honvedelem.hu
A hajókiemelés geodéziai biztosításában adott támogatást a katonai térképészet

A május 29-én tragikus folyami balesetben, a budapesti Duna-szakaszon elsüllyedt Hableány városnéző hajó kiemelése nemcsak a Magyar Honvédség búvárainak és a Clark Ádám úszódaru személyzetének jelentett speciális munkát, hanem a HM Zrínyi Nonprofit Kft. térképész ágazatánál dolgozó szakembereknek is, akik a mentési munkálatok geodéziai biztosításában vettek részt.

Mint Szilágyi Zsolt ezredestől, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnokától megtudtuk, a baleset után nem sokkal parancsot kaptak: mérjék fel képességeiket, hogy mivel tudják támogatni a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelmi szakemberek mentési tevékenységét. „Az állományt riasztottuk, létrehoztunk egy búvárcsoportot, illetve egy hajócsoportot” – mondta az ezredes. „A hajócsoport egy tűzszerész járőrhajóból és egy beépített szonárral rendelkező folyami aknamentesítőből állt: előbbit a felszíni keresés-kutatás, utóbbit pedig a hajóroncs felkutatása céljából vetettük be.”

Miután a hajóroncs víz alatti helyzetét beazonosították, a hajókat visszarendeltük a Hadikikötőbe. A búvárok azonban készenlétben álltak, hogy támogassák a rendőrségi és katasztrófavédelmi búvárok tevékenységét. A katonák emellett előkészítettek egy pontonhíd-elemet is, amelyet egy AM hajóra kötve a Margit-híd közelébe juttattak. Utóbbi búvárplatformként szolgált a későbbi merülésekhez.

A kiemelési munkálatokat irányító Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója május 31-én kérte a HM Zrínyi Nonprofit Kft. segítségét. A cég térképész ágazatából két szakember érkezett ki a Margit-szigeten felállított irányítási központba, majd még ezen a napon elvégezték a hajóroncsról és környezetéről felmérést készítő szonár pontossági bevizsgálását. A szonár által másnap készített, 38 millió pontból álló „állományt” ugyancsak a Zrínyi térképészei dolgozták fel: e hatalmas adatmennyiség segítségével meghatározták a hajó helyzetét és megrajzolták kontúrvonalát.

habl2.jpgA felvételből egyrészt sikerült megállapítani, hogy az ütközés után a Hableány közel 180 fokot fordulva süllyedt a Duna mélyére, másrészt a szonár által készített pontfelhő elemzéséről egy speciális programmal 3D-s videót készítettek, amit átadtak a TEK számára, illetve az adatokból levett koordináták alapján GPS-méréssel ellenőrizték a búvárok merülésére szolgáló búvártag helyzetét a Margit-híd alatt.

habl1.jpgA HM Zrínyi Nonprofit Kft. térképészeinek munkája ekkor még közel sem ért véget. Néhány nappal később ellenőrző beméréseket és szonárméréseket végeztek, amelyek segítségével pontosították az elsüllyedt hajó helyzetét és annak esetleges elmozdulását. Ugyancsak segíteni tudtak annak kiszámításában, hogy az aktuális vízállásnál a Clark Ádám úszódaru mikor fér el a Margit-híd pillérei között, így a hatalmas vízi monstrum június 7-én biztonsággal át tudott haladni a híd alatt és megérkezett a baleset helyszínére. Ezzel párhuzamosan a cég egyik szakembere a búvártag kitűzését végezte el, kijelölve azt a pontos helyet, ahol a búvároknak majd merülniük kell. Mindez azért volt rendkívül fontos, mert az áradó Dunában, gyakorlatilag „zéró” látási távolság mellett a búvárok csak a „kezükkel látva”, tapogatódzva dolgozhattak a víz alatt, így a merülési hely meghatározása elengedhetetlen volt.

habl3.jpgJúnius 6-8. között a hajóroncs kiemeléséhez szükséges acélsodronyok átfűzésével kapcsolatos munkálatok geodéziai biztosításában működtek közre a térképészek: a merülési pontok kitűzésével, a hajóroncs helyzetének folyamatos meghatározásával, illetve az úszódaru emelőhorgának kitűzésével segítették a munkát.

Az összehangolt és komplex feladat-végrehajtásban való közreműködés eredményeként az elsüllyedt Hableány városnéző hajót június 11-én sikerült kiemelni a Duna mélyéről.   

Fotó: Dévényi Veronika
Videó: Zsalakó Balázs, Ferenczi János, Tanka Balázs



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat