honvedelem.hu
Retro-mozi: Angyalbőrben
Na jó, legyünk őszinték, a cím csak félig igaz: az Angyalbőrben valóban retro, de nem mozi, hanem egy sorozat. Ennek ellenére igazi csemege, mondhatni kötelező darab azoknak, akik csak egy picit is nosztalgiával gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még létezett a sorkatonaság, vagy amikor ők maguk voltak sorkatonák.


Talán nem szentségtörés kijelenteni, hogy az Angyalbőrben minden idők legsikeresebb magyar televíziós sorozata volt és kis túlzással még az ma is. 1990-es „ősbemutatója” idején – amikor még csak két csatornája volt a Magyar Televíziónak – hétről-hétre emberek milliót ültette a képernyő elé. De még napjainkban is – huszonhat esztendővel az első rész adásba kerülése után – hozza az „elvárt nézettséget”, amit jól mutat az is, hogy nem telik el úgy év, hogy valamelyik csatorna ne tűzné újra és újra műsorára.

A filmsorozat a vasbogdányi laktanya egyik sorállományú szakaszának és parancsnokaiknak életét mutatja be. Persze a térképen fölösleges keresni Vasbogdányt, nincs ilyen település Magyarországon; a film laktanyai jeleneteit az azóta már megszűnt és ipari parkká átalakított budaörsi Vasvári Pál laktanyában vették fel, a gyakorlótereken játszódó eseményeknek a ma is működő csobánkai gyakorlótér adott otthont, míg a külső helyszíni felvételeket a budaörsi repülőtéren, Pilisborosjenőn, illetve Zsámbékon és környékén rögzítették.



A Gát György – Szurdi Miklós rendezőpároshoz köthető sorozat forgatását 1988. november 17-én kezdték, a munkálatok egy nap híján egy évig tartottak. Ez idő alatt sikerült a tizenhárom résznek való anyagot rögzíteni. Ezt követően még közel egy évig végezték az utómunkálatokat. Ezek közül a legtovább az utószinkron tartott, mivel a film forgatásakor a seregben még az „elvtárs” megszólítás dukált az elöljárónak, ám időközben megtörtént a rendszerváltás, s a bemutató idejére már a „bajtárs” megnevezés jött divatba, így erre külön oda kellett figyelniük az alkotónak az utómunkálatok során. Érdekesség, hogy a forgatás ideje alatt mindössze egyetlen kamerát használtak és még a „régi, jól bevált módszerrel” celluloidra dolgoztak, vagyis az egész sorozat a mozifilmek rendszerében készült.



A műfajilag a vígjátékok közé tartozó Angyalbőrben számos fiatal színész számára jelentett ugródeszkát saját karrierjében. Itt jegyezte meg az egész ország Mészáros Zoltán nevét, aki a főszereplő Urbán András honvédot játszotta. De ugyancsak ez a film számít Görög László, Dózsa Zoltán, Juhász Illés, Faragó András, Bede-Fazekas Szabolcs vagy éppen Békési-Kálid Artúr első komolyabb filmes színészi munkájának. Persze „nagy öregek” is szerepeltek a stáblistán, mint például a másik főszereplőt, Karády őrmestert alakító Usztics Mátyás, illetve Sáfár Anikó, Bárdy György és Végvári Tamás. Számukra ez a tizenhárom rész leginkább jutalomjáték volt. A színészek között mindenképpen meg kell még említeni a Rabót játszó Szerednyey Bélát is, akit ekkorra már jól ismert az ország a Linda című (ugyancsak Gát György nevével fémjelzett) sorozat hős szerelmes taxisofőrjeként. Ennek ellenére neki is jól jött a kigyúrt, izompólós, forróvérű, fegyvermegszállott katona szerepe.

Persze voltak olyan színészek is, akik a sorozat után sem tudtak befutni. Az elmúlt közel három évtizedben semmit nem lehetett hallani például Miletics Balázsról, aki a szakasz legcsendesebb és legálomszuszékabb katonáját, Milét játszotta, de ugyancsak kikerült a látókörből a Nellyt alakító Piszny Mónika is. (Igaz, ő csak a filmben is csak a „testével” volt jelen, hiszen Nelly hangját Vándor Éva kölcsönözte.)



Hogy miért lehetett ekkora sikere a sorozatnak? Talán azért, mert megragadta a már akkor is divatos „nosztalgiát”, azaz a sorkatonák mindennapjait mutatta be, vagyis azokat az eseményeket, amelyekről a férfiak már öt perc „egy asztalnál ülés” után képesek voltak órákat, ha nem napokat mesélni egymásnak, ki nem fogyva a filmben láthatóakhoz hasonló történetekből. És mindezt nem szájbarágósan, hanem egy nagy adag humorba csomagolva tálalta a nézőknek. Persze voltak olyanok is, akik már az első epizódok után felháborodtak, mondván, amit a tévében látunk, az köszönő viszonyban sincsen a valódi sorkatonai szolgálathoz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az alkotók szándéka már az első perctől kezdve a szórakoztatás volt és nem az, hogy a sorkatonák valósághű mindennapjait mutassák be a tévénézőknek. Mindezt jól mutatja az is, hogy a sorozat első epizódjaiban még több volt a katonás jelenet, amelyek száma később jelentősen csökkent. Ezzel kapcsolatban az Urbán Andrást alakító Mészáros Zoltán néhány évvel ezelőtt, a honvedelem.hu-nak adott interjúban azt mondta: „Az átalakulás egyébként abban is jól látszódott, hogy a forgatás elején még rengeteg katonai tanácsadó volt mellénk kirendelve. Ők hatalmas nagy váll-lapokkal, csiricsáré ruhákban jártak ki a forgatásra. Aztán ahogy változott a rendszer, ezek a szakértők fokozatosan eltűntek, vagy elkezdtek civil ruhába átöltözni. Végül is megcsappant a létszámuk és megcsappantak a katonai motívumok is a filmben. Kezdetben nagyon sok katonai jelenet volt, később pedig már jóval kevesebb. Vagyis a forgatókönyv is inkább kezdett egyre inkább civillé válni.”

Ennek ellenére nem lehetett kikerülni a katonák jelenlétét, már csak azért sem, mert a filmnek valamilyen szinten célja volt, hogy reklámozza az akkori néphadsereget/honvédséget. Ennek érdekében a hadsereg vezetése rengeteg statisztát (értsd: sorkatonát) biztosított a forgatásokhoz, sőt nem egy jelenetben a már akkor is közismert Furkó Kálmán önmagát alakította. Emellett jelentős számú technikai eszköz is az alkotók rendelkezésére állt a forgatás során: helikopterek, harckocsik, személy- és tehergépjárművek, illetve különböző típusú harcjárművek tűnnek fel egy-egy epizódban. S aki mindezt intézte, szervezte, koordinálta a film katonai producere, dr. Varga István (ma már) nyugállományú alezredes volt.

Nemcsak a színészeknek, hanem a filmzene készítőinek is nagy ismertséget hozott a sorozat. A Szikora Róbert vezette R-GO-t már ekkor sem kellett bemutatni a közönségnek, a Moho Sapiens neve azonban még ismeretlen volt. A Szomor György vezette banda szintén országos ismertségre tett szert, első albumuk anyaga maga a film zenéje volt. A zenekar 1989-ben nyerte meg az Emerton-díjat. „A díjátadó – ha jól emlékszem – a Kongresszusi Központban volt. Itt ismerkedtünk meg Szikora Robival, aki ekkor szintén díjat kapott. Robi látott és hallott minket, majd beajánlotta a bandát Gát Györgynek, az Angyalbőrben producerének. A film készítői ugyanis szerettek volna az R–GO mellé egy fiatal együttest is. Így készült el a film zenéje, amely 1990-ben kazettán és lemezen is megjelent” – monda Szomor György néhány évvel ezelőtt, amikor interjút adott a honvedelem.hu-nak.



A sorozat ma már nem csak televízióban látható, hanem természetesen megvásárolható DVD-n is. Az elmúlt negyed évszázad sem koptatta meg fényét, még ma is ugyanolyan jó, mint 1990-ben. Csak ajánlani tudjuk mindazoknak, akik szeretnek saját sorkatonai szolgálatukról nosztalgiázni, ám látják mindennek a humoros oldalát is.

Angyalbőrben – 1990
  • Rendező: Gát György, Szurdi Miklós

  • Forgatókönyvíró: Gát György, ifj. Elek Ottó, Rozgonyi Ádám, Réz András, Sinkó Péter, Szikszai Károly, Szurdi Miklós

  • Zeneszerző: R-GO, Moho Sapiens

  • Operatőr: Gulyás Buda

  • Vágó: Sellő Hajnal, Kende Júlia

  • Szereplők: Mészáros Zoltán, Szerednyey Béla Görög László, Dózsa Zoltán, Juhász Illés, Faragó András, Bede-Fazekas Szabolcs, Békési-Kálid Artúr, Usztics Mátyás, Sáfár Anikó, Bárdy György, Végvári Tamás

  • Sugárzás: 1990. szeptember 28. – 1991. március 25.


(További filmkritikáinkat ide kattintva olvashatják el.)

Fotók: Bartók István

Aktuális videók
2019. augusztus 23. 12:17
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat