Magyar Honvédség: nemzeti haderő szövetségi rendszerben

A Magyar Honvédség legfontosabb jövőbeli feladataiként a civil társadalommal való kapcsolat és bizalom újraépítését, a fiatalok szimpátiájának megnyerését, illetve a több, jól képzett, bevethető harcoló katona meglétét jelölte meg célként a Pannon Egyetemen tartott előadásában dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, miközben hangsúlyozta, hogy a páncélozott járművek továbbra is elengedhetetlen részei a sikeres honvédelmi munkának. A Honvéd Vezérkar főnöke előadásában elsősorban a honvédség modernizációjáról beszélt, de emellett részletezte a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddig elért eredményeit és a jövőbeni terveit.

A 21. századi működési környezetről szólva dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy elmondta, hogy a kiszámíthatatlanság és az instabilitás kockázata fokozatosan növekszik, miközben a fenyegetések és kihívások száma és hatása dinamikusan növekvő tendenciát mutat. Az eddigi hadszínterek – a föld, a víz és a levegő – rohamos gyorsaságú tempóban egészültek ki az elmúlt években a kiber- és űrtér kihívásaival, amelyekre Magyarországnak úgy kell választ találnia, hogy egyszerre őrizze meg tagságát a szövetségi rendszerekben és legyen képes saját, nemzeti haderőt fejleszteni.

A Honvéd Vezérkar főnöke hangsúlyozta: a magyar haderő akkor válhat igazán ütőképessé, ha a modern eszközökön túl, megfelelő képzettségű és felkészült személyi állománnyal rendelkezik. A 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború tapasztalataiból a magyar hadsereg – akárcsak valamennyi állam nemzeti hadserege – következtetéseket vonhat le.

Az előadást követően dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy válaszolt a közönség kérdéseire. A Honvéd Vezérkar főnöke többek között arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség országgyűlési határozatban engedélyezett létszáma 37 650 fő, amely elegendő a jelenlegi békefeladatok ellátására. Ugyanakkor – alapvetően az egykori 200 ezer főből álló hadsereg létszámának csökkentése miatt – „kétgenerációs rés” tátong a honvédségben, amelyre a tárca elsődlegesen a fiatalítással igyekszik reagálni. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy hangsúlyozta: a fiatalítás jegyében markánsan visszavágta az elöljárói létszámokat, és több harcoló pozíciót alakított ki, a lövészászlóalj számát például megduplázta. Kérdésre reagálva elmondta: a sorkatonaság esetleges visszaállítása „belpolitikai kérdés”, amelynél sokkal relevánsabb és eredményesebb az önkéntes katonai szolgálat bevezetése.

A hallgatóságot az is foglalkoztatta, hogy milyen a nők hadseregen belüli aránya, amelyről az elöljáró úgy fogalmazott: a harcolók aránya kevesebb, mint húsz százalék. „Nekem valóban katonáim vannak. Hogy férfi vagy nő, mindegy. Csak az számít, hogy a követelményeknek meg tudjon felelni” – magyarázta. A közönség a modernizáció kiemelt fontosságú elemeiről is kérdezte dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, aki válaszában a hazai fegyvergyárak és üzemek kialakításának, illetve működésének szerepe mellett – többek között – arról beszélt, hogy a civil társadalom azzal tehet a legtöbbet, ha szeretettel fordul a honvédelem ügye és a honvédség felé. „A legtöbb, amit tehetnek értünk, hogy szeretnek. A katonáknak mindennél nagyobb motivációt ad, amikor megveregetik a vállukat” – summázta.

A rendhagyó előadást megelőzően dr. Gelencsér András, az intézmény rektora mondott rövid köszöntőbeszédet, az eseményen – mások mellett – részt vett Csillag Zsolt, az intézmény kancellárja és dr. Abonyi János rektorhelyettes is.