honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Szingapúri csúcstalálkozó: lassú lesz az észak-koreai nukleáris leszerelés

Hosszadalmas folyamat lesz az észak-koreai nukleáris leszerelés, de még idén megszülethet a béke a két Korea között – mondta Csoma Mózes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szingapúri csúcstalálkozója után lapunknak.

Nagyon gyorsan megkezdődik az atommentesítési folyamat Észak-Koreában – jelentette be Donald Trump amerikai elnök kedden, a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott szingapúri csúcstalálkozó végén. A történelmi jelentőségű csúcstalálkozó után Trump és Kim közös dokumentumot írt alá. Ebben Phenjan ismét elkötelezte magát a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése mellett, az Egyesült Államok pedig biztonsági garanciákat vállal. A Fehér Ház szóvivője a Twitteren közös nyilatkozatnak nevezte az aláírt dokumentumot. A The Wall Street Journal pedig úgy értesült, hogy a nyilatkozat négy pontot tartalmaz, amelyek egyike, hogy Phenjan megerősíti áprilisban, a panmindzsoni Korea-közi csúcstalálkozón tett vállalását, miszerint elkötelezi magát, hogy tenni fog a Koreai-félsziget teljes nukleáris leszerelése érdekében. A nyilatkozatban a két ország vállalja, hogy új alapokra helyezik kapcsolatukat, és közös erőfeszítéseket tesznek majd, hogy tartós és stabil béke jöjjön létre a Koreai-félszigeten, emellett vállalják, hogy felkutatják és átadják egymásnak a fogságba esett és eltűnt katonák maradványait.

trumpkim.jpgCsoma Mózes a találkozót értékelve lapunknak elmondta: valószínűleg egy több évig elhúzódó folyamat lesz az észak-koreai atommentesítés, s egyelőre nem tisztázott, hogy az Egyesült Államok pontosan milyen biztonsági garanciákat ad cserébe Phenjannak. Ez azért fontos, mert az észak-koreai atomprogramot a hidegháború alatt kezdték el, de igazi hangsúlyt a Szovjetunió összeomlása, vagyis a kétpólusú világrend megszűnése után kapott, s fő célja az elrettentés volt. „Innentől kezdve a saját megtámadhatatlanságukat akarták demonstrálni a nukleáris eszközökkel, illetve a rakétaprogrammal” – mutatott rá a Korea-szakértő. Azt is érdemes hangsúlyozni, az atomprogramnak volt egy gazdasági célja is, hiszen a nukleáris fegyverek birtokában nem kellett komoly fejlesztésekkel és anyagi beruházásokkal folyamatosan korszerűsíteni a hadsereget.

A kétségtelenül történelmi csúcstalálkozón aláírt dokumentum irányelveket tartalmaz, de a nukleáris leszerelés, a biztonsági garanciák és a békeszerződés - az Egyesült Államok hivatalosan a mai napig háborúban áll Észak-Koreával - részletes kidolgozása munkacsoportok szintjén kell, hogy megtörténjen, ami szintén egy hosszas folyamatot vetít előre. Ugyanakkor az Észak-Koreát sújtó gazdasági szankciók feloldásáról, enyhítéséről nem esett szó a találkozón aláírt dokumentumban, erről valószínűleg a munkacsoportokban tárgyalhatnak a felek. A békeszerződés fő motorja – Csoma Mózes szerint – Dél-Korea lehet, s az erről szóló elvi döntés már megszületett a két ország vezetőinek április 27-i, panmindzsoni találkozóján. Emlékeztetett, az idei év azért is lehet jó alkalom a békeszerződés aláírására, mert éppen 2018-ban ünnepli a két Korea megalakulásuk évfordulóját.



Aktuális videók
2018. augusztus 21. 16:09
A földön, a vízen és a levegőben
2018. augusztus 21. 14:41
A békét és a biztonságot szolgálják
2018. augusztus 20. 16:24
Oklevélátadó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
2018. augusztus 18. 15:50
A széllel harcoltak
2018. augusztus 18. 11:47
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat