honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
A katonaeszmény is a haderőfejlesztés része kell legyen

Közösségépítés, közös gondolkodás, bajtársiasság, és a múlt hősei előtt való főhajtás – dióhéjban így foglalható össze a Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) második országos találkozója, melyet szeptember 22-én rendeztek Székesfehérváron és Pákozdon.

A találkozó résztvevőit Székesfehérváron dr. Boross Péter, egykori miniszterelnök köszöntötte.

„Minden ilyen találkozó visszarepít bennünket abba az eszményvilágba, amelyben nevelődtünk. Ezt katonaeszménynek hívták. Tele volt hagyománnyal, szabadságharcaink emlékével” - fogalmazott a Pécsi Magyar Királyi Zrínyi Miklós Hadapród Iskola egykori növendéke. Dr. Boross Péter kiemelte, hogy a múlt, a hagyományok őrzése, a katonaeszmény átadása része kell, hogy legyen a XXI. századi haderőfejlesztésnek. Véleménye szerint nemcsak anyagi, szervezeti bővítés kell, hanem az intellektuális és morális mércét is magasabbra kell tenni. Hozzátette: a hagyományőrző, az egykor volt, s szívében ma is katona feladata pedig az, hogy továbbadja a „haza mindenek előtt” eszményt, hogy ez tovább éljen a ma és a jövő honvédőiben is.1.jpgDr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere emlékeztetett arra: az itt lakók nem csak a múltban, de ma is katonavárosban élnek. Leszögezte: az önkormányzat és a város minden lehetőséget megpróbál megadni ahhoz, hogy az itt szolgálatot teljesítő katonák és családjaik otthon érezzék magukat.

A köszöntőket követően dr. Cser-Palkovics a honvéd hagyomány ápolása érdekében végzett munkájáért HOHE emlékérmet adományozott, míg a HOHE Fejér Megyei Szervezete Székesfehérvár városának segítségét ismerte el emlékplakettel. 2.jpg
Prof. dr. habil. Szakály Sándor, az országos egyesület elnöke köszöntőjében összefoglalta a szervezet céljait és bemutatta negyedszázados tevékenységét. Hallhattuk: az 1990-ben alakult szervezet a rendszerváltás időszakában legnagyobb feladatának az egykori honvédség becsületének helyreállítását, a volt tagok politikai és büntetőjogi rehabilitálását tartotta – mára dicsőség övezi az egyesület egészét és tagjait egyaránt. A hagyományőrzők – amellett, hogy tartják a kapcsolatot egymással – segítik, hogy a fiatalok találkozhassanak a tagokkal. Kutatják az egykori alakulatok történetét, valamint életben tartják ünnepeiket. Ennek szép példája a „Szent István” 3. honvéd gyalogezred ezrednapjának megünneplése Székesfehérváron, amely során koszorút helyezett el az egykori ezredtag, vitéz Smohay Ferenc magyar királyi zászlós (rehabilitált főhadnagy) is. 5.jpg
Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Fejér Megyei Szervezet elnöke a szervezet húsz évéről beszélt. Elhangzott: a szervezet 1990-ben alakult, Kéri Kálmán (rehabilitált) vezérezredes elnökletével. Hívó szavára a volt Magyar Királyi Honvédség akkor még szép számmal élő tagjai, illetve az egykori hadapród- és katonaiskolák növendékei jelentkeztek a szervezetbe. A rendszerváltó kor elvárása szerint, legnagyobb feladatuk az egykori honvédség becsületének helyreállítása, volt tagjainak politikai és büntetőjogi rehabilitálása, rendfokozatukba való visszahelyezése volt. Ennek eredményeként mára a volt Magyar Királyi Honvédség és annak tagjai a magyar társadalom nem megbélyegzett, hanem dicsőségben elismert tagjai. Kérdésünkre Lévai Miklós nyugállományú alezredes hozzátette: a találkozó célja részben az is, hogy a földrajzilag egymástól távolabb élő tagok kötetlen formában beszélgessenek egymással.4.jpg
Az országos elismerések átadását követően a program délután a Pákozdi Katonai Emlékparkban folytatódott a Doni Kápolnánál, ahol koszorúzással emlékeztek meg a Magyar Honvédség 170 éves évfordulójáról és a Magyar Királyi Honvédség 75 éve bekövetkezett tragédiájáról és áldozatairól. A találkozó díszlövéssel zárult. A rendezvényen a Honvéd Hagyományőrző Egyesület tíz tagszervezetének tagjai és az egykori katonaiskolák növendékei által létrehozott bajtársi körök tagjai vettek részt.3.jpg
Fotó: Simon Erika és a szerző



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat