honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Védett nagyvadak - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az Amerikai Egyesült Államok hadserege igen lassan reagált a hadműveleti területek változásaira, legalábbis ami a harcjárművek aktív védelmét jelenti. Egészen mostanáig megbíztak az M1A2 Abrams-ok réteges, vastag páncélzatában. Ma már azonban a katonai vezetés is belátja: szükség van a speciális védelmi rendszerekre.

borito.jpgOlyannyira, hogy nem is a hagyományos utat választották: rendhagyó módon egy másik ország már meglévő és bizonyítottan jól működő megoldását ültetik át első lépésben a saját harckocsikra.

Természetesen a távolabbi tervek egy ízig-vérig hazai rendszer kifejlesztését és alkalmazását célozzák meg, de most gyorsan kellett valami, ami már bevált. Ennek a sietségnek egyrészt az iraki és szíriai tapasztalatok (az iraki hadseregnek átadott Abrams-ok sérülékenysége, továbbá a szír polgárháború szíriai és török harckocsi-veszteségei), másrészt az Európában egyre komolyabban vett keleti fenyegetés az oka.

Látni és lőni

A második világháborúban és az azt követő évtizedekben is elsősorban a páncélzat vastagsága és minősége versenyzett a páncéltörő ágyúk lövedékeinek képességeivel. Ez a küzdelem az irányított harckocsi-elhárító rakéták megjelenésével és sikeres alkalmazásával dőlt el végleg – minderről az 1973-as jom kippuri háborúban győződhettek meg az izraeli harckocsizók. A kumulatív hatású rakéták és rakétahajtású gránátok ellen először a reaktív pótpáncélzattal vették fel a küzdelmet.

A modern, tandem robbanófejes rakétákkal, gránátokkal szemben (ahol az első, kisebbik töltet a pótpáncélzatot semlegesíti, majd a második, fő robbanótest a már védtelen páncélzatot égeti át) azonban már ez is kevés.

További részletek a Magyar Honvéd magazin szeptember 14-én megjelenő számában!



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat