígéretét, és felmondja a megállapodást.”

1369675860040399400-e1369757754225.jpgMaga a felmondás technikai menete egyébként más, mint talán sokan gondolják: az amerikai kongresszus által elfogadott szankciók alól a mindenkori amerikai elnöknek van lehetősége felmentést adni, méghozzá 120-180 naponként tartott beszámoló alapján. Trump most e felmentést nem írta alá az előző két alkalommal szemben. „A nukleáris megállapodás értelmében bizonyos feltételek tizenöt év múlva lejárnak, ami a mostani amerikai vezetés számára elfogadhatatlan, hiszen mindez azt jelenti, hogy utána Irán akár újra is indíthatná a nukleáris programot” – összegzi az okokat Wagner Péter. „Valószínűleg a verifikációt is szigorítani akarnák, szélesítenék a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jogköreit, és azt sem nézik jó szemmel, hogy Irán továbbra is fejleszti ballisztikus rakétaprogramját, amelyhez egyfajta tesztpályának kezeli Jement – itteni szövetségeseik, a húszik ennek jegyében rakétázzák a szaúdiakat. Washington ennek fényében teljes joggal kérdezi, hogy mi szükség van ballisztikus rakétákra, ha nem lesz hozzájuk atombomba. Éppen emiatt nem is látok nagy esélyt arra, hogy az amerikaiak végül visszatáncolnának, és mégis maradnának a megállapodásban, mivel a döntés alapvetően a bizalom hiányáról szól. Khomeini ajatollah 1979-es hatalomátvétele és az amerikai nagykövetség elfoglalása annak idején kellő mértékben megalapozta a Teheránnal szembeni bizalmatlanságot, a viszony később sem javult, az utóbbi évek fejleményei pedig csak ráerősítenek az amerikai aggodalmakra.”

iran.jpgIrán az utóbbi másfél évtizedben jelentősen erősödött a Közel-Keleten. „Az amerikaiak ebből a szempontból nem foglalkoznak azzal, hogy mindezt a 2003-as iraki invázióval elsődlegesen ők idézték elő. Csak azt nézik, hogy Irán befolyása Irakban, Szíriában és Jemenben egyaránt megnövekedett, Izrael és Szaúd-Arábia helyzete, illetve az amerikai pozíciók pedig gyengültek” – emeli ki Wagner Péter. „És egyébként valóban létezik Iránon belül egy hatalmi csoport, amely az iráni érdekek kiterjesztésén fáradozik, méghozzá akár expanzív, erőszakos módszerekkel is. Haszán Roháni elnök és köre a nyugattal folytatott párbeszédben érdekelt, és az országnak óriási szüksége van külföldi befektetésekre – ezért is mentek bele a nukleáris megegyezésbe, amelynek megkötése óta egyébként rengeteg szerződés került előkészítésre az olaj- és vegyipar, a gépipar vagy a turizmus területén (bár még egyelőre kivárnak a befekektetők). Viszont az országnak eközben van egy agresszív arca is: 40-50 ezer fegyverest állomásoztatnak Szíriában, akik bárkivel bátran konfrontálódnak, Irakban több mint tizenöt éve jelen vannak, és évtizedek óta támogatják a Hezbollahot is Izraellel szemben. Úgy fogalmaznék: Irán ma már nem akarja exportálni az iszlám forradalmat, mint Khomeini idején, de a szorosan vett nemzeti érdekek képviselete ma is elsődleges szempont számukra, és ahol mozgásteret éreznek, oda benyomulnak.”

Wagner Péter szerint kiszámíthatatlan, mi következik az amerikai döntés után, de úgy véli: ameddig Irán betartja a feltételeket – márpedig a jelek szerint be akarja tartani azokat –, a megállapodás megmarad. Ugyanígy nem számít a jelenlegi, Szíria területén zajló katonai műveleteknél élesebb vagy ezektől eltérő konfrontációkra sem Izrael és Irán között.



Galériák
A jeges vízből való mentést gyakorolták - képgaléria
2019. január 18. 07:26
Új parancsnok a debreceni dandárnál
2019. január 17. 15:55
Jewelled Dagger 2 gyakorlat Koszovóban
2019. január 17. 10:37
Éleslövészetek Szomódon
2019. január 17. 08:04
XIX. Doni Hősök Emléktúra
2019. január 15. 21:00
Aktuális videók
2019. január 17. 20:56
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat