honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Az Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonákról jelent meg kötet

Virtus dolgában töretlen címmel jelent meg kötet az első világháború Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonáiról.

01.jpgMaruzs Roland alezredes, a kötet szerzője az MTI-nek elmondta: a Nagy Háború befejezésének 100. évfordulójára megjelentetett kötet azokról a nevesebb katonákról, magyar hősökről szól, akik bizonyítottan megkapták az Arany Vitézségi Érmet.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa elmondta: az Arany Vitézségi Érem az egyik legmagasabb kitüntetés, amit a legénységi, altiszti állomány tagjai az első világháborúban megkaphattak. A kitüntetést 1789-ben alapította II. József, a „kalapos király”, azt csaknem 130 éven át, 1918-ig adományozták. Az első világháborúban csaknem 4800-an kapták meg az Osztrák-Magyar Monarchia katonái közül.

Maruzs Roland kutatásának alapját az osztrák hadtörténész Jörg C. Steiner könyve jelentette, amelyben mind a 4738 arany vitézségi érmes katonát felsorolta. Maruzs Roland közülük a magyar honosságú katonák történeteit dolgozta fel most megjelent kötetében. Mint elmondta: bizonyítottan majd 1600-an, összesen 1568 magyar honosságú katona kapta meg az Arany Vitézségi Érmet. Ez - mint kiemelte - azt jelenti, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia összes kitüntetettje, mintegy 30 százaléka magyar volt. „Ez mutatja a magyar katonai erényeket, hogy a magyar katona milyen jól teljesített a világháborúban” - fogalmazott az alezredes, megjegyezve: ez azért is kiemelendő, mert a magyar ezredeket mindig a „legkeményebb” helyeken vetették be a háborúban.

Maruzs Roland kiemelte: ebben a kötetben azok szerepelnek, akik bizonyítottan megkapták az elismerést. A kötet végén viszont egy külön névjegyzékben annak a több mint 300 katonának a neve is fel van sorolva, akik bármilyen más könyvészeti forrásban szerepelnek arany vitézségi érmesként. Mint kifejtette: többek között levéltári források felhasználásával, valamint több család megkeresésével kutatta azoknak a körét, akik bizonyítottan megkapták az Arany Vitézségi Érmet, feltüntetve azt is, hogy melyik fronton, hadműveleti területen harcoltak, és milyen haditettel érdemelték ki az elismerést. A könyvben mintegy 100 ilyen „fegyvertény” leírása szerepel.

A kötetben emellett számos dokumentumot, zömmel kitüntetési javaslatokat, s valamennyi elismerés forrásainak felsorolását is tartalmazza. A könyv végén pedig mintegy 200 portréfotó is található az arany vitézségi érmes katonákról.

Maruzs Roland azt mondta: nagyon sok érdekes történet van. Van olyan aki egyedül 17 orosz katonát „küzdött le” közelharcban, más a román fronton egy tiszttársa megmentésére 22 román katonát fegyverzett le, de olyan kitüntetett is van, aki szanitécként az olasz fronton számos bajtársát mentette ki az ellenséges tüzérségi tűzből.

arany_vitezsegi_erem.jpgAz alezredes azt is elmondta: az Arany Vitézségi Érem adományozásának nagyon szigorú feltételei voltak. Az akkori jegyzőkönyvekből kiderül többek között, hogy több tanúval kellett igazolni az elismerést illető fegyvertényt. Kiemelte: három magyar háromszor is megkapta az Arany Vitézségi Érmet. A legidősebb kitüntetett 61 éves volt.

Az Arany Vitézségi Éremnek a háború alatt, majd a két világháború között is nagyon magas presztízse volt. Gróf Károlyi Imre 1917-ben alapítványt is létrehozott a vitézségi érmesek megsegítésére. Emellett az államtól a ’20-as évek közepéig havi díjat is kaptak, ami a válságot követően a ’30-as évektől havi 20 pengőt jelentett. Az érmeseknek külön igazolványuk is volt, mellyel például a MÁV járatain kedvezményesen utazhattak. Az alezredes elmondta: a kitüntettek közül ugyanakkor később sokaknak számkivetés lett sorsa. Példaként említette: az első világháborúban arany vitézségi érmes Vén Zoltánt, aki a második világháború végén már ezredesként szolgált, s azon nyolc arany vitézségi érmes katona közé tartozik, aki aranysarkanytyús vitéz is lett. 1945 után viszont őt is kitelepítették, és segédmunkásként élte le életét.

Maruzs Roland elmondása szerint a soproni B.H.N. Kft. kiadásában megjelent, mintegy 400 oldalas kötet összeállítása csaknem 3 évbe telt. Az említett Jörg Steiner könyve mellett számos más könyvet, továbbá levéltári anyagot dolgozott fel. A levéltári anyagok kapcsán kiemelte: a Hadtörténeti Múzeum parancsnoksága 1942-ben az országos napilapokban tett közzé felhívást, kérve az első világháborús arany vitézségi érmesek jelentkezését, amire sok fotó, levél, köztük saját visszaemlékezés érkezett a múzeumhoz. Erre a felhívásra jelentkezett Házi Jenő is, aki a soproni levéltár főlevéltárnoka volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki szintén arany vitézségi érmes katona volt. A könyvben az általa írt levél is szerepel. Házi Jenő levelét azzal zárta: „sok mindenben megváltozhattam, de egy biztos, virtus dolgában még töretlen vagyok”. Erről kapta címét Maruzs Roland kötete.

Az alezredes azt is elmondta, hogy már a 2. pontosított, bővített kiadáshoz gyűjti az anyagokat. Ezért várja a leszármazottaktól a további adatokat, fotókat, történeteket - közölte Maruzs Roland, akinek további tervei között szerepel, hogy a kitüntetés teljes történetét, 1789-től feldolgozza, kitekintve a második világháború legénységi arany vitézségi érmeseire is.

Fotó: kardespenna.hu és signum-laudis.hu



Galériák
Új fegyverek a magyar katonáknak
2018. december 11. 18:28
Aktuális videók
2018. december 12. 19:40
Új fegyverek a magyar katonáknak
2018. december 12. 11:47
Államtitkári látogatás Koszovóban
2018. december 12. 11:51
Közös Akarat 2018
2018. december 11. 10:46
Katonák a Mikulás szolgálatában
2018. december 10. 16:31
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat