Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Innováció és honvédség

Szöveg: Révész Béla | Fotó: Nagy Gábor |  2020. november 26. 14:35

„Az innováció és a tudomány kapcsolata” címmel rendezett online eseményt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Innovációs és Technológiai Irodája november 26-án, csütörtökön. A konferencián előadást tartott dr. Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára is.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként megszervezett szimpóziumon a tárca humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára a honvédelem és az innováció kapcsolatáról tartott előadást. Mint mondta, régebben a különböző technikai, innovációs fejlesztések elsősorban katonai területről származtak, onnan kerültek a civil életbe. Napjainkra ez a tendencia megfordult, a 21. században már annyira komplex lett az ipar, a kereskedelem, hogy immár a hadsereg az, aki a civil életben megjelent fejlesztéseket illeszti be a saját területére.

Ruszin_Romulusz (1)

A helyettes államtitkár rámutatott: napjainkra a haderő feladatrendszere is teljesen megváltozott, „éppen ezért szükség van arra, hogy a civil életben kialakított innovációs újítások bekerülhessenek a haderőbe, hiszen a társadalom részeként nekünk tudnunk kell arról, hogy mi történik a befogadó környezetben, és alkalmazkodnunk, sőt, használnunk kell ezeket az előnyöket.”

Dr. Ruszin Romulusz hangsúlyozta: vége a hagyományos hadviselés korának, immár minden katonai vonatkozású dolgot a diplomácia, az információ és a gazdaság kölcsönhatásában kell vizsgálni és tervezni. Most jutott el az ország olyan gazdasági állapotba, most áll olyan kormány az elkötelezett szándék mögött, hogy elkezdődhetett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. „Óriásit léptünk előre, az innovatív tevékenységet ebből a szemszögből pedig három részre oszthatjuk: a technikai eszközök beszerzésére, a hadiipar fejlesztésére, valamint a humán erőforrásra, ami nélkülözhetetlen az első kettő végrehajtásához” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mostani program valóban a legnagyobb szabású a rendszerváltozás óta, hiszen egyszerre újul meg a merevszárnyú, a forgószárnyú képesség, a légvédelem, a szárazföld esetében a harckocsi és harcjármű állomány, a tüzérségi állomány, a radarképesség, s mindemelett, ami a legfontosabb: a katona egyéni harcászati felszerelése. „Ez azt jelenti, hogy rövid határidőn belül valóban a 21. századnak megfelelő technikai eszközök fognak rendelkezésre állni a magyar katonák kezelésében.”

Ruszin_Romulusz (2)

Rámutatott, hogy a kormány és a katonai felsővezetés iránymutatásának köszönhetően most van és lesz egy olyan ipari alap, amelyre a honvédelmi innovatív tevékenység épülhet. „Ez a fejlesztés megteremti azt az alapot, hogy az országhatáron belül magyar munkaerő, magyar tudással magyar alapanyagokból készíti azokat az eszközöket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar katona ellássa feladatát itthon és külföldön egyaránt” – mondta dr. Ruszin Romulusz, hangsúlyozva, hogy ehhez a munkához járulnak hozzá a Honvédelmi Minisztérium együttműködési megállapodásai a felsőoktatási intézményekkel, amelyek elsősorban a fiatalok bevonásával futó innovatív kutatás, fejlesztés céljait szolgálják. Több máris működő projektet, köztük a Debreceni Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló közös munkát említette. Mint mondta, a tárca rendkívüli hangsúlyt fektet a fiatalok megszólítására, a humán erőforrás bővítésére, ennek érdekében növelik a jövőben a honvéd középiskolák számát, és kötnek egyre több megállapodást az ösztöndíj-rendszer keretein belül a felsőoktatási intézmények hallgatóival.

A konferencián Koltay András, az NKE rektora mondott köszöntőt, az előadók között volt Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, valamint Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára is.