honvedelem.hu
„Minden harcművészet, minden küzdősport alapeleme a fegyelem”
Küzdősportrék (26. rész)

A közelharckiképzés mindig is a katonák felkészítésének alapvető része volt, és a professzionális haderő létrehozása a Magyar Honvédségben is megkövetelte, hogy az újonnan kialakítandó kiképzési tervekben ismét helyet kapjon a közelharc. Sorozatunkban e folyamat jelentős személyiségeit, illetve a haderő prominens küzdősportolóit mutatjuk be: a sort ezúttal Hoványi Adrián szakaszvezetővel, a Magyar Közelharc-Kézitusa Szövetség instruktorával folytatjuk.

01.jpgHogyan került kapcsolatba a küzdősportokkal?

Édesapám eredményes cselgáncsozó volt és úgy hat-hét éves lehettem, mikor levitt az UTE-ba, edzésre. Mivel akkoriban a fegyelem és az állandóság annyira még nem feküdt nekem, a cselgáncskarrierem gyorsan abba is maradt. Aztán egyszer általános iskola hatodik osztályában édesapám autójának szélvédőjén találtam egy reklámcetlit, ami felhívás volt wado ryu edzésre, ráadásul az iskolánkban. Lementem és ott ragadtam közel húsz évre.

Mi az, amit gyerekként kapott a karatétól?

Gyerekként eléggé szétszórt voltam és a fizikumom sem volt túlságosan eget rengető. A karate az évek során mindkettőt folyamatosan fejlesztette, ráadásul beállított egy olyan rendszerbe, amelynek köszönhetően idővel a fejem lágya is benőtt. Később mindent a karaténak rendeltem alá - iskola, munka, párkapcsolat -, aminek aztán meglett az eredménye. Aztán Teruo Kono mester jelmondata – „meg kell találni az összhangot a karate, az iskola és család között” - segített abban, hogy megtaláljam az arany középutat.

06.jpg

Tanulmányozott más stílusokat is?

Természetesen, havonta lejártam aikido és kempo edzésekre, mert érdekelt a komplexitásuk. Kerestem azt, ami tovább fokozhatja, amit a karatétól kaptam. Az első danvizsgámat a japán mesterek előtt 2005-ben, Tokióban tettem le, majd 2008-ban megszereztem a második danfokozatomat.

Hogyan került a Magyar Honvédség állományába?

Mivel a karate edzések is hasonló jelleggel működnek, mint a katonaélet, egy percig nem volt kérdés, hogy felszereljek. Három évig a katonai rendészeknél szolgáltam, majd 2011-ben kerültem át az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredhez. Ekkortájt ismertem meg dr. Zöllei Zoltán alezredes urat, a Magyar Közelharc-Kézitusa Szövetség elnökét, és az általa oktatott komplex rendszer annyira megfogott, hogy hamarosan el is kezdtem nála tanulni. Az edzéseken sok mester van, akik többféle stílust képviselnek. Az általuk szerzett tapasztalatokból olyan komplex egész alakul ki, amelynek soha nem lehet vége. Zöllei alezredes úr mindig azt mondja: „menj más helyekre is tanulni, hogy mint a régi iparosoknál, elkészíthesd a mestermunkádat és igazi mester válhasson belőled.” Ehhez jöttek a Szentendrén működő Katonai Testnevelési és Közelharc Módszertani Részleg alap- és később az emelt szintű tanfolyamai, ahol szintén nagyon sokat tanultam a kiképzőktől, és a mai napig nagyon jó barátságot ápolunk.

03.jpg

A missziós szolgálatok során is előszeretett oktatja a társait.

Az MH KFOR kontingens 18. váltása 2018 tavaszán kezdte meg a szolgálatát Koszovóban, ami nekünk a katonai közelharc-oktatás szempontjából egy páratlan lehetőség volt. Szűcs Tibor kollégámmal ketten kezdtük ezt a kiképzést és minden alkalmat megragadtunk, hisz a missziós mindennapokba bevonták a katonai közelharcot is, így a század minden kiképzési héten foglalkozott a test-test elleni küzdelemmel, a kés- és fegyvermegtartás technikáival, dobásokkal és földharccal is. Nulláról kezdtük a nagyon fiatal, első missziós srácokkal, és egy egészen jó szintre el tudtuk őket juttatni.

Mit tart az erősségének?

A technikai ismeretem elég nagy és egyben sosem elég. Mindig tanulni, fejlődni akarok. Elég erőteljes és céltudatos vagyok ezen a téren. Minden kritika épít, és ezt a hozzáállást várom el mindenkitől a képzéseim során is rendfokozattól és beosztástól függetlenül. Igyekszem mindenkire ugyanúgy odafigyelni, mert a tanítványoktól én is sokat tudok tanulni.

04.jpg

Véleménye szerint miért fontos egy katonának a közelharc a 21. században?

A katonák mindennapjaiban jelen kell lennie egy agresszivitást levezető-kezelő dolognak, mint például a katonai közelharcképzés, ahol a harcos fel tudja használni saját agresszivitását, erejét. A katonának agresszívnak kell lennie, a parancsnokainak ezt kezelni kell tudnia és felhasználni, pláne missziós körülmények között, a kiképzőknek pedig fel kell ismernie azt, hogy kinek mi az erőssége. Ugyanakkor türelemre és fegyelemre oktatjuk a fiatal katonákat, hiszen minden harcművészet, minden küzdősport alapeleme a fegyelem. Én az oktatás során igyekszem olyan technikákat, eljárásokat tanítani, amelyek felhívják az emberek figyelmét, sikerélményt adnak, amelyek hatékonyak és egyszerűen működnek.

(KüzdőSportrék című sorozatunk további részeit ide kattintva olvashatják!)

07.jpg

Fotó: Hoványi Adrián szakaszvezető magánarchívuma



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat