honvedelem.hu
Kerekes páncélos
Pancir-Sz1 – a sokoldalú
A világ fejlett haderőiben – okulva a jelen és a közelmúlt hadműveleteiből – ismét egyre nagyobb szerepet kap a csapatlégvédelem. Legyen költséghatékony, sokoldalú, és az sem probléma, ha bármilyen alvázra felpakolható.
Éleslövészeten indítják az 57E6 légvédelmi rakétát.

Oroszországban – a szovjet időket is figyelembe véve – komoly hagyományai vannak az önjáró csapatlégvédelmi rendszereknek. Kiváló példái ennek a Magyar Néphadseregben is hadrendbe állított ZSU–57-2, majd a modernebb ZSU–23-4 légvédelmi gépágyúk, illetve a széles körben exportált, majd később modernizált 9K33 Osa (SA–8 Gecko) kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek. Az orosz hadvezetés viszont egy olyan, jóval összetettebb és hatékonyabb eszközt keresett, amely egyszerre képes nagy tűzgyorsaságú gépágyúkat és kis hatótávolságú, nagy pontosságú légvédelmi rakétákat alkalmazni. A Pancir-Sz1 éppen erre alkalmas.


Szíriában is megjelentek az orosz Pancirok.


Mindegy, mire…


Ha már rendszert fejlesztünk – ráadásul olyat, amit szeretnénk nagy mennyiségben exportálni –, nem árt, ha azt minél többféle platformra lehet építeni – vallották a tervezőmérnökök, és ennek megfelelően dolgoztak. Az eredmény pedig nem lett más, mint egy modulrendszerű légvédelmi eszköz, amelyet a klasszikus KamAZ–6560 8×8-as gumikerekes alváztól a német MAN SX45, szintén 8×8-as terepjáró nehéz gépjárművön át a GM352M1E lánctalpas járműig bármire fel lehet építeni. Logisztikai szempontból ezzel egyszerűsödik a felhasználók dolga (például az orosz hadsereg egyik alap tehergépkocsija a KamAZ–6560), de megmarad a rugalmasság, lehet alkalmazkodni a leendő hadszínterek terepviszonyaihoz: hóra, jégre a lánctalp a megbízhatóbb megoldás. Sőt, a Pancir-M (illetve az exportra készülő Pancir-ME) a haditengerészet hajóit is képes védeni a két métertől 15 ezer méterig repülő légi célok, azaz repülőgépek, helikopterek, cirkálórakéták ellen. Nem mellesleg a gyártó Rosztech szerint a rendszer objektumvédelmi célokra szintén telepíthető, így képes oltalmazni kiemelten fontos infrastruktúrákat, például olajfúrószigeteket, repülőtereket, atomerőműveket vagy éppen nagy hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumokat. Ez utóbbira példa a Szíriában található, de orosz irányítású Khemimim légibázis, melynek Sz–400 Triumf ütegeit – számos fénykép szerint – Pancir-Sz1-esek óvnak.


A sarkvidéki alkalmazásra optimalizált Pancir-SzA változat.


Kettős csapás

A Pancir-Sz1 fő fegyverzetét a torony két oldalán 6–6 tároló-indító egységbe elhelyezett, összesen tizenkét darab 57E6E parancsközlő távirányítású légvédelmi rakéta alkotja, amelyek a legfeljebb 20 kilométeres távolságban és 15 kilométeres repülési magasságban közeledő légi célok ellen vethetők be. A repesz-romboló robbanófej tömege 5,5 kilogrammos és az orosz források szerint minden tíz elindított rakétából hét eltalálja a célpontját. Ezeket egészíti ki a torony két oldalára elhelyezett 30 milliméter űrméretű 2A38M gépágyú, amelyek négy kilométer távolságig hatékonyak, egyben a könnyebben páncélozott földi célpontok ellen is eredményesen használhatók.


A Pancir fegyverzete.


Mint minden légvédelmi rendszernél, itt is kulcsfontosságú a felderítés. A korai felderítésre és célkövetésre szolgál a külön terepjáró járműre épített 1RL–123E nagy hatótávolságú, 3D-s mobil radar, amely szintén felbukkant Szíriában. Az indítójármű maga is komplex radarrendszerrel rendelkezik. A deciméteres hullámhosszú 1RSZ1–1E végzi a légi célok bemérését, felderítését. Az orosz adatok szerint a két négyzetméternyi radarvisszaverő felületű célt már 32–36 kilométerről észleli és követi. Az 1RSZ2-E „Slem” radar kettős, centiméteres és milliméteres hullámhosszban dolgozó tűzvezető radar; feladata a célok befogása, majd a rakéta célra irányítását végző korrekciós jelekhez szükséges adatok kiszámításához szükséges radarinformációk begyűjtése.

Mivel manapság már a radar kevés, így természetesen elektrooptikai és infravörös kamerarendszerek is segítik a célok felderítését, befogását, leküzdését. A járműre a hagyományos optikai mellett a 3–5 mikronos hullámhosszban működő infravörös kamera is került. Emellett elengedhetetlen a baráti és az ellenséges gépek megkülönböztetése: a gyártó integrálja a megrendelő kívánságának megfelelő IFF-rendszereket a Pancirhoz.


Az exportmegrendeléseknek köszönhetően a gyártósor teljes kapacitással működik.


A magas fokú automatizálásnak és a számítógépes rendszernek köszönhetően a Rosztech szerint alig 4–6 másodperc reakcióidő mellett egy időben 40 légi célt képes a radarrendszer követni, legyen szó merev szárnyú repülőgépről, helikopterről, cirkálórakétákról, irányított rakétákról vagy bombákról vagy távolról irányított repülőgépekről. A digitális adatátviteli rendszernek köszönhetően egyszerre akár hat Pancir-Sz1 képes együttműködni. Növeli a rendszer harcértékét, ha az autonóm működésre és eredményes védelemre alkalmas indítójárműveket a már említett, külön korai felderítőradarral, illetve egy külön mobil harcállásponttal kötik össze. Ekkor természetesen az üteget vezérlő harcálláspont „szabja meg” az egyes indítójárműveknek, hogy melyik területet figyeljék és melyik célpontot támadják meg.


9K330 Tor, a lánctalpas előd.


Sikerre ítélve

A Pancir-Sz1-esek komoly exportsikereket arattak, több igazolt lelövéssel is büszkélkedhetnek a Közel-Kelet hadszínterein. A megrendelők között említhetjük Algériát, Brazíliát, az Egyesült Arab Emirátusokat, Irakot, Iránt, Ománt és Szíriát is. A Pancirokat bevetették az Ukrajna elleni háborúban is. Ott – orosz közlések szerint – számos, távolról irányított repülőgépet semmisítettek meg azokkal. Hivatalosan nem megerősített források szerint 2012. június 22-én a török légierő RF–4E Phantom II felderítő repülőgépét is egy szír Pancir lőtte le a Földközi-tenger felett, közel a szíriai partokhoz.

Az orosz és a szír Pancir-Sz1-esek állítólag a különböző kormányellenes erőkhöz tartozó fegyveres csoportok felderítő drónjait is semlegesítették több esetben a szíriai háborúban. Mivel azonban a konfliktussal kapcsolatban nehéz megbízható információkat szerezni, így ezeket a híreket ugyanúgy érdemes fenntartással kezelni, mint a 2017 áprilisában az Emirátusok Pancir-Sz1-esével tévedésből lelőtt szaúd-arábiai szállítóhelikopter esetét.

Az viszont tény, hogy készül a rendszer továbbfejlesztett változata. A Pancir-SzM sorozatgyártása a gyártó cég képviselőjének nyilatkozata szerint leghamarabb 2018-ban kezdődhet meg, elsőként szintén a jól bevált, de az új rendszer nagyobb tömegének megfelelően továbbfejlesztett KamAZ-alapokra építve. A jármű új, modern fázisvezérelt antennával rendelkező radarrendszert kapott, így a felderítési és azonosítási hatótáv 75 kilométernyire nőtt. Nagyobb lett a légvédelmi rakéták maximális hatótávolsága, közeledő cél esetén húszról negyven kilométerre változott. Ehhez természetesen nagyobb méretű, hosszabb ideig működő hajtóművel felszerelt rakéták kifejlesztése szükséges.

A Pancir-családfa érdekes „mellékhajtása” a DT–30PM páncélozott lánctalpas járműkomplexumra épített változat. A kifejezetten nehezen járható területekre kifejlesztett két, egymással összekötött járműből álló szerelvényre Pancir-SzA néven épült a mobil légvédelmi rendszer. Ennél hiányzik a két 30 milliméteres gépágyú, cserébe e változaton 12 helyett 18 légvédelmi rakéta kapott helyet és a felderítő radarrendszerét is modernizálták. A különleges kialakítású, elsősorban az egyre fontosabb sarkvidéki területekre optimalizált Pancir-SzA-t 2017. május 9-én, a Vörös téren megtartott katonai díszszemlén mutatták be a nyilvánosság számára.


BAZ–6309 alvázon is működik a Pancir.


Fotó: internet

Forrás: Magyar Honvéd 2017. szeptember


Aktuális videók
2019. augusztus 16. 20:11
A légierő felkészült a budapesti bemutatóra
2019. augusztus 16. 18:20
Ünnepi állománygyűlés augusztus 20. alkalmából
2019. augusztus 15. 15:24
Fél nap alatt két éles riasztás
2019. augusztus 14. 17:28
Két fős csapat
2019. augusztus 06. 17:45
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat