Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Híres magyar katonasportolók: Rády József honvéd vezérőrnagy

Szöveg: Antal Ferenc |  2020. október 24. 16:06

Sorozatunkban olyan katonasportolókat mutatunk be, akiknek életműve, emberi és szakmai teljesítménye a mai napig példaértékű. A sorozat mostani részében Rády Józsefet mutatjuk be, akinek élete, személye összeforrt a magyar kardvívás fél évszázados aranykorával.

rady1

Rády József 1884. szeptember 22-én született Szekszárdon. Középiskolai tanulmányait Bonyhádon kezdte meg, majd Nagykanizsán folytatta, végül pedig a soproni honvéd főreáliskolában fejezte be.

A Ludovika Akadémiát 1905-ben végezte el, majd a váci 6. honvéd huszárezredbe került hadnagyként, ahol első parancsnoka Békessy Béla huszártiszt lett, akitől elsajátította a vívás alapjait. Két évvel később már Borsody László vívómester keze alatt ismerkedett a magyar kardiskolával.

Az első világháborúban az 1. honvéd huszárezred kötelékében teljesített szolgálatot, főhadnagyi, majd századosi rendfokozatban. 1916. szeptember 6-án a Czokanestie körüli harcok során bal kezén súlyosan megsebesült, majd felépülését követően egészen a Monarchia összeomlásáig a váci lovas-géppuskás ezred oktatókeretének parancsnoka volt.

Negyven évesen, 1924-ben vehetett részt első olimpiáján, Párizsban, ahol a magyar csapat tagjait olyan felháborítóan sújtották a bírói ítéletek, hogy a francia közönség egy emberként kezdett tüntetni a magyar vívók mellett.

rady2

Egy évvel később megalakult a Toldi Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet (SPOTI), amelynek első parancsnokául Rádyt nevezték ki. Sportolói alázatát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a SPOTI parancsnokaként is maradt beosztottja, Borsody László őrnagy tanítványa.

1925-ben megnyerte a honvédség tőr- és kardbajnokságát, majd ugyanebben az évben veretlenül nyerte meg az országos tőrvívóbajnokságot is. A következő évben országos kardvívóbajnokságot nyert és a budapesti Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el. Pályafutása során összesen 12 magyar bajnoki címet szerzett, 7-et kardban, 5-öt pedig tőrben, továbbá 2 második helyezést és 3 harmadik helyezést ért el.

1928-ban, immár 44 évesen vett részt az amszterdami olimpiai játékokon, amelyen Magyarország kardvívócsapata aranyérmet nyert.

1930-ban vitézzé avatták, majd nyugdíjazását követően az államfő címzetes tábornokká nevezte ki. Ezt az elismerést olimpikonjaink közül aktív tisztként csak Rády érte el. 1930-ban Liège-ben megnyerte a kardcsapattal az Európa-bajnokságot, majd 1931-ben, Bécsben Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett a tőrcsapattal. Az aktív sportolástól 1933-ban vonult vissza.

Rády Józsefről vívóstílusáról számtalan történet keringett, köztük talán a legismertebb az olasz Carniellel vívott tőrasszója. „Egyszer Carniellel vívtam egy tőrasszót, beletaláltam a fiúba, de az olasz zsűritagok elbíráskodták a szúrást. Azt mondták, hogy passzé volt. Egy kicsit bosszankodtam, s a legközelebbi szúrásnál úgy belementem az olaszba, hogy a tőr megállt a plasztronjában. Elengedtem a tőrt, Carniel is reszketett, a tőröm is reszketett. Ezt már nem igazán lehetett passzénak nyilvánítani” – emlékezett vissza Rády.

Visszavonulása után a Magyar Vívó Szövetség vezetője lett, ahol úttörő munkát végzett a párbajtőrvívás meghonosításában. 1937-ben Horthy Miklós kormányzó szolgálatai elismeréséül II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki Rádyt.

A második világháború befejezése nyugaton érte, azonban ő a hazatérés mellett döntött. 1951-ben, 67 éves korában a házát a kommunisták államosították, így a család Balatonkenesén egy faházban húzta meg magát. 1957-ben, végelgyengülésben hunyt el 73 éves korában.

rady3

Végakaratának megfelelően első felesége mellé szeretett volna kerülni, aki a Rákoskeresztúri temetőben pihent, azonban a családnak nem volt pénze, hogy a szállítást kifizesse. Emiatt eladták a balatonkenesei konyhakertet. Két nap múlva a vívószövetség kifizette az összeget, mert Rádyt a saját halottjának tekintette.

Rády Józsefet csendes, szótlan emberként emlékeztek: unokája visszaemlékezése szerint családi körben is keveset beszélt, hangját sosem emelte meg, káromkodás pedig végképp nem hagyta el a száját. A fegyelmezett ember mintaképe volt.

rady4
Kapcsolódó cikkek