honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Balkezes karrier - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Balkezessége miatt a vadászpilóta pályafutásról szőtt álmoknak búcsút mondhatott, de forgószárnyasokkal repülve immár 30 éves hivatásos katonai karriert tudhat magáénak Stark Péter őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis Rubik szállítóhelikopter-zászlóaljának rajparancsnoka.

borito.jpgAz ifjú Stark Péter Esztergomban, a Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolába járt, ahol két osztálytársával közösen elhatározta – márpedig vadászpilóták lesznek. A szigorú repülőorvosi vizsgálaton azonban már csak írásunk főhőse felelt meg, igaz, egy apró csavarral. „Balkezessége miatt I/B alkalmas” – állt a dokumentumban, ami a búcsút jelentette a hangsebesség feletti repüléstől, egyben a belépőt a forgószárnyasok világába. 1986 augusztusában vonult be a Kilián György Repülőműszaki Főiskolára, s 1988-ban avatták zászlóssá: azóta hivatásos katona, helikoptervezető.

– A „Kiliánon” a jobb tanulók közé tartoztam. Igaz, akadt a tantárgyak között mumus is: számomra a legnehezebb a harcászat volt. Az államvizsgán póttételt kellett húznom, hogy átmenjek belőle. Hozzá kell tenni, általában az utolsó napon álltam neki tanulni. Ez sajnos meg is látszott ezen a harcászatvizsgán – jegyezte meg csendes mosollyal az őrnagy. Az első beosztását Szentkirályszabadján kapta: hadnagyként az MN 87. Bakony Harcihelikopter Ezred szállítóhelikopter-századához került, mint másodpilóta. 2000-ben nevezték ki gépparancsnoknak, majd egy nyelvtanfolyam következett. Ennek sikeres teljesítése után, 2001-ben kiderült, hogy a századnál éppen nincs elég gépparancsnoki hely, ezért ismét másodpilótaként repült. 2004-ben aztán megszűnt a szentkirályszabadjai alakulat, Stark Péter pedig az MH 86. Szolnok Helikopterezred állományába került, ahol újból gépparancsnok lett.

– Világéletemben szállítópilótaként szolgáltam, igaz, ez alapvetően nem az én választásom volt. Az 1980-as évek végén a Szovjetunióban is folyt helikoptervezető-képzés magyar katonák számára. Az ott végzettek aztán hazatérve Mi–24-es harci helikopterrel repülhettek, míg azok, akik a magyarországi oktatásban vettek részt, szállítóhelikopterre vagy Mi–2-esre kerültek; abban az időben még hadrendben állt ez utóbbi típus is – emlékezett vissza a főtiszt, aki Mi–8-ason kezdett, s a mai napig ezt, illetve a Mi–17-es közepes szállítóhelikoptert repüli.

– A 2100 repült óra 45 százalékát teljesítettem Mi–8-ason, a többi idő az erősebb Mi–17-esre jutott. Azt még ugyanakkor nem tudom, hogy ezeken kívül lesz-e lehetőségem egy harmadik típust, például a leendő Airbus Helicopters H145M-et repülni – hallhattuk a rutinos pilótát. Stark Péter nemrég érkezett vissza harmadik afganisztáni missziójából. Első küldetése alkalmával – 2012-ben – az ország keleti részén található Shindandban szolgált öt hónapot. Aztán 2015-ben Kabul következett, négy és fél hónapig, majd idén január és július elseje között ismét ugyanott tevékenykedett.

További részletek a Magyar Honvéd magazin augusztus 10-én megjelenő számában!



Aktuális videók
2018. augusztus 21. 16:09
A földön, a vízen és a levegőben
2018. augusztus 21. 14:41
A békét és a biztonságot szolgálják
2018. augusztus 20. 16:24
Oklevélátadó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
2018. augusztus 18. 15:50
A széllel harcoltak
2018. augusztus 18. 11:47
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat