honvedelem.hu
A legendás tábor
Változó név, változatlan feladat

A Magyar Honvédség megalakításának 170., illetve az első világháború befejezésének 100. évfordulója mellett helyőrségük 140 éves fennállását is ünneplik idén a Táborfalván állomásozó katonai szervezetek tagjai.

01.jpgBár Táborfalva helyőrség történetét az első katonai barakkok felépítésének időpontjától, 1878-tól tartják számon, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban őrzött dokumentumok, illetve a helytörténeti forrásmunkák tanulmányozása, továbbá saját kutatásai alapján Juhász Gábor nyugállományú zászlós arra a következtetésre jutott, hogy a terület egy részét jóval korábban is igénybe vette a hadsereg. A helyi földbirtokosnak, Várady Gáborné sz. Csurgay Franciskának ugyanis már 1874-ben fizetett a kincstár több épület használatáért, majd ideiglenes barakkok építésére hat holdat, később lovas tábor céljára újabb harminc holdat bérelt ki a honvédség. Férje halála után pedig Váradyné – a bécsi udvarnál meglévő kapcsolatai segítségével – 1500 holdat adott el katonai lőgyakorlatok céljára a kincstárnak.

A terület, a Harmadik Katonai Felmérés (1869–1887) térképén „Baracken Lager” (Barakk Tábor) néven szerepelt, elnevezése 1907-ben Simonyi Táborra, majd Lőtértáborra változott, 1926-ban pedig az Örkénytábor nevet kapta.

02.jpg

Viszont akárhogy is nevezték, földrajzi adottságai és könnyű megközelíthetősége miatt pár évtized alatt országos hírű katonai gyakorlótérré vált. A terület dinamikus fejlődését az is jelzi, hogy a Monarchia idején már iparvasút kötötte össze a katonai tábort, a lőporraktárt és a későbbi lőszerraktárt is. A katonai bázis mellé pedig – kezdetben a hadsereg igényeinek kiszolgálására – egyre több család költözött. Az átköltözéseknek köszönhetően létrejött falut érintő vasútvonalat 1889-ben adták át, tíz év múlva pedig megnyílt a postahivatal – megteremtődött tehát a további jelentős fejlesztések lehetősége.

03.jpg

Az akkori Madarasi-tó mellett rövidesen fel is építettek egy lőporraktárt: ekkor már három tüzérségi üteg is tudott gyakorlatozni a lőtéren. 1912-ben a Pálóczi-uradalomtól újabb területeket vásárolt a kincstár, a későbbi bővítések eredményeként pedig 1930-ra 5600 hold területet foglalt el a gyakorlótér és a tábor. Elsősorban a főváros és környékének tüzéralakulatai használták a lőteret, de a birodalom szinte minden részéről érkeztek egységek gyakorlatozni és új fegyvereiket belőni.

04.jpg

A Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet (1914. június 28.) után felgyorsultak az események, a tüzérség és a huszárság mellett már a gyalogság is ott gyakorlatozott. Az első világháború kirobbanása után közel hatszáz orosz és bosnyák hadifoglyot szállásoltak el a barakkokban és az Örkényben élő családoknál. A rabokkal építtették a táborba vezető makadám utat is. A Tanácsköztársaság bukása (1919. augusztus 1.) után a térség román megszállás alá került. Ebben az időben a területen szintén hadifogolytábor működött, ahol mintegy háromezer egykori vöröskatonát tartottak fogva.

05.jpgAz ezt követő években a trianoni békediktátum kijátszására alakult lövészegyletek tartották a lőtéren hathetes kiképzésüket, az 1920-as évek második felétől pedig a Rendőr Újoncképző Iskola fedőnevet viselő páncéljárműves alosztály is ott gyakorlatozott. Szintén a trianoni szerződésben foglaltak megkerülését célozta az 1921-ben, már végzett lovaglótanárok vezetésével Budapesten, a Kerepesi út 49. szám alatti I. Ferenc József laktanyában létrehozott Pótló Idomító Keret is, amely a Magyar Királyi Honvéd Lovagló- tanárképző és Hajtóiskola fedőszerve volt. Az iskola 1930. október elsején költözött Örkénytáborba. A szükséges kiszolgáló létesítmények – víztorony, lovardák, patkolóműhely, lófürdető, zabsiló – felépítésére 7 641 598 pengőt fordítottak. Az iskola három év múlva egy 3200 méteres, majd egy 4000 méteres, versenyek megrendezésére alkalmas vágta- és akadálypályával bővült. Ugyancsak 1930-ban – a már másfél évtizede ott működő intézet kibővítésével – Örkénytáborba települt a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet egyik kísérleti állomása.

Az évek során felépültek a tiszti lakások, a tiszti kaszinó, a katonai gyengélkedő, és egy elemi iskolát is kialakítottak. Elkészült a 140×30 méteres, mobil falakkal elválasztható nagylovarda és a 60×30 méteres kislovarda. Az építkezések befejezése után Örkénytáborba helyezték a huszárképzőt is, a neve pedig Magyar Királyi Honvéd Lovastábor lett. Ekkor az istállókban 300 ló állt, közülük huszonnégyet gróf Andrássy Géza huszár ezredes, a Nemzeti Lovarda elnöke ajándékozott a tanárképzőnek.

A legfontosabb részlegnek azonban a Honvéd Versenyistállót is magában foglaló tanárképző számított, amelynek egyik fontos feladata az állami fedezőmének vadászatra való kiképzése és kipróbálása volt. Ide tartoztak az 1926 végén megalakult Örkényi Rókafalka kopói is, az egyedülállóan ideális örkényi terepen ugyanis rendszeresen tartottak falkavadászatokat. Az Angliából vásárolt kopók elhelyezésére a honvédség kezelésében lévő kincstári birtok majorjában biztosítottak helyet.

06.jpg

Az 1930-as évekre Örkénytáborban Európa egyik legnagyobb, s a legjobbak közt emlegetett lovascentruma épült ki. Gömbös Gyula miniszterelnök javaslatára itt hozták létre 1933-ban a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovasiskoláját. Az iskola – amely 1943-ig működött – elsősorban a lovak idomításával foglalkozott és a lipicai ménekkel bemutatókat tartva, reprezentációs feladatokat is ellátott. Mivel a hely adottságai kiválóak voltak, az élvonalbeli sportolók szintén itt készültek a versenyekre – az olimpiai keret tagjai a tanárképző állományába tartoztak. Az örkényi lovasiskola tisztjei pedig bizonyítottak: a hazai versenyek mellett nemzetközi szinten is elismerésre méltóan teljesítettek. A legnagyobb sikert az 1936-os berlini olimpia hozta, ahol Platthy József százados Sellő nevű lován, negyvenkilenc nemzet sportolóinak mezőnyében, díjugratásban bronzérmet szerzett. A magyar díjugrató sportnak mindmáig ez a legfényesebb olimpiai érme.

A második világháború alatt huszár árkász kiképzőtábor települt a helyőrségbe. Ebben az időben vezényelték ide a 201-es zsidó munkaszázadot, amelynek tagjai a gyakorlótér bővítése mellett egy tábori kápolnát is építettek. A Vörös Hadsereg 1944. november 4-én érte el a tábort. Az evakuálást Binder Ottó vezérőrnagy parancsnoksága alatt végezték. A Lőkísérleti Állomás kiürítésére és eszközei egy részének elszállítására még volt lehetőség, amelyek viszont helyben maradtak, azok megsemmisültek vagy hadizsákmánnyá váltak. A lakótelepen a szovjetek hadikórházat rendeztek be, a tiszti klubban volt a műtő, az iskolában pedig a konyha üzemelt.

07.jpg

Az 1950-es évek elejétől különböző katonai alakulatok települtek a helyőrségbe, például az MN 2. felderítő- zászlóalj, az MN 81. híradózászlóalj, a ceglédi lövészhadosztály tüzérezrede, a 104. honi légvédelmi rakétaezred 6. osztálya, majd annak felszámolása után az MN 3011/ KOCS (kihelyezett objektumcsoport) is. Ugyancsak az akkor már Táborfalvának nevezett településen működött az MN Gőzmosodák Parancsnokságának 2. sz. területi gőzmosodája is, amit többszöri átalakítás és névváltoztatás után 2006-ban zártak be. A szovjet dél hadseregcsoport 13. gárda-harckocsihadosztályának 6. gárda gépesített lövészezrede 1989 második feléig állomásozott ott, majd a körleteikbe a kecskeméti tüzérezred költözött, amely a szovjet hadsereg végleges kivonásáig diszlokált a helyőrségben.

Az 1980-as években gyakran több mint négyszáz sorállományú katona is szolgált Táborfalván, amely mára sem veszített a jelentőségéből: ott zajlik a missziókba indulók egy részének felkészítése, a helyőrség emellett különböző záróvizsgák helyszíne, s fontos szerepe van a Magyar Honvédség haditechnikai anyagainak tárolásában, őrzésében is.

08.jpg

Az ott állomásozó katonai alakulatok kiváló kapcsolatot ápolnak a nagyközség lakóival. Ernszt József törzszászlós, az MH Anyagellátó Raktárbázis táborfalvai bázisának vezénylőzászlósa koordinálásával rendszeresen tartanak pályaorientációs toborzónapokat, honvédelmi szakköröket a helyi és a környező települések iskoláiban, részt vesznek a falunapokon. A Magyar Honvédség megalakulásának 170., az első világháború befejezésének 100., illetve a helyőrség megalapításának 140. évfordulóját is a katonáival közösen ünnepelte Táborfalva.

* * *

A TÁBORFALVA HELYŐRSÉGBEN ÁLLOMÁSOZÓ KATONAI SZERVEZETEK:

  • MH Anyagellátó Raktárbázis Bázisparancsnokság (Táborfalva). Megbízott parancsnok: Szabó Viktor őrnagy, helyőrségparancsnok
  • MH Logisztikai Központ Technológiai Igazgatóság hadfelszerelés-vizsgáló osztály. Osztályvezető: Lajosbányai István alezredes
  • MH Bakony Harckiképző Központ Kiképzőbázis, Táborfalva. Bázisparancsnok: Bártfai László őrnagy
  • MH Katonai Közlekedési Központ közlekedésianyag-tároló és kiképzőrészleg. Részlegvezető: Gráfel János őrnagy

09.jpg

* * *

Örkénytáborban tartotta tüzérségi gyakorlatát 1912-ben a cs. és kir. 2. tábori tarackos ezred, amelynek tüzérei egy új harcászati eszközt, a Skoda Művek által gyártott 105 milliméteres, hátrasiklásos, hátul töltős ágyút is bemutattak. A gyakorlat során az egyik lövésnél a csőben felrobbant egy ekrazitgránát, melynek következtében hat katona vesztette az életét: Anton Ipp (24 éves) szakaszvezető, Anton Brandl (23 éves), Josef Hieger (23 éves) őrvezetők, valamint Leopold Eckinger (22 éves), Johann Polz (22 éves) és Karl Gruber (23 éves) tüzérek.

Ugyanebben az évben, szeptember 4-én egy újabb szerencsétlenség történt. Azon a napon a cs. és kir. 1. vártüzérezred 1. léggömbosztaga célfelderítési gyakorlatot tartott. Egy légrohamszerű széllökéstől elszakadt a 300 méter magasan lévő rögzített léggömb tartókötélzete. Az egyik kötél szabadon maradt vége olyan erősen rácsavarodott Josef Füshl 26 éves vezető hajótüzér lábára, hogy nem tudta magát kiszabadítani. A vállán átvetett tartóhevederrel az emelkedő léggömb magával ragadta a földi személyzethez tartozó Johann Gösh 20 éves tüzért is. Fákhoz, tetőkhöz csapódva mindketten szörnyethaltak.

A kötelességteljesítés közben balesetekben elhunytak tiszteletére 1913- ban „Katonai Hősiesség és Helytállás” felirattal emlékoszlopot állítottak, amelynek avatásán Károly Albert főherceg is részt vett.

10.jpg

Fotó: archív



Forrás: Magyar Honvéd - 2018 június (honvedelem.hu)
Aktuális videók
2019. augusztus 20. 11:44
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat