honvedelem.hu
Június 4. – a nemzeti összetartozás napja
Kilencvenegy éve írták alá a trianoni békeszerződést
Kilencvenegy esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én, a Versailles melletti Nagy-Trianon kastélyban az antant és Magyarország képviselői aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést, amely megállapította az ország új határait, 35 ezer főben maximalizálta a hadsereg létszámát, valamint megtiltotta a légierő és a nehézfegyverek tartását. A trianoni békeszerződés aláírásának napját a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. E határozatnak köszönhetően az eddig gyásznapként számon tartott június 4-e idén először olyan napként került a naptárba, amikor fel lehet vonni a nemzeti lobogót.

Az 1919. január 18-án Párizsban megnyílt a békekonferencia, amelyre a magyar delegáció – gróf Apponyi Albert vezetésével – 1920. január 6-án érkezett meg. A békekonferencia január 15-én közölte a magyar féllel az antant békefeltételeit. Apponyi 16-án szóban fejtette ki a magyar álláspontot. A 14 részből álló tervezet a többi vesztes állammal kötött szerződés elveit és mintáját követte, és Magyarország számára rendkívül súlyos feltételeket rögzített.

A következő hetekben és hónapokban a békekonferencia fórumain a békeszerződés kérdéseiről voltak ugyan különbségek, viták és nézeteltérések is a győztes hatalmak között, s a magyar fél is benyújthatott különféle dokumentumokat és jegyzékeket, a konferencia legfelső szervei azonban végül is érdemi változtatások nélkül hagyták jóvá az év eleji tervezetet.

A 14 részből álló békeszerződés első része a Nemzetek Szövetségének alapokmányát tartalmazta, a második rész Magyarország határait rögzítette, a harmadik a szomszéd- és a többi országgal szembeni kötelezettségeit, az ötödik a katonai megkötéseket, a hatodik rész a hadifoglyokkal, a hetedik a háborús bűntettekkel, a nyolcadik és kilencedik a jóvátétellel foglalkozott. A végleges szöveg átvétele után a magyar delegáció hazautazott, elkészítette jelentését a nemzetgyűlésnek és a kormánynak, amelyben a döntéseket mélyen igazságtalannak nyilvánította, de az ország gyengeségére és elszigeteltségére tekintettel a szerződés aláírását javasolta, majd május 19-én lemondott. A nemzetgyűlés mérvadó pártjai és a kormányhasonlóképpen vélekedtek és foglaltak állást.

A békeszerződés aláírása 1920. június 4-én, magyar idő szerint 16 óra 32 perckor történt meg a versailles-i királyi palotát övező park Grand Trianon kastélyában. Magyar részről az okmányt Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írták alá, akik a továbbiakban nem kívántak szerepelni a közéletben.

A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, így az ország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent. Az ország lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség több mint 48 százalékát tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe.

A trianoni békeszerződést a magyar társadalom igazságtalannak tekintette. Aláírásának napján zárva maradtak az üzletek és az iskolák, gyászkerettel jelentek meg a napilapok, a fővárosban százezrek tüntettek ellene. Az országzászlót ettől kezdve csak félárbócig vonták fel. Az országgyűlés 1920. november 13-án fogadta el a békeszerződést, 1921 július 26-án hirdették ki és iktatták törvényeink közé (1921. évi XXXIII.tc.). Ez a történelmünkben az egyetlen törvény, mely gyászkeretben jelent meg. (Forrás: 1000 év törvényei.)

1920 június 4., a trianoni békeszerződés aláírása a magyar nemzet gyásznapja, melyről így írt a korabeli tudósító: „A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették... Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Székelyföldet, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert... A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott.”


 Fotó: www.mol.gov.hu és archív



Galériák
Harcászati és robbantási foglalkozások Tatán - képgaléria
2019. február 22. 06:39
Jótékonysági dalest a Stefánián
2019. február 21. 09:31
Parancsnokváltás az MH Logisztikai Központban
2019. február 20. 15:34
Mentőbúvár-tanfolyam Szentesen
2019. február 21. 08:02
Pitbull 2019
2019. február 20. 14:21
Aktuális videók
2019. február 22. 06:39
Mentési feladatokat gyakoroltak
2019. február 21. 08:02
Felkészültek a vasúti szállításra
2019. február 16. 08:16
„Barátság a sporton keresztül”
2019. február 15. 19:19
Irány Bosznia-Hercegovina!
2019. február 15. 14:30
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat