honvedelem.hu
BAP-39: Kitűnő munkát végeztek
Több mint tizenöt éles és csaknem nyolcvan gyakorlóriasztást könyvelhet el a Baltikumi Légi Rendészet (Baltic Air Policing − BAP) 39., magyar váltásának szolgálata. A szeptember elseje óta a litvániai Šiauliai Légibázison tartózkodó magyar katonák négy hónapos készenléte hamarosan véget ér.
Légi tumultus

„Az elfogott légi járművek túlnyomórészt felderítő- és szállító-repülőgépek voltak, néhány esetben azonban vadászgépekkel is találkoztunk” – mesélte Fekete Tamás alezredes, a Baltic Air Policing 39. váltásának parancsnoka. Az elmúlt három hónap eseményeit felidézve azt is hozzátette, hogy minden alfa − azaz éles − riasztás során az azonosítandó légi járművek személyzetei semleges vagy együttműködő hozzáállást mutattak. „Az elmúlt három hónap nagyon hasznos volt, nagyon elégedett vagyok az állománnyal. Kitűnő munkát végeztek. Pilótaként is elégedett vagyok, igaz, több éles riasztást vártunk, de tapasztalatszerzésnek így is kitűnő alkalom volt” − mondta.



De mit is jelent az alfa-riasztás? Mikor is kell a magyar Gripeneknek a magasba emelkedniük? E kérdésekre felelve Fekete alezredes elmagyarázta, hogy riasztásra akkor kerül sor, amikor egy légi jármű nem felel meg bizonyos feltételeknek, például nem kommunikál, az idegen-barát felismerőrendszere nincs bekapcsolva, vagy eltér az útvonalától. Ilyen esetekben a civil légi irányítás a gépet átadja a katonai irányításnak, amely, ha úgy dönt, riasztja a készültséget. Ilyenkor a pilóták a lehető legrövidebb időn belül felszállnak, majd megközelítve a repülőgépet, leolvassák az azonosításhoz szükséges adatokat, mint például az oldalszámot, a gép típusát, színét, vagy akár annak fegyverzetét. Ezt követően egészen addig kísérik a gépet, amíg az el nem hagyja az ellenőrzött légteret.

Fekete Tamás alezredestől megtudtuk: a magyarokat megelőző BAP-váltások szolgálata alatt számos érdekes eset is előfordult. „Az előttünk itt szolgáló norvégok mesélték, hogy ne csodálkozzunk azon, ha egy riasztás után, odaérve a géphez, »sorba kell állnunk«, mert velünk egy időben a svéd és a finn készültséget is riaszthatják. Ilyenkor az kezdi meg a légi jármű igazoltatását, aki először ér oda. A norvégoknál előfordult, hogy harmadikként várakoztak a sorukra...”



Makrancos időjárás


Horváth Gyöngyi hadnagy, meteorológus ugyan még „csak” egy hónapja ismerkedik a litván időjárással, mégis számos újdonsággal és számára szokatlan időjárási jelenséggel találkozott már. „Az elmúlt egy hónap alatt egyszer sem láttam olyat, hogy egy ciklon több napra beragadt volna, holott otthon, a Kárpát-medencében ez nagyon is jellemző. Ellenben, ami otthon nincsen, hogy itt napi szinten érkeznek újabb és újabb frontok” − mesélte, hozzátéve: ezek a sűrű változások sokszor dönthetnek egy-egy gyakorlórepülés sorsáról is, így folyamatosan ellenőrizniük kell, hogyan alakul az időjárás. Mint elmondta: számára különleges és érdekes élmény megtapasztalni az itt jellemző meteorológiai jelenségeket.

Kicsit nehéz, kicsit szűk, de életet menthet

A Gripen-pilóták számára a külhoni bázison való szolgálat egyik szükségszerű és kötelező „kiegészítője” az úgynevezett vízálló ruha. Az egyik hajózónak hála, mi is megismerhettük ezt a speciális felszerelést, amit akkor használnak, ha várhatóan nagy vízterület felett és alacsony hőmérsékleti viszonyok között repülnek. A „gumiruhának” is becézett öltözet arra szolgál, hogy növelje a pilóta túlélési esélyeit. Ha ugyanis egy pilótának bármilyen okból a tenger felett kellene katapultálnia, és csak hagyományos hajózóruhát viselne, akkor a jeges vízbe érkezést követően csak percei lennének hátra, hiszen szinte azonnal hipotermiás (kihűlés) állapotba kerülne és meghalna. Ezeket a perceket képes órákká, adott esetben akár egy egész nappá megnövelni a gumiruha, hiszen minden pilóta „testre szabottan” kapja meg, ennek köszönhetően a legjobban illeszkedik a testére, így alkotva tökéletes „vízzáró réteget”.  Ezt viselve a hajózó jó eséllyel be tud szállni a katapultáláskor ugyancsak kötelező felszerelésként nála lévő gumicsónakba, hogy megvárja a mentőalakulatok megérkezését.



A magyar pilóta elárulta: a ruha igen nehéz, súlya 3-4 kilogramm között van, ráadásul szűk „szabása” miatt nem is túl kényelmes viselet, főleg a 24 órás készenlétek alkalmával. Igaz ugyan, hogy a szolgálatok végén mindenki örömmel szabadul ki az öltözet „fogságából”, mégis megnyugtató az a tudat, hogy ezen öltözéket viselve jók a túlélési esélyeik.

A repülő-műszakiak dicsősége

Ahogy Fekete Tamás alezredes fogalmazott, büszke katonáira, hiszen egyetlen éles vagy gyakorlórepülést sem kellett lemondaniuk műszaki hiba miatt. Mindez a repülő-műszakiak gondos munkájában rejlik. „Az otthoni munkánkhoz hasonlóan a repülőgépek üzemben tartását, ellenőrzését, üzemeltetését és szükséges esetben javítását csináljuk itt is. A napi rutin szerint minden reggel végrehajtjuk a gépeken a repülés előtti előkészítést, majd a nap folyamán a repülőgépekkel várjuk az esetleges riasztást” − mondta Szabó Tamás őrnagy, a repülő-műszaki és üzembentartó század parancsnoka, hozzátéve: ha ez megtörténik, a Gripeneket repülésre kész állapotban adják át a hajózók részére, majd visszatérésük után ismételt ellenőrzést végeznek rajtuk.

„A külszolgálatunk során a feladatunk ellátása annyiban jelent kihívást, hogy például az időjárás miatt kicsit mostohábbak a körülmények, mint otthon, és persze előfordulhatnak olyan meghibásodások, amihez a szükséges berendezések nem állnak azonnal rendelkezésre. Ezeket otthonról kell megigényelnünk, és megérkezésük után folytatjuk a munkát” – magyarázta Szabó őrnagy.



Persze ezeken túl vannak olyan műveletek, mint például a hajtóműpróbák, amelyek miatt a gépeket időnként haza kell küldeni, mivel a litvániai bázison nem áll rendelkezésre a próbákhoz szükséges infrastruktúra. „Mindez nagy előre gondolkodást igényel, hiszen azoknál a munkáknál, amiknél tudjuk, hogy mit és mikor kell majd végrehajtani, meg kell tervezni és előre biztosítani kell, hogy mire ez a munka elérkezik, addigra minden szerszám és szükséges pótalkatrész itt legyen és rendelkezésünkre álljon.”

A NATO-előírásoknak megfelelően minden repülés előtti – akár két bevetés közötti – felkészítésre összesen 60 perc áll a repülő-műszakiak rendelkezésére. A szigorúnak tűnő határidőre azért van szükség, mert az előkészítés ideje alatt a repülőgép nem vethető be. Viszont ha nincs komolyabb meghibásodás, akkor ez az időtartam gond nélkül tartható. „Azt gondolom, hogy joggal lehetünk büszkék a repülő-műszaki katonákra, én mindenképpen büszke vagyok a csapatomra. Nagyon jó szakemberek, és hogy egyetlen feladat sem maradt el meghibásodás miatt, ahhoz nagymértékben hozzájárult az ő lelkiismeretes hozzáállásuk is” – fogalmazott Szabó Tamás őrnagy.

Fotó: a szerző felvételei

Aktuális videók
2019. március 19. 22:05
Forradalmi forgatag kilencedszer
2019. március 17. 15:15
A haza minden előtt
2019. március 17. 07:10
Hazatértek a németországi gyakorlatról
2019. március 16. 08:35
Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszéde Kemecsén
2019. március 15. 10:35
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat