honvedelem.hu
Bercsényi vagyok!
Történelemidéző huszártalálkozókon jelentek meg a múlt és jelen képviselői a francia hadsereg három huszárezredénél. A lovasjelleget mára már csak nevükben és a tradíciókban őrző alakulatokat a Ludovika Huszár Díszszakasz négy tagja, valamint a Légierő Zenekar - Szolnok négy katonazenésze látogatta meg, Ádám Barnabás ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnokának vezetésével.


Az egyhetes út során az első világháború korabeli huszárok és a katonazenészek három francia alakulatot kerestek fel: Hagenauban a második, Metzben a harmadik és Tarbesban az első huszárezredeket.

Nem csak az egységek, de maga a huszár fegyvernem is magyar eredetre vezethető vissza. A Rákóczi szabadságharc leverése után számos vitéz követte a fejedelmet előbb Lengyelországba, majd pedig Franciaországba. Ismerve a magyar huszárvirtust és a lovasok által elért harci sikereket, XV. Lajos francia király több huszártisztet is megbízott egy-egy ezred megalapításával és vezetésével.

A magyar hagyományok ápolása ezen alakulatoknál ma is tetten érhető. Például - pusztán tradícióból - az aktív állományúak között mindig van legalább egy katona, aki beszél magyarul. De magyar egyenruhákról jól ismert vitézkötés is vissza-visszatérő motívum az ezredeknél. 



A közös történelmi múltat elevenítették fel először Hagenauban, a második huszárezred otthonában. Az alakulat alaprendeltetése a megfigyelés alapú, harcérintkezés nélküli felderítés és információgyűjtés.

Az ünnepélyes zászlófelvonáskor az ezred katonái már a magyar huszárok kíséretében sorakoztak fel. A ceremóniát követően a delegáció tagjai megismerhették az ezred történetét és jelenkori kihívásait. A prezentáció után pedig közelebbről is szemügyre vehették az itt alkalmazott felszereléseket és járműveket.



Metzben található a 3. Esterhazy huszárezred, amelynek alapítója Eszterházy Bálint volt. A szabadságharc bukása után apjával, Eszterházy Antallal (aki Rákóczi tábornagya volt) elkísérték a fejedelmet Törökországba. Eszterházy Bálint itt kapott az alkalmon, amikor is Bercsényi László, a fejedelem kapitánya huszárokat toborzott újonnan megalakuló egységébe, 1721-ben. Tizennégy évvel később XV. Lajos francia király parancsára Eszterházy is megalakította saját huszárezredét. Az alakulat mai feladatrendszere szintén a felderítés, ám a második ezredtől eltérően az eszterházi huszárok közvetlen harcérintkezés kezdeményezésével mérik fel az ellenséges csoportok méretét és jellegét. Az így szerzett információkat visszajuttatva a hadvezetésnek elrejtőznek és várnak a fő erők érkezéséig.

Mielőtt a múltat felidéző magyar huszárok felkeresték volna Franciaország leghíresebb  huszárezredét, a delegáció részt vett a Yerres-ben tartott Rákóczi-emlékünnepségen. Yerres különleges helynek számított a hazájától elszakadni kényszerülő fejedelem számára, hiszen itt talált rá arra a lelki békére, amit a vallásgyakorlás nyújtott. Franciaországi száműzetésének utolsó két évét (1715-1717) itt töltötte. Törökországi halála előtt írt végakaratában úgy rendelkezett, hogy szívét hozzák el és itt temessék el. Noha hű szolgálói eleget is kívántak tenni a fejedelem utolsó parancsának, a szív és az azt őrző aranyszelence örökre eltűnt, mielőtt célba érhetett volna.



Ennek ellenére Yerres lakói minden évben megemlékeznek a nagyfejedelemről. Nem volt ez másképp II. Rákóczi Ferenc halálának 281. évfordulóján sem. Az emlékére tartott szentmisén Havas István, a brüsszeli magyar közösség lelkésze hangsúlyozta: „ilyen messze földön ápolni nagyfejedelmünk emlékét egy csodálatos lehetőség. A magyarságot erősíti és összetartja. Rákóczi két nagyon fontos üzenettel bír ma is: Istennel a hazáért és a szabadságért! A másik pedig az, hogy megszűnjenek a köztünk levő viszályok és ellenségeskedések, hiszen Rákóczi is azért imádkozott, hogy békesség legyen a magyar szívekben.”

„Rákóczi Ferenc a magyar és francia történelem közös kapcsa volt. A mai ünnepség újabb megnyilvánulása az európai értékeknek. Yerres városa nagyon különleges és szép külsőségek mellett ünnepel e megemlékezéseken már hosszú évek óta. Mi, magyarok csak örülhetünk annak, hogy vannak olyanok itt, Franciaországban, akik rokonszenvvel néznek Magyarországra” - fogalmazott Károlyi György, Magyarország párizsi nagykövete a honvedelem.hu kérdésére válaszolva a misét követő koszorúzás alkalmával.



A Rákóczi-ünnepség után a magyar huszárok ismét útra keltek, ezúttal az 1. Bercheny huszárezred otthona, a Pireneusok lábánál található Tarbes felé véve az irányt. Az alakulat nevében az „első” jelző nem véletlen, hiszen valóban ez volt a franciák első huszárezrede. Bercsényi László apjának köszönhetően (aki a fejedelem hű tábornoka volt) már 19 évesen II. Rákóczi Ferenc testőrségében szolgált. A szabadságharc leverése után Franciaországba is követte fejedelmét. Itt érte XV. Lajos király felkérése egy önálló francia huszárezred megalakítására. Az újonnan formálódó egység alapját a Törökországba száműzött kuruc vitézek alkották, akiket apja, Bercsényi Miklós előzetes beleegyezése után toborzott.

Az ezrednek ma is kiemelkedő helye van a francia hadseregben, igaz, ma már nem lovak hátán, hanem selyemkupolák oltalmában szállnak csatába. A Bercsényi-huszárok ma az 1. huszár-ejtőernyős ezred nevet viselik. Sokban különbözik a korábban bemutatott két egységtől. Míg azok feladatrendszere a felderítésre és információszerzésre koncentrál, addig a bercsényisek az ellenséges terület mögött ejtőernyővel földet érve veszik fel a harcot a szemben álló féllel. Teszik mindezt különleges kézifegyverekkel, felszerelésekkel és légi úton is könnyen szállítható páncélozott járművekkel.



A laktanya közelében található Európa első huszármúzeuma is, ahol a francia történelem valamennyi huszáregyenruhája és számos relikviája megtekinthető. Ezeken felfedezhetők a magyaros motívumok és szabások, ami nem pusztán a véletlen műve.

A francia huszárok a mai napig büszkén viselnek olyan megkülönböztető jelzéseket, mint például a vitézkötést, ami jelvényeiken is vissza-visszaköszön. Mindemellett büszkén vallják ma is, hogy ők a magyar huszároktól származnak. Ezt erősíti az a tradíció is, hogy himnuszuk gyanánt egy magyar dalt énekelnek az ezred ünnepnapjain, magyarul. Harci kiáltásuk is igen kedves a magyar fülnek, hiszen így hangzik: „Bercsényi vagyok!”

Fotó: a szerző felvételei

Kapcsolódó tartalom
Kapcsolódó videó
Huszárkalandok Franciaországban
Kapcsolódó galéria
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 1 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 2 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 3 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 4
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 5 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 6 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 7 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 8
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 9 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 10 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 11 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 12
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 13 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 14 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 15 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 16
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 17 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 18 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 19 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 20
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 21 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 22 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 23 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 24
Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 25 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 26 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 27 Történelemidéző huszártalálkozók Franciaországban / 28
Aktuális videók
2019. augusztus 23. 12:17
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat