honvedelem.hu
Első magyar katonanőként vezetett missziós kontingenst Langenbrinck Katalin alezredes

November 18-án vette át az afganisztáni hadszíntéren működő MH Nemzeti Támogató Elem parancsnoki beosztását Langenbrinck Katalin alezredes, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Logisztika Osztály főtisztje. Személyében elsőként került katonanő missziós kontingens élére.

l1.jpgA Nemzeti Támogató Elem 18. váltása júniusban hazaérkezett. A hat hónapos szolgálat leteltével, parancsnoki munkája elismeréseként a Magyar Honvédség parancsnoka emléktárgyat adományozott Langenbrinck alezredesnek. A kontingens volt parancsnoka jó szívvel gondol vissza az elmúlt időszakra, amely nem volt könnyű, de nagyon jó csapattal dolgozott együtt. Mosolyogva mondja: nem érti, miért olyan „nagy szám”, hogy nőként látott el kontingensparancsnoki beosztást, számára ez soha, semmilyen feladat során nem jelentett problémát, nemzetközi környezetben pedig – ezt egyébként meg is tapasztalta – egyáltalán nem szokatlan a női katonai vezető.

l2.jpgAmikor megpályázta a beosztást, az motiválta, hogy végzettsége és szakmai képzettsége megfelelt a kritériumoknak, missziós tapasztalatokkal rendelkezett, és közel húsz éve logisztikai szakterületen szolgál. Emellett pedig érzett magában kedvet, erőt és elég személyes ambíciót arra, hogy vezetőként is megmérettesse magát és képességeit. Korábbi, két afganisztáni kiküldetése során számtalan olyan tapasztalatot szerzett, melyek nagymértékben segítették parancsnoki munkájában, már a felkészülés időszakában is. „A Nemzeti Támogató Elem fő feladata, hogy a hadszíntéren szolgálatot teljesítő katonákat logisztikailag teljes körűen ellássa, támogassa. Korábbi misszióim során az ellátottak közé tartoztam. A mostani kiküldetésem során viszont a csapatommal mi feleltünk a kint lévő összes magyar katona ellátásáért. Sok szempontból előnyt jelentett, hogy már megtapasztaltam, milyen problémák, igények, nehézségek merülhetnek fel ezen a téren” – mondja.  

Langenbrinck alezredes agilis, határozott személyiség. „Egy vezetőnek egy probléma megoldása során a beosztottak véleményét is meg kell hallgatni,a mert bárkinek lehetnek jó ötletei, javaslatai. A döntés és a felelősség azonban a parancsnoké még akkor is, ha azzal nem mindenki ért egyet” – mutat rá. Itthoni és missziós logisztikai munkája során is kiemelten fontosnak tartja a konstruktivitást és a pozitív hozzáállást, mert úgy gondolja, hogy elsősorban utóbbin múlik minden. Ahogy fogalmaz: küldetése, hogy a logisztikai ellátás területén gyakran érvényesülő „minek az neked?” gondolkodást megváltoztassa, mert a katonáknak érezniük kell, hogy valóban foglalkoznak velük, támogatják őket. E vezetői elvárását már a hazai felkészülésen meghatározta a misszióba készülő állomány felé, és a szolgálat fél éve alatt ezt folyamatosan érvényre is juttatta. Ennek is köszönhető, hogy a műveleti területen szolgáló más nemzetek vezetőivel is kiemelten jó szakmai kapcsolat alakult ki, amelyben volt szava, az általa tett szakmai javaslatokat szívesen fogadták és elfogadták. „A missziós időszak egyetlen pillanatában sem éreztem azt, hogy akár a beosztottaim, akár a többi nemzet vagy a táborvezetés ne fogadná el a személyemet. Jó pár kihívással találkoztunk, ezek egy részét a sztenderd eljárásrendek, szabályzók alapján, a többit pedig a meglévő lehetőségek, kapcsolatok segítségével tudtuk megoldani” – idézi fel.

l3.jpgLangenbrinck alezredes egyértelműen a család és szerettei hiányát említi a misszió legnehezebb momentumaként. Véleménye szerint az „otthon maradók” számára mindig nagyobb terhet jelent a külszolgálat, hiszen nekik a mindennapokból kell nélkülözniük szerettüket. Ez egyébként minden katona esetében igaz, annak ellenére, hogy napjainkban már nem okoz gondot a kapcsolattartás. A missziós kiküldetés befejezését követően Langenbrinck Katalin alezredes számára első a család. Már csak azért is, mert a szolgálat miatt az itthoni hétköznapokban is sokat vannak távol egymástól a férjével. A másik fontos dolog, hogy szeretne minél hamarabb visszailleszkedni a gyakran „szürkének”, rutinszerűnek tűnő hétköznapokba. Szeretne tanulni, német- és francia-tudását tovább fejleszteni, mert a misszióban megtapasztalta, hogy az angol mellett igencsak hasznos lehet a német és francia nyelvtudás is.

„Más nemzetek hadseregében nem kuriózum, ha női parancsnok irányít. Legyen valaki férfi, vagy női katona, ha parancsnok – és rendelkezik az ehhez szükséges tudás- és személyiségbeli képességekkel –, akkor parancsnok” – összegzi az alezredes.

l4.jpgFotó: MH NTE



Aktuális videók
2019. augusztus 23. 12:17
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat