A Magyar Honvédség kész és képes a kialakult helyzet kezelésére

A honvédelmi tárca vezetője az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy mivel Ukrajna szomszédos országunk, hazánk pedig a NATO tagja, ezért a helyzet tárgyalásos, diplomáciai úton történő megoldására kell törekedni.

„Magyarországot ebben a helyzetben közvetlen veszély jelenleg nem fenyegeti, ettől függetlenül meggondoltan kell cselekedni. A párbeszédet kell követnünk, és arra kell biztatni a NATO többi tagállamát és minden szereplőt is, hogy párbeszéddel kell ezt a kialakult helyzetet rendezni. A Honvédelmi Minisztériumban most nem látjuk szükségét annak, hogy katonai erőt csoportosítsunk át, vagy éppen külön készleteket halmozzunk fel. Katonadiplomáciai feladataink ugyanakkor vannak” – közölte a tárcavezető. Mint mondta: a rendelkezésre álló információk alapján az átcsoportosított orosz erők létszáma nem teszi lehetővé azt, hogy Oroszország nagy intenzítású művelettel – ahogy egyes országok ezt előrevetítik - napokon belül lerohanja Ukrajnát.

„Tudjuk, hogy ezek a csoportosítások milyen formában történnek meg, hiszen napjainkban azért már olyan információkkal rendelkezhetünk a korszerű technikai feltételek mellett, hogy abból nem csak hozzávetőleges, de elég pontos következtetéseket lehet levonni.

Arra a kérdésre, miszerint igaz-e a hír, hogy az USA, NATO harci egységek befogadásáról tárgyal - többek között - hazánkkal is, Benkő Tibor azt felelte: mind az Amerikai Egyesült Államok, és a NATO minden olyan országgal tárgyal, amelyek az észak-atlanti szövetség keleti határán találhatóak és/vagy akár Ukrajnával, akár Oroszországgal szomszédosak.

„Ugyanakkor a mi álláspontunk az, hogy Magyarország a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elsődleges célkitűzése szerint, már olyan nemzeti haderőt hozott létre, olyan nemzeti képességeket alakított ki, hogy a jelenlegi helyzetben nem szükséges más külföldi erőkre, csapatokra hagyatkozni. Mi ezen az úton haladunk tovább, úgyhogy most, a jelenlegi helyzetben nem tartjuk helyénvalónak - és nem is igényeljük azt -, hogy ide NATO megerősítő erőket telepítsenek. Mi ezt a feladatot el tudjuk látni” – tájékoztatta a hallgatókat a tárca első embere. Benkő Tibor kifejtette: a nemzeti szuverenitás azt jelenti, hogy ha esetleg a NATO szükségesnek tartja a szövetséges erők átcsoportosítását valamelyik országba, akkor azt meg is kell indokolnia. Ráadásul először azt kell megnézni, hogy az adott feladat végrehajtható-e az adott ország haderejével. Ha nem, akkor kell tárgyalni az esetleges kiegészítő erőkről. Benkő Tibor megnyugtatta a hallgatókat, hogy az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatos egyeztetések is „nagyon gyorsak”, eléggé „intenzív” a párbeszéd. Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: hazánk sokáig támogatta szomszédunk törekvését.

„De aztán Ukrajna a Kárpátalján élő magyarokkal szemben úgy lépett fel, és úgy viselkedett, ahogyan azt egy szövetségen belül nem lehet. Ezek után a kormány álláspontja az, hogy Ukrajna még nem érett meg a csatlakozásra, nem felel meg a NATO elvárásoknak. Természetesen személy szerint a legutóbb is azt mondtam az ukrán védelmi miniszternek, hogy majd akkor beszélhetünk ismét erről a kérdésről, ha a Kárpátalján élő magyaroknak megadják ugyanazokat a jogokat, amelyeket mi biztosítunk a hazánkban élő ukrán anyanyelvű embereknek” – húzta alá a miniszter.

Benkő Tibor azt is elmondta, hogy a jelenlegi konfliktus nem érinti azokat a NATO feladatokat, amelyeket a Magyar Honvédség korábban vállalt.

„A Szövetség szerint hazánk mindig eleget tesz vállalásainak és példaértékűnek minősíti a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Az egyik ilyen vállalásunk pedig az, hogy a nyár folyamán a Baltikumban ismét légtérellenőrzési feladatokat látunk el. Katonáink már harmadik alkalommal vesznek majd részt ilyen feladatban. Legutóbb, ha jó emlékszem, nagyjából ötven alkalommal kaptak éles riasztást. Négy hónap alatt több, mint ötszáz órát repültek. És bizony abban a légtérben a felek folyamatosan tesztelik a másik repülőgép-vezetőinek és repülőeszközeinek képességeit. Ezek alapján sok információra tudnak szert tenni, amelyeket aztán kiértékelnek. Tehát a baltikumi légtérrendészet komoly kihívásokkal jár és minden szempontból jelentős felkészültséget igényel. Egyébként elismerik katonáink felkészültségét. Az is lényeges, hogy az ottani légtérben történtek nem jelentenek Magyarország számára veszélyt, viszont úgy gondolom, NATO-tagországként kötelességünk segíteni. Mindenkinek látnia kell, hogy a Szövetség egységes erő, a tagországok pedig segítik egymást” – fejtette ki a tárcavezető. Benkő Tibor szerint a folyamatosan fejlesztett, korszerű Gripen-vadászgépek jól el tudják látni ezt a feladatot is.

Elhangzott az is, hogy az észak-atlanti szövetség elfogadta: hazánkban települjön és működjön a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) és a Regionális Különleges Műveleti Komponens parancsnokság (R-SOCC), ami egyben Magyarország új képességeinek elismerését, egyben megbecsültségét jelzi.

A honvédelmi miniszter az afganisztáni kivonulással kapcsolatban feltett kérdésre reagálva elmondta: noha az elemzések zajlanak még, véleménye szerint „elhibázott, elhamarkodott, nem kellően előkészített művelet volt”.

„Ez nem kivonulás volt, mert, ha az lett volna, akkor néhány hétre rá nem kellett volna onnan állampolgárokat, vagy éppen a szövetségesekkel együtt dolgozó afgánokat kimenekíteni. Ez kimenekülés volt, katonailag és politikailag összehangolatlanul. A sok tapasztalat közül csak egyet emelnék ki. Adott volt az afgán haderő, amelyet húsz éven keresztül a szövetséges erők kiképeztek, és mentorálással, támogatással önálló műveleteket is hajtottak végre. Megkapták hozzá a technikai eszközöket, az anyagi készleteket. Amikor aztán a szövetséges erők kivonultak és megjelentek a tálibok, akkor ez a haderő azonnal megadta magát. Mire lehet ebből többek között következtetni? Arra, hogy hiába adott minden felszerelés, hiába az átfogó kiképzés, minden haderő alapja a hazája iránt elkötelezett, lojális, utasítást követő katona. Ezt pedig nem lehet parancsba adni, szívből kell érezni, úgy ahogyan a magyar katona esküjében fogadja azt. Ehhez kell az a fajta hazafias honvédelmi nevelés, amit elindítottunk. Érezni kell, hogy a katona elsődleges feladata az ország békéjének, biztonságának őrzése. Ezt nevezem hivatástudatnak, elkötelezettségnek; ezért nem munka a katonai szolgálat, hanem hivatás” – szögezte le Benkő Tibor.

A tárcavezető elmondta, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, illetve elődjét 2017-ben indították el, és alapvetően tíz évesre tervezték.

„Gördülő tervezéssel most már 2030-2032-es kitekintéssel rendelkező tervekkel bírunk. Amit megterveztünk, amit a kormány jóváhagyott, azt eddig mind sikerült teljesíteni, végrehajtani.

A távlati terveket tekintve persze akadnak olyan elgondolások, amelyek a tervezés fázisában vannak. A négy évre tervezett feladatokat nem csak maradéktalanul végrehajtottuk, hanem némileg lépéselőnyben is vagyunk. 2024-re a GDP két százalékát fordítja majd az ország a honvédelemre. 2028-ra erős, ütőképes honvédséggel rendelkezünk majd, és nehéz lövészdandár szintű képességet fogunk a NATO-nak felajánlani” – nyilatkozta a miniszter. Hozzátette: a tárca a kormánytól mindig megkapta a szükséges anyagi és erkölcsi támogatást. A honvédelmi miniszter szerint a pandémiás helyzet nagyban hátráltatta a nemzetközi együttműködést és feladatokat, de ez nem vonatkozik a fejlesztésekre.

Arra a kérdésre, miszerint nem indokolt-e a két százalékos GDP-t a jelenlegi helyzetre való tekintettel megemelni, a miniszter a következők szerint válaszolt: „az ország működőképességének figyelembevételével kell tervezni a honvédelmi költségvetést. Ráadásul az új technikai eszközök rendszerbeállítása sem megy egyik pillanatról a másikra, ez több éves folyamat. Például a közepes típusú többfunkciós helikopterek is csak az elkövetkezendő években érkeznek meg hazánkba. Hiszen ezeket is le kell gyártani – nem kimustrált technikával szeretnénk felszerelni a honvédséget. Olyan eszközöket kell katonáink kezébe adni, amelyekkel válaszolni tudnak a legújabb kihívásokra” – hangsúlyozta Benkő Tibor. De, mint mondta: ennek fontos részét képezi a megfelelő katonai életpályamodell is, tisztességes illetménnyel, lakhatási támogatással, oktatási- és képzési rendszerrel, új egészségbiztosítási és támogató ellátással. Ezzel együtt nem szabad elfelejtkeznünk a korszerű infrastruktúra megteremtéséről sem. Ezek kidolgozása, a beruházások megvalósítása szintén időt vesz igénybe, nem elég hozzá egy megnövelt költségvetési fedezet.

Kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter elmondta: a fejlesztési tervek során figyelembe vették az ország biztonságpolitikai környezetét.

„Hagyományos és úgynevezett újszerű, korszerű hadviselésre is készülnünk kell. Hibrid hadviselés, információs hadviselés, a kibertérben folyó műveletek fontossága: ez mind roppant fontos. Az említett gördülő tervezés azért is jó, mert apróbb pontosításokat és korszerűsítést tesz lehetővé, minimum három évente” – fogalmazott a tárcavezető. Kiemelte: a hibrid hadviselés jelentős része nem látható, de a szakemberek „nagyon is tudnak erről”. Az informatikai térben folyton újabb és újabb kihívások támadnak, ezekre is reagálni kell.

Benkő Tibor leszögezte: a tervezés kulcsfontosságú része a hazai hadiipar megteremtése, fejlesztése, amely kézifegyver-gyártással kezdődött.

„A kutatások, fejlesztések tovább folynak ezen a téren. A nemzeti haderő akkor erős, ha nem kiszolgáltatott; ha az eszközök, anyagi készletek nagy részét saját maga képes előállítani, legyártani, beszerezni. Még akkor is, ha egy Szövetség tagjai vagyunk. Minden országnak a saját nemzeti érdeke a legfontosabb. Ezt - többek között - az iraki, vagy az afganisztáni misszió kapcsán is megtanulhattuk, ahol megfelelő légi szállító képesség hiányában másokra kellett hagyatkoznunk. Ráadásul a hadiipar a gazdaság egyik húzóágazata lehet” – közölte a honvédelmi miniszter. Hozzáfűzte: noha a fejlesztés sok pénzt emészt fel, a vásárlás más forrásból nem kevésbé költséges. Megfelelő piac esetén viszont a hazai fejlesztés költsége meg is térülhet.

„Nem csak kézifegyver- és páncélozott harcjárművek gyártásával, hanem lőszer-, robbanóanyag- és aknavető-gyártással is foglalkozunk, illetve foglalkozni fogunk majd. Egyébként a technikai eszközök beszerzésénél az is cél volt, hogy a nemzetgazdaságnak haszna legyen belőle. Példának okáért a helikopterbeszerzésről szóló szerződés hazai forgószárny-alkatrész üzem megnyitása is szerepelt” – emlékeztetett a miniszter.

A járvánnyal kapcsolatban Benkő Tibor elmondta: a honvédség sok területen tudott segíteni.

„Veszélyhelyzetben összehangolt, szervezett tevékenység csakis a vezetés centralizálásával érhető el – ebben segített a kórházparancsnoki rendszer. Ez a rendszer logisztikai, szervezési feladatot látott el az ország egész területén. Most is ott vagyunk az egészségügyben: kilencven kórházban, mintegy négyszáz katona teljesít szolgálatot, bár az egészségügyi intézmények leterheltsége az utóbbi időben, az első és második hullámához képest szerencsére csökkent” - fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor szerint a határmenti szolgálat egyrészt katonai kapacitást köt le, másrészt bizonyos szakterületeken - például logisztika - fejlesztést, előrelépést is jelent. Hozzátette: mindig annyi katona lesz a határon, amennyire szükség van, noha a katonák elsődleges feladata pontosan a rendkívüli helyzetekre való felkészülés lenne.

Elhangzott: a katonai toborzást a járványhelyzet miatt a tárca nem tudta úgy folytatni, ahogy tervezte. Ennek ellenére a Magyar Honvédség létszáma folyamatosan nő, és ezt a folyamatot a jövőben még inkább fokozni kell.

„A tervek szerint 2028-ra harmincezer aktív katona, legalább húszezer önkéntes tartalékos, és hét-nyolcezer honvédelmi alkalmazott szolgál majd a haderőben. Továbbá a 2026-ra tervezett ötezer kadéthoz képest tízezer diákot szeretnénk a rendszerbe, hiszen már ma is több mint 4600-an vannak, akik szívesen vállalják a honvédelmi ismeretek elsajátítását” – nyilatkozta Benkő Tibor.

A honvédelmi miniszter kifejtette: a korábbi években több ország a NATO védernyőjére hivatkozva nem fejlesztette kellő mértékben saját haderejét. Ez szerinte hiba volt, hiszen a NATO-nak nincs saját hadserege, másrészt minden országnak rendelkeznie kell megfelelő védelmi képességgel.

„Nem lenne szerencsés és nem is lenne korrekt, ha például az USA haderejének kellene Európa és az európai országok békéjét szavatolni. Ugyanakkor nem lehet párhuzamos képességeket kiépíteni, mert az felesleges. Ezt költségvetési okok miatt egyetlen ország sem teheti meg” – világított rá a miniszter. Hozzáfűzte: az európai haderőn belül is léteznek EU harccsoportok, amelyek több nemzet katonáiból tevődnek össze. Kérdés persze, ki vállalja majd fel a harccsoportok vezetését. Benkő Tibor kiemelte: azért hívták életre a NATO vezetési struktúrájába tartozó Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot, mint NATO vezetési elemet és a Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokságot mert hazánk felelősséget érez a közvetlen régióért. Ez az elem mind NATO; mind EU kötelékben képes feladatot végrehajtani.