KC-390: a gépcsoda

„Ez egy minden ízében katonai szállítórepülőgép” – hangsúlyozta Popelyák Péter alezredes, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár pilótája. Érti ezt úgy, hogy a Brazíliában gyártott gép nyolcvan felszerelt katona, hatvannégy ejtőernyős, illetve hordággyal együtt hetven sebesült – összesen huszonhat tonnányi hasznos teher – szállítására alkalmas. Ami viszont igazán különlegessé teszi, az a légi utántöltő feladatokra való alkalmazhatósága, amely új elemet jelent a Magyar Honvédség légierejének képességpalettáján.

„Ezentúl több katonát, messzebbre és gyorsabban vagyunk képesek elszállítani” – emelte ki Popelyák alezredes, hozzátéve, hogy a hagyományos feladatok mellett katasztrófahelyzetekben sokkal hatékonyabbá válik a polgári személyek kimenekítése is, ugyanis a gép hátulján található rámpával szabaddá válik a ki- és beszállás, illetve rakodás a hátsó ajtó lenyitása után.

„Ez egy nagyon impozáns repülőgép a maga 32 méteres hosszúságával, 35 méteres szárnyfesztávjával és 12 méteres csúcsmagasságával. Amikor ez a gépcsoda leszállt Kecskeméten, a műszaki állomány nagy része kicsit meghatódott” – mesélte az adásban az első találkozás emlékét Kiss Jenő őrnagy, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár szolgálatvezető mérnöke. „Minden egyes területen felülmúlja a konkurenciáját” – emelte ki, utalva ezzel a dobási pontosságára, mely 50-100 méteren belül van, teherbíró képességére és hatótávolságára, amely póttartályokkal szerelve 8500 kilométer.

A mérnök és a pilóta is hangsúlyozta, hogy az eszköz ízig-vérig megfelel a 21. századi követelményeknek, hiszen a lehető legmodernebb technológiával szerelték fel. „A megtervezésekor figyelembe vették, hogy minél kevesebb műszaki kiszolgálást igényeljen – tehát minél kevesebb ideig maradjon a földön –, így alapjáraton kicsi időközönként, kéthetente, havonta kell csupán karbantartani” – hívta fel a figyelmet egy újabb előnyére Kiss Jenő őrnagy.

Mivel a szállítórepülőgép érkezése hatalmas technológiai ugrásnak számít, erre fel kellett készülnie az azt működtető, üzemeltető és karbantartó állománynak is. Ennek érdekében a repülőgépvezetők, a rakodásvezetők és a fedélzeti rendszerkezelők valamennyien a gép gyártásának helyén, azaz Brazíliában kaptak kiképzést.

A pilóták másfél hónapos intenzív átképzése a földi előkészítésből, illetve a szimulátoros kiképzésből állt, a tényleges repülést azonban már itthon hajtják végre. Ez úgynevezett iskolakörökkel kezdődik, majd ezt útvonalrepülések követik először csak belföldön, ezután külföldön. Nagyjából két-három hónap múlva már bevethető is lesz a gép a szállítási feladatokra. Kiss Jenő őrnagy hozzátette, hogy mivel a műszaki állománynak az utolsó csavarig ismernie kell az eszközt, az ő kinti kiképzésük hosszabb volt, négy hónapig tartott.

„A műszaki csapat körülbelül felét fiatalok adják. Azt gondolom, hogy emberformáló lehetőség számukra, hogy egy ennyire komoly technikával dolgozhatnak” – hangsúlyozta a szolgálatvezető mérnök. „Valóban nagyon nagy lehetőség, s egyben kihívás is, és bárki büszke lehet arra, hogy ilyen modern technikával szolgálhatja a hazát” – tette hozzá Popelyák Péter alezredes.

Aki Kecskeméten jár a hét folyamán, nézzen fel az égre, és talán megláthatja a gépcsodát!

A Katonadolog korábbi adásai a Spirit FM YouTube-csatornáján visszanézhetők.