Aliyev: Azerbajdzsán nem tervezi megtámadni Örményországot

Nincsenek katonai céljaink Örményország területén. Nem áll szándékunkban kiterjeszteni a harci tevékenységet Örményország területére – mondta az azeri államfő. Úgy fogalmazott, hogy országa nem vetett szemet mások földjére, s a hegyi-karabahi háborús konfliktus Azerbajdzsán törvényes határai között folyik. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha továbbra is bevetnek Örményország területéről Azerbajdzsán ellen Tocska-U, Scud, Iszkander és más típusú rakétarendszereket, mint az Gjandzsa település esetében is történt, úgy ezek legitim katonai célpontok lesznek Azerbajdzsán számára.

Az azeri elnök beszélt arról is, hogy országa nem szándékozik katonai segítséget kérni Törökországtól és Pakisztántól. Ismételten elutasította az örmény miniszterelnök vádjait, miszerint Törökország és Pakisztán, illetve Szíriából és Líbiából toborzott zsoldosok harcolnak az azeri hadsereg oldalán Hegyi-Karabahban. Mint mondta, ennek a hazugságnak az a célja, hogy megossza és félrevezesse a nemzetközi közösséget. „Törökországtól és Pakisztántól, illetve más testvéri országoktól csak erkölcsi és politikai támogatást kapunk” – mondta. Az azeri elnök egyben kijelentette, hogy Ankara nélkül nem lehetséges a karabahi konfliktus rendezése. Jereván ugyanakkor hevesen ellenzi Törökország bevonását a rendezési folyamatba.

Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én kezdődtek újra a harcok. A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992–1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.