honvedelem.hu
Ugrásszerűen növeli a kockázatokat az INF szerződés felmondása

A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződés megszűnésével ugrásszerűen megnőne egy véletlenszerű nukleáris konfliktus kockázata – vélekedett február 5-én a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva az egyik európai ország NATO-missziójának meg nem nevezett diplomatája.

Az INF-szerződés felbomlásának fő veszélye nem egy új fegyverkezési verseny, hanem a véletlenszerű nukleáris konfliktus kockázatának ugrásszerű megnövekedése – fogalmazott a diplomata. Példaként hozta fel a manőverező robotrepülőgépet, amely rendkívül rövid repülési idejű, kis magasságban repülő, nem feltűnő csapásmérő eszköz. Ezt a fegyvert kisméretű mobil kilövőállásokon, vasúti vagy gépkocsiplatformokon helyezik el. Gyakorlatilag a potenciális ellenfél területének bármely pontjáról ki lehet lőni, és az ellenfélnek ráadásul még jó időben észre kell vennie őket – tette hozzá.

„Minthogy a nukleáris robbanófejekkel felszerelt rakéták repülési ideje mindössze néhány perc, Oroszország és az Egyesült Államok is kénytelen lesz maximálisan automatizálni a nukleáris válaszcsapásról való döntéshozatal algoritmusait” – mutatott rá a diplomata. „Arra, hogy ezt emberek tegyék meg, kevés az esély – a döntéshozatali láncolat ugyanis egyszerűen nem válhat az ellenséges robotrepülőgép felfedezése után ilyen rövid idő alatt működőképessé. A fegyver még azelőtt megsemmisítheti a parancsnoki állásokat, hogy azok el tudnák rendelni a válaszcsapást.”

„Ezért elkerülhetetlenül ki kell bővíteni a számítógépes rendszerek kilövésre vonatkozó parancskiadását, beleértve az automatikus válaszcsapás elrendelését, ha megszakadna a kapcsolat a parancsnoksággal” – vélte a diplomata. „De bármilyen technika meghibásodhat, és ez egy döntéshozatali rendszerben egy jövőbeli nukleáris konfliktus oka lehet” – tette hozzá.

A diplomata szerint az INF-szerződés felbomlásával az Egyesült Államok kerülne lépéselőnybe, mivel míg ő elhelyezhetne ilyen rakétákat az orosz határhoz közeli új NATO-tagországokban, addig Oroszország nem rendelkezik olyan „hídfővel”, ahová az Egyesült Államokat elérni képes közepes hatótávolságú rakétákat tudna telepíteni. Válaszul legfeljebb azoknak az európai országoknak a területét tudná célba venni, ahová ilyen amerikai rakétákat telepítenének, ez azonban tovább bonyolítaná a kapcsolatokat az európai országokkal, amelyek így kénytelenek lennének az Egyesült Államokhoz fordulni segítségért.

Mint azt a NATO-központ egyik forrása a TASZSZ-nak korábban elmondta, az észak-atlanti szövetség tagállamainak védelmi miniszterei már a február 13-14-ei tervezett brüsszeli miniszteri szintű tanácskozáson megvitatják az INF-szerződés befagyasztása és valószínű felbontása esetén teendő válaszlépések terveit.

Donald Trump amerikai elnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Washington február 2-i hatállyal felmondja az INF-szerződést, és fel év múlva kilép belőle, ha Oroszország nem intézkedik a szerződés rendelkezéseinek teljesítése érdekében. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton válaszul bejelentette, hogy Moszkva felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben.



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat