honvedelem.hu
Tanulmányúton Magyarországon

Magyarországra látogattak a NATO Védelmi Akadémia felsővezetői tanfolyamának hallgatói. A december 14-17. közötti budapesti tanulmányút ideje alatt a résztvevők betekintést kaphattak hazánk biztonság- és védelempolitikájába, valamint az észak-atlanti szövetséggel való kapcsolatába.

mb4a1218.jpgAz akadémia hallgatóit dr. Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára fogadta december 14-én, pénteken a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban, ahol elmondta: az intézménynek kiemelt szerep jut, hiszen az oktatás és a felkészülés nagyon fontos az észak-atlanti szövetség életében. A NATO Védelmi Akadémia célja, hogy a kiválasztott tiszteket és tisztviselőket felkészítse a nemzetközi beosztások betöltésére, mindemellett fontos tudományos szereppel is rendelkezik. A képzésein többek között biztonság- és védelempolitikával, valamint külgazdasággal is foglalkoznak, és az előadók között különböző országokból érkezett vezető katonák, köztisztviselők vannak. A Magyar Honvédség 1996 óta küld hallgatókat az akadémia tanfolyamaira – fűzte hozzá. Az államtitkár a védelmi akadémia hallgatóit európai tanulmányútjuk magyarországi állomásán köszöntötte.

mb4a1223.jpgMagyarországi tartózkodásuk utolsó napján, december 17-én a hallgatók a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban kaptak tájékoztatást a hazánkat érintő biztonsági kihívásokról és védelempolitikánkról. A látogatás szervezéséért felelős  Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke, Zsiga Tamás dandártábornok köszöntötte a delegáció résztvevőit a szakmai napon.

zsiga_ddtbk._img_6792k.jpgElső előadóként dr. Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást Magyarország általános kül- és biztonságpolitikai nézeteiről. Kijelentette, hazánk számára a legfőbb biztonságpolitikai kérdéseket az illegális migráció, valamint a Nyugat-Balkán stabilitása jelentik. Emellett szintén kiemelkedő Ukrajna helyzete is. img_6868k.jpgMint dr. Balogh István kiemelte, fontos szempont keleti szomszédunk területi integritásának támogatása, ugyanakkor hazánkat igen érzékenyen érinti az ukrán kormány oktatással kapcsolatos rendelkezése, amely megakadályozná az országban élő kisebbségek – köztük a magyar – saját nyelvének, s így kultúrájának megőrzését, továbbörökítését.

Dr. Balogh István szólt a koszovói békét őrző KFOR-misszióról is, amely NATO-szerepvállalásban jelenleg is csaknem négyszáz magyar katona teljesít szolgálatot. Habár már ez a létszám és a folytonos jelenlét is jól mutatja, hogy az ország stabilitása igen fontos Magyarország számára, a helyettes államtitkár hozzátette, hogy a közeljövőben várhatóan megemelik a magyar katonai szerepvállalás létszámát. Zárásul a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselője aláhúzta, hogy Magyarország álláspontja szerint jelenleg a NATO Európa biztonságának garantálója, de ettől függetlenül hazánk üdvözli az igyekezetet egy közös, európai hadsereg felállítására.

Dr. Vezekényi Csaba, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében rámutatott: napjaink globális biztonsági környezetét egy új, többpólusú világrend határozza meg, amely folyamatosan növeli az instabilitást és kiszámíthatatlanná teszi a nemzetközi kapcsolatokat. Mint fogalmazott, Magyarország egy földrajzi keretszerződés kellős közepén helyezkedik el, amelyben számunkra egy komplex és fontos megoldásra váró kihívást jelent az illegális migráció, a terrorizmus, valamint a Nyugat-Balkán stabilitásának és békéjének rendezése. Ukrajna helyzete kapcsán – egyetértésben dr. Balogh Istvánnal - dr. Vezekényi Csaba aláhúzta, hogy a már említett oktatási törvény és az országban érezhető növekvő nacionalizmus mind veszélyeztetik az ott élő magyar kisebbség biztonságát.

img_6890jk.jpgA NATO keleti széleinek biztonsági helyzete kapcsán dr. Vezekényi Csaba hangsúlyozta, hogy a balti országok stabilitása kiemelt figyelmet kap a magyar védelempolitikában is, amit jól mutat, hogy a 2015-ben első alkalommal elvállalt Balti Légtérrendészeti Szolgálatot (Baltic Air Policing) 2019-ben újra Magyarország látja majd el JAS-39 Gripen vadászgépekkel négy hónapon keresztül. A jövőt illetően a helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország kezdeményezésével jelenleg is folyik egy többnemzeti NATO-parancsnokság terveinek kidolgozása, amelyben hazánk mellett Horvátország, Szlovákia és Szlovénia működne együtt, német támogatással. Az elképzelés szerint ez a parancsnokság 2023-ra elérné a teljes műveleti képességet, s így a régióban egyedülálló módon képes lenne összeköttetést biztosítani észak és dél, nyugat és kelet között, ezzel erőteljesebb védelmet és kríziskezelést biztosítva Európában.

img_6936jk.jpgDr. Pogácsás Imre dandártábornok, a HM Haderőfejlesztési Programok Főosztály vezetője a 2016-ban elindított és jelenleg is tartó, a Magyar Honvédséget átalakító honvédelmi és haderőfejlesztési programról tartott előadást. Mint elhangzott, a fejlesztés keretében már számos egyéni felszerelést és haditechnikai eszközt sikerült beszerezni, amelyeket további képességmegtartó és -növelő eszközök követnek a közeljövőben.

A NATO Védelmi Akadémia hallgatóinak magyarországi tanulmányútja végén dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese – csatlakozva a korábban elhangzott előadásokhoz – úgy fogalmazott, hogy Magyarország védelempolitikájának két fő kihívásra kell választ adnia: az illegális bevándorlás, valamint az Oroszország nemzetközi tevékenysége által okozott biztonsági kockázatok kezelésére. Aláhúzta, hogy mára közvetlen szomszédságunk frontvonallá vált, és egyedül Ukrajna áll Magyarország előtt. Dr. Böröndi Gábor altábornagy rámutatott: éppen ezért hazánknak is szem előtt kell tartania azt a célt, hogy a NATO megbízható, értékes partnerországa legyen oly módon, hogy elsődleges feladat az ország védelmének képessége.

A Honvéd Vezérkar főnök helyettese úgy látja, hogy az európai nemzeteknek egymással együttműködésre képes hadseregek kialakítására kell törekedniük, amelyben a Szövetség segítségére, tanítására van nagy szükség. A magyar védelempolitika a jelenleg is folyamatban lévő honvédelmi és haderőfejlesztési programmal már megtette az első lépéseket annak irányába, hogy a Magyar Honvédség egy megbízható, válaszkész, modernizált haderővé váljon, amelyik készen áll részt venni a NATO-műveletekben és képes szavatolni hazánk biztonságát. Ezt jól bizonyítja az a politikai elhatározás is, amely ígérete szerint 2026-ra a GDP két százaléka védelmi kiadásokra áll majd rendelkezésre.

img_6983k.jpgA költségvetés folyamatos növekedésére nagy szükség is lesz, hiszen a tervek között szerepel többek között a szárazföldi erők jelentős felszerelés- és létszámbeli fejlesztése, emellett a honvédelmi program hivatott a Gripen-flotta képességfejlesztésére, a légiszállítóképesség megújítására, valamint a légvédelmi képességeink bővítésére is. Dr. Böröndi Gábor altábornagy szólt az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerről is, amely kapcsán a tervek szerint 2026-ig a Magyar Honvédség 20 ezer fős tartalékos haderővel fog rendelkezni.

Alátámasztva a szövetség törekvéseinek támogatását, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese elmondta, hogy jelenleg közel 1200 magyar katona szolgál külföldi misszióban, vagy áll készenlétben arra az esetre, ha valamely műveleti területen szükség lenne a megerősítésre. A már említett regionális NATO-parancsnokság kialakítása kapcsán azt is megemlítette, hogy a Magyarországon települő szervezet tovább erősítené az együttműködést a szomszédos országokkal, valamint nagyban segítené a közös kiképzést és a képességek összehangolását.

mb4a1194.jpgFotók: Dévényi Veronika / Szikits Péter



Aktuális videók
2019. augusztus 20. 20:14
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat