honvedelem.hu
Európa csendes, …. tényleg csendes?

Nem, Európa egyáltalán nem csendes: fegyveres konfliktusok zajlottak, zajlanak, amelyek egy része „befagyottá” vált; az európai államok közötti konstruktív együttműködést már-már a hidegháború korszakában megszokott harcos retorika váltotta fel; a bizalom régen látott mélyponton van. Talán így lehetne a legrövidebben összefoglalni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai-politikai területén történteket elemző Éves Biztonsági Felülvizsgálati Konferencia (Annual Security Review Conference, ASRC) megállapításait.

A konferencia, amelyen hazánkat Domján László vezérőrnagy, a HM Védelempolitikai főosztály vezetője és Magyarország Állandó EBESZ Képviselet Katonai Képviselet munkatársai képviselték, június 26-28. között, három napon át ülésezett Bécsben.

01.jpg

Az eseményt szervező és vezető soros olasz EBESZ-elnökség az EBESZ régiót érintő legidőszerűbb, a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket tűzte napirendre. Az EBESZ 57 részt vevő államából érkezett magas rangú katonai és politikai vezetők először az európai biztonság és stabilitás szemszögéből megvizsgálták az ukrajnai helyzetet. Megállapították, hogy az ukrajnai válság az egyik legnagyobb olyan kihívás, amely alapvetően befolyásolja Európa biztonságát, stabilitását, és magát az európai együttműködést. A folyamatos fegyveres konfrontáció, a nehéz fegyverzetek alkalmazása ellehetetleníti az ország keleti részén élők életét. Alapvető probléma az európai alapelvek, alapértékek megsértése, beleértve az 1975-ben elfogadott Helsinki Záródokumentumban lefektetett, az európai államok együttműködését szabályozó alapelveket is. Az államok területi integritása, a határok sérthetetlensége, az erő alkalmazásról való lemondás, valamint az állam szabad döntési joga saját szövetségesi rendszerük kialakítására csak példák, amelyek jól mutatják, mely területeken történtek negatív változások. Az időnként hevessé is váló nyilatkozatváltások jól mutatták a kérdés összetettségét, a felek eltökéltségét. Ukrajna és az őt támogató államok követelték, hogy Oroszország azonnal állítsa le a fegyveres részvételét a kelet-ukrajnai eseményekben, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, állítsa vissza az orosz-ukrán határt. Oroszország ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy nem tartja magát a fegyveres konfliktus résztvevőjének, és kizárólag az ukrán kormányzat és az őket támogató államok a felelősek a helyzet eszkalációjáért, vagy esetlegesen befagyott konfliktussá válásáért. A résztvevők egy kérdésben egyetértettek: az EBESZ Ukrajnai Speciális Megfigyelő Missziója fontos szerepet tölt be, működését továbbra is fenn kell tartani.

02.jpgAz ukrajnai helyzet mellett komoly árnyékot vetnek az európai biztonságra az úgynevezett befagyott konfliktusok. A hegyi-karabahi, a georgiai, Dnyeszteren-túli (moldáv) területek kérdése megoldatlan, a továbblépésnek, rendezésnek csak egyetlen módja van: a politikai tárgyalások. Az erő alkalmazása nem lehet alternatíva. Ebben – a heves és érzelmektől sem mentes szócsaták ellenére – egyetértettek a konferencia résztvevői. A biztonság és bizalom építése ezekben a régiókban az egyik legfontosabb teendő, hiszen ezek vezethetnek el az éppen említett tárgyalásos megoldásokhoz. Az EBESZ ezen esetekben is aktív szerepet kell, hogy vállaljon a tárgyalások támogatásával, a párbeszéd lehetőségének megteremtésével.

A 2017-ben elindult „Strukturált párbeszéd (SD)” a résztvevők egyhangú véleménye szerint hasznos kezdeményezés, amely elősegítheti a bizalom újbóli megteremtését a biztonsági kihívások, a nemzetek saját veszélyértékelésének jobb megismerésén keresztül. A témával foglalkozó ülésen a résztvevők megerősítették, hogy a jelenlegi európai biztonsági helyzetet a kiszámíthatatlanság és a bizalom általános hiánya jellemzi, ami növeli a feszültséget, és a váratlan – katonai – incidensek kialakulásának lehetőségét. A küldöttségek azzal alapvetően egyetértettek, hogy az SD már önmagában a bizalomerősítés eszköze. A téma részleteinek megvitatása során a delegációk megkülönböztetett figyelmet szenteltek a határok közvetlen közelében végrehajtott katonai gyakorlatokra, valamint azokra, amelyeket a csapatok harckészültségének ellenőrzésére, előzetes bejelentés nélkül hajtanak végre a részt vevő államok.

Az EBESZ egyik kiemelt feladata (lenne) a konfliktushelyzetek korai előrejelzése, a válságkezelés és a konfliktus utána rehabilitáció. Annak ellenére, hogy a szervezet az évek alatt komoly eszköztárat hozott létre, mint az események mutatják, ezek nem tudták hatékonyan előre jelezni, és megakadályozni a konfliktusokat. A témát tárgyaló ülésen a küldöttségek rámutattak a biztonsági kihívások komplex jellegére és aláhúzták a nem a sémákon alapuló, hanem a konfliktusok jellegét maximálisan figyelembe vevő megközelítés fontosságát. A „civil” társadalom, a fiatalok és a nők szerepe egyre jobban felértékelődik, mint az a legutóbbi konfliktusok dinamikájában is jól látható.

03.jpg

A bizalom megingása alapvetően érinti a hagyományos fegyverzetellenőrzést is, és fordítva: a hagyományos fegyverzetellenőrzési rezsim (Conventional Arms Control, CAC) akadozó működése lényegesen rontja a bizalom szintjét. A konferencia ezt a kettősséget megállapítva azt is kimondta, – természetesen nem újdonságként –, hogy miközben a rezsim elemeit tovább kell működtetni –, az európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (CFE), a Bécsi Dokumentum, valamint a Nyitott Égbolt Szerződés frissítése, modernizációja elkerülhetetlen, mert ennek hiányában azok működőképessége kerül veszélybe. Az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelése hatékony módszer lehet – az EBESZ-régió egészét meghatározó – bizalomvesztés megszüntetésében. Ki kell emelni az orosz delegáció markáns ellenvéleményét. Moszkva álláspontja szerint, a NATO folyamatos bővülése, az „agresszív” erő-telepítései, az orosz határhoz való egyre közelebb és közelebb kerülése, egyértelműen befolyásolja veszélyeztetettségük megítélését. Ennek fényében, mindaddig, amíg a „NATO nem hagy fel ezzel”, számukra a dokumentumok módosítása, modernizációja értelmezhetetlen, sőt veszélyes, ezért abban nem fognak részt venni, ugyanakkor az előírásokat – a CFE-Szerződés kivételével – végre fogják hajtani. A CAC értékelése során felmerült az ún. szürke zónák problematikája is, amely heves vitához vezetett. A „szürke zónák”, amelyek azokat a területeket jelentik, amelyek felett egy adott állam elvesztette az ellenőrzést és egy másik állam vélt vagy valós módon fegyveres erőt telepített, lehetőséget adhatnak az eszközök „elbújtatására”.

Az EBESZ-régiót, valamint annak szomszédságát érintő biztonságos és rendezett migráció átfogó, hosszútávú megközelítést kíván a kiindulási-, a tranzit- és végállamok között, ami, elsősorban az együttműködés kérdését veti fel nem csak az EBESZ részt vevő államok között, hanem az EBESZ ázsiai és mediterrán partnereivel is. Az ezzel foglalkozó ülésen a küldöttségek a fentieken kívül különös figyelmet szenteltek a megelőzésnek, korai azonosításnak, az embercsempészetnek, határrendészetnek és a rendőri együttműködésnek.

04.jpg

A nemzeteken átívelő fenyegetettségek komoly kihívást jelentenek az EBESZ térség biztonsága számára. A velük szembeni fellépés nemzetközi együttműködést, átfogó megközelítést igényel, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával. A konferencia a szervezett bűnözésre, csempészetre, nemzetközi pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására fókuszált.

Az éves konferencia zárásán a részt vevő államok – a meglévő súlyos ellentétek mellett is –megerősítették együttműködési készségüket és ismételten kifejezték, hogy az EBESZ az egyetlen olyan európai szervezet, ahol az egyenjogú partnerek folyamatos párbeszédet folytathatnak.



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat