honvedelem.hu
A múlt őrzői
100 éves a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. 1918-ban azzal a feladattal alapították meg, hogy összegyűjtse, megőrizze, feldolgozza, a tudományos kutatás és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye a magyar hadtörténelem emlékeit.

h1.jpg A Ferdinánd-laktanya főhomlokzata 1880 körül

Az intézmény tehát 100 éves múltra tekint vissza, ám az alapítás gondolta jóval korábbi, szinte egyidős a polgárosodással, a nemzet születésével. A 19. század második felében – kisebb-nagyobb szünetekkel – állandóan napirenden szerepelt a magyar Hadtörténeti Múzeum és Levéltár létrehozásának igénye.

Az első konkrét lépést a Magyar Tudományos Akadémia hadtudományi bizottságának indítványa jelentette, amely szerint a Magyar Nemzeti Múzeum hadtörténelmi gyűjteményének fokozatos fejlesztését és a múzeum kibővítését tervezték. 1896-ban a millenniumi kiállítás hadtörténelmi csoportbizottsága már a szervezés kezdetén azzal fordult az illetékesekhez, hogy lehetőség szerint tartsák együtt az aprólékosan, országos szinten és a magángyűjteményeket átnézve feltérképezett, nyilvántartásba vett hadtörténelmi anyagot, de ez végül különféle okok miatt nem valósult meg. Az első világháború aztán új helyzetet teremtett. A jórészt már a harcok kezdetétől tudatosan gyűjtött háborús relikviák, valamint a roppant mennyiségű hadizsákmány elhelyezésére a bécsi Heeresgeschichtliches Museum nem volt képes, így a közös Hadügyminisztérium nem zárkózott el egy önálló budapesti hadimúzeum létrehozásától. A háború végnapjaiban, az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása idején, a forradalmi helyzetben azonban az elképzelésről végleges döntés már nem született. 

h2.jpgA Hadimúzeum kiállítása a Mária Terézia laktanyában, az 1920-as években

A mai HM HIM jogelődje végül 1918 novemberében a Hadügyminisztérium szervezetén belül alakult meg, s 1919 januárjától Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven működött.

Az első lépésektől

A Hadügyminisztérium I. csoportjának 1918. november 11-én kelt új ügykörbeosztása szerint az I. csoport 10. osztálya alá tartozott a „Hadi Levéltár”. 1918. december 19-én jelent meg a csoportok sorában a „muzeális csoport”; ennek élére Aggházy Kamil került, aki a később önállóvá vált múzeum igazgatója is lett. Bár kinevezésére vonatkozó konkrét irat nincs, de valószínűsíthető, hogy ugyancsak november elejétől nevezték ki Gabányi János alezredest a levéltár vezetőjének.

h3.jpgA Hadimúzeum 1937-ben nyílt kiállításának részlete

Megalakulása után az intézmény az Országos Levéltár még félkész épületének – Bécsi kapu tér 4. – III–IV. emeletén kapott helyet. A már kezdetben is szűkös körülmények közepette a hamarosan beérkező nagy mennyiségű levéltári és múzeumi anyag egyre sürgetőbbé tette az elhelyezés megoldását. A honvédelmi miniszter 1921 elején végül kiutalta a múzeum számára az Üllői úti Mária Terézia-laktanya egy részét, ahova az átköltözés a nyár folyamán meg is történt.

Mindezzel párhuzamosan, 1921 márciusában az M. kir. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum a Honvédelmi Minisztériumtól függetlenedve önálló szervezetté vált, majd 1922 novemberében a két intézményrészt is szétválasztották. A múzeum 1929-ben költözött mai helyére, a várbeli Nándor-laktanyába, míg első kiállítása 1937. május 29-én nyílt meg.

h4.jpgA Mária Terézia-laktanya épülete az 1920-as években

A második világháborúban az 1943-as esztendő volt az utolsó, amikor teljes intenzitással működött az intézmény. 1944 elején megkezdték az értékes darabok összecsomagolását, majd a honvédelmi miniszter 1944 októberében elrendelte a személyzet és a muzeális tárgyi anyag kitelepítését. A menteni kívánt értékek a Veszprém megyei Doba községhez tartozó somlóvári Erdődy-kastélyig jutottak el. Budapest ostromakor mind a Nándor-laktanya, mind az Országos Levéltár épülete súlyos károkat szenvedett, raktárainak egy része is a romok alá került.

Újjáépítés

A háborút követő első évek a romok eltakarításával, valamint a gyűjtemények rendezésével teltek. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945 májusában csak a múzeum működéséhez járult hozzá, így a levéltár a Honvédelmi Minisztérium osztályaként tevékenykedett tovább, iratait a múzeum vette gondozásába. Mivel a levéltári anyagot az Országos Levéltár épületéből el kellett szállítani, megkezdték a Nándor-laktanya egyik szárnyának átépítését raktárak céljára.

h5.jpgA Honvéd Múzeum 1949-ben megnyílt kiállításának egyik terme

1947 márciusában jóváhagyták az intézmény kettős funkcióját, így az Honvéd Levéltár és Múzeum néven működött tovább. 1948 augusztusában a Minisztertanács – a Honvédelmi Minisztérium előterjesztését elfogadva – engedélyezte a Honvéd Levéltár bécsi kirendeltségének működését.

A Hadtörténeti Múzeum csupán Buda visszavívásának századik évfordulóján, 1949. május 21-én nyithatta meg épületének kapuit a nyilvánosság előtt. A korábbiakhoz mérten szerény, hat teremből álló kiállítás négy terme az új néphadsereget, valamint a kor szellemében annak elődjeként számon tartott 1848/49-es honvédsereget, az 1919-es magyar Vörös Hadsereget és az 1936–1945 közti időszak magyar antifasisztáit mutatta be – további két helyiségben pedig a fegyver- és a levéltári anyagból kaptak ízelítőt a látogatók.

h6.jpgA Hadilevéltár raktára, az 1930-as években

1954-ben a Honvédelmi Minisztérium létrehozta a Hadtörténelmi Intézet és Múzeumot, amelynek elnevezése 1958 októberében Hadtörténelmi Levéltár és Múzeumra változott, hogy aztán 1961-től ismét a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nevet viselje. 1963-ban a Hadtörténeti Múzeum országos hatáskörű intézménnyé vált, amely arra hivatott, hogy időben és térben teljességre törekedve összegyűjtse, őrizze, megóvja, feldolgozza és nyilvánosság elé tárja a magyar és a magyar vonatkozású hadtörténelem tárgyi emlékeit. Az 1963–64-ben létrehozott Haditechnikai Park központi helyen, a Hadtörténeti Múzeum udvarán generációk számára emlékezetes módon mutatta be haditechnikai eszközeit: harckocsikat, repülőgépeket, lokátorokat, lövegeket.

1986-tól egyre közelebb került a megvalósuláshoz a műemlék épület rekonstrukciója, a padlástér beépítése, valamint egy modern épületrésszel való bővítése. Ehhez az udvart ki kellett üríteni: költözött a Haditechnikai Park. A felújítási folyamatot azonban megakasztotta, hogy az előkészítő munkálatok során az intézmény udvarán – a várnak e részén egyébként kuriózumnak számító – 13. századi, IV. Béla király idején épített budai városfalat és patkótornyot, továbbá egyéb régészeti leleteket találtak. A feltárás miatt a rekonstrukciós munkát elhalasztották, majd anyagiak híján végképp lekerült a napirendről.

h7.jpgA Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kapisztrán téri bejárata az 1960-as években

Az 1990-es évek második felében bővült az intézmény feladatköre. Először az 1996. január elsejéig a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében működő Központi Irattár olvadt bele a szervezetbe, majd 1997. október elsejétől a Hadisírgondozó Iroda. Ez a két részleg 2000-től 2010-ig Központi Irattár és Hadisírgondozó Iroda néven működött, majd a hadisírgondozás 2010 októberétől ismét közvetlen minisztériumi keretek között folytatta tevékenységét, 2012-től pedig a HM társadalmi kapcsolatok és háborús kegyeleti főosztály szervezetében.

2016. szeptember elsejétől két régi-új szervezeti egységgel – a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatósággal, valamint a Centenáriumi Pályázati Igazgatósággal – bővült a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság munkatársai a hadisírgondozás tudományos kutatással és háttérbiztosítással kapcsolatos tevékenységét tervezik, szervezik és koordinálják. A 2016-os szervezeti átalakítással létrejött másik új elem, a Centenáriumi Pályázati Igazgatóság legfontosabb feladata a HM HIM által kiírt, első világháborús hadisírok és emlékhelyek felújítására szóló pályázat lebonyolítása. Az igazgatóság ebben a formájában 2018 tavaszáig működött, majd feladatait a Gazdasági és Pályázati Igazgatóság vette át.

h8.jpgAz evakuált levéltári anyag a Hadtörténeti Múzeum pincéjében, 1950-ben

Mindeközben a múzeumban 2005 májusától folyamatosan nyílnak a Magyarország katonai története című állandó kiállítás különböző történeti korszakokhoz kapcsolódó tárlatai. 2014 tavaszán vált látogathatóvá a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tagintézménye, a Pákozd-Sukorói Csata Emlékkiállítás, szintén ebben az évben kötött ki először a Parlament előtt a Lajta Monitor Múzeumhajó, amelyet 2018. április-májusban több vidéki városban is megtekinthettek az érdeklődők.

2017-ben, a Múzeumok Éjszakáján nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Fegyvertár – Fegyvertörténeti Látványtár, amely a magyar katona fegyverzetének, viseletének és felszerelésének bemutatására vállalkozik a 10. századtól napjainkig. A tárgyak változásán, fejlődésén keresztül érzékelteti a hadviselés harcászati eljárásaiban beálló változásokat, az íjtól a modern géppuskáig, a láncingtől a mai lövedék- és repeszálló mellényekig.

h9.jpgA Hadtörténeti Múzeum ágyúi a Tóth Árpád sétányon, az 1980-es években

Laktanyából múzeum

A Hadtörténeti Múzeum mai helyén a középkorban lakóházak álltak. Ezek az 1686-os – a várat a török megszállás alól felmentő – ostrom során megsemmisülhettek, a következő időszakban készült térképek ugyanis már pusztaságként jelölik a területet. A kiemelkedő hadászati jelentőséggel bíró helyszín azonban nem sokáig maradt lakatlan: 1696-ban már két, az északi várfallal párhuzamosan elhelyezkedő kaszárnyaépület foglalta el. A 19. század negyvenes éveire jócskán elavult létesítményeket lebontották, majd 1844-ben új, nagyobb, az uralkodóról Ferdinándnak, magyarul Nándornak elnevezett laktanya építése kezdődött el. Az 1847-re elkészült épületegyüttes egy nyugati – a hajdani Bástyasétányra, a mai Tóth Árpád sétányra néző – szárnyból, valamint egy középtájon hozzá csatlakoztatott, az így kialakuló térre néző déli szárnyból állt. Az Anjou sétány felőli északi épületrész csak 1892-ben készült el. A nyugati szárnyat 1926–29 között az odaköltöző Hadtörténeti Múzeum céljainak megfelelően átépítették. Az épület a második világháború alatt jelentősen megrongálódott, a helyreállítási munkálatok több mint egy évtizedig tartottak. Az 1952 után felgyorsult épületrekonstrukció során alakították ki az északi szárny földszintjén azt a két emelet belmagasságú nagytermet, amely ma Márványterem néven reprezentatív rendezvények, nagyobb tereket igénylő kiállítások befogadására szolgál.

h10.jpgA Magyar Országos Levéltár épülete, az 1920-as években

Külön utakon

A Hadtörténelmi Levéltár feladata a katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos emlékeinek gyűjtése, megőrzése és a kutatás számára használhatóvá tétele. Rendeltetése a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség, valamint ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek, továbbá mindezek jogelődjeinek működése során keletkezett levéltári anyagok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és megőrzése, továbbá az ez irányú kutatások biztosítása a kutatók számára. Ezenkívül gyűjti a magyar hadtörténelemmel kapcsolatos maradandó értékű magániratokat is.

Már az első világháború idején is érvényben volt az a császári és királyi rendelet, amelynek értelmében a haderő alakulatai – így a honvédségéi is – a bécsi Kriegsarchivba küldték a működésük során keletkezett hadműveleti és egyéb, megőrzésre előírt irataikat, térképeiket. 1915 őszén sikerült azt elérni, hogy a magyar honvédség és népfelkelés alakulatai harctéri irataikat közvetlenül a Honvédelmi Minisztériumba küldhessék. A tárca 1/a osztályán belül létrehoztak egy levéltári csoportot, amely ezeket a hazaküldött iratokat lemásolta és az eredeti iratokat csak ezután küldte tovább a bécsi levéltárba.

h11.jpgGyerekek a Hadtörténeti Múzeum udvarán lévő Haditechnikai Parkban, 1968-ban (fotó: Ferkis Emil)

Mint korábban említettük, a „Hadi Levéltár” az első világháború után a Hadügyminisztérium keretein belül működött. A következő évtizedekben több szervezeti változáson ment át, hol önállóan tevékenykedett, hol a múzeummal közösen. A második világháború a levéltár életében is tragikus időszak volt: részben evakuálták, azonban az elszállított értékes iratanyag nagyobb hányada elpusztult. 1947 márciusában folytathatta hivatalosan a tevékenységét, immár a Nándor-laktanyában. A szervezeti változások nyomán beépült a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba, önálló igazgatóságként, az 1969-ben megjelent törvényerejű rendelet pedig szaklevéltárrá minősítette.

A részeként tevékenykedik a Hadtörténeti Térképtár, illetve a bécsi Kriegsarchivban működő magyar levéltári kirendeltség, amelynek feladata a magyar–osztrák közös múlt szellemi örökségének kutatása és gondozása, a két ország kulturális és tudományos kapcsolatainak ápolása.

(Szemelvények a 100 éves Hadtörténeti Intézet és Múzeum című ünnepi kiadványból.)

Fotó: HM HIM



Forrás: Magyar Honvéd 2018 november (honvedelem.hu)
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat