honvedelem.hu
Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum
www.militaria.hu
Rendeltetés

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum alaprendeleteséből fakadó feladata a magyar és a kapcsolódó egyetemes hadtörténelem tárgyi emlékeinek kutatása, feltérképezése, feltárása, rendszerezése itthon és külföldön egyaránt, szoros együttműködésben a helyi múzeumokkal, szervezetekkel.

Tudományos kutatások folytatása a hadtörténelem, valamint a kapcsolódó történettudomány segédtudományai területén. Gyűjtemények és a kutatómunka eredményeinek közzététele a nagyközönség, illetve a tudományos közélet számára, a Hadtörténelmi Közlemények című folyóirat folyamatos megjelentetése. Kutatóhelyként aktív közreműködés a doktori képzésben.

Az intézmény egyik fő profilja nemzetközi és hazai tudományos konferenciák, rendezvények szervezése és lebonyolítása.

Az intézmény kapcsolatot tart a hagyományőrző és egyéb társadalmi szervezetekkel, valamint részt vesz az országos és Magyar Honvédség-szintű tudományos, hagyományőrző és közművelődési rendezvények, ünnepségek megszervezésében és levezetésében. Feladata a Magyarország területén lévő magyar és más nemzetiségű hadisírok, valamint a Magyarország határain túl található magyar hadisírok nyilvántartásba vétele, ápolása, felújítása, valamint együttműködés a szakmai civil szervezetekkel és a külföldi hadisírgondozó hivatalos szervezetekkel.

Részegységei közül egyre többen keresik fel a zárt anyagból látogathatóvá és kutathatóvá tett könyvtárat, térképtárat, levéltárat is. Az intézmény fontos feladatának tartja a nemzettudat kialakítását és erősítését, szerepét a hazafiságra nevelésben, valamint a helyes, objektív történelemszemlélet kialakításában, megtartásában és erősítésében.

Történet

Budapest egyik legfrekventáltabb helyén, a külföldi és hazai turisták által sűrűn látogatott budai Vár északnyugati sarkán található a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) impozáns épülete.

A magyar Hadtörténelmi Múzeum megteremtésének gondolata az 1867-es kiegyezést követően – a magyar királyi Honvédség megalakulásától fogva – meg-megújuló követelésként jelentkezett a politikai közéletben. Az Osztrák–Magyar Monarchiának ugyanis már volt egy Bécsben működő hadtörténeti múzeuma, a magyar relikviák jó része a bécsi udvari-katonai közgyűjteménybe került.

Az önálló magyar hadimúzeum megalapításának érdekében tett első konkrét lépést a Magyar Tudományos Akadémia hadtudományi bizottságának indítványa jelentette, amelyet 1888 decemberében terjesztettek a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé. A bizottság a Magyar Nemzeti Múzeum hadtörténelmi gyűjteményének fokozatos fejlesztését és a múzeum kibővítését tervezte. A javaslattal az országgyűlés is foglalkozott és határozatban támogatta egy különálló magyar hadtörténelmi gyűjtemény kialakítását. A honfoglalás ezredik évfordulója jelentősen felgyorsította az előkészületeket: 1896-ban a millenniumi kiállítás hadtörténelmi csoportbizottsága már a szervezés kezdetén azzal fordult az illetékes szervekhez, hogy lehetőség szerint majd tartsák együtt az aprólékosan, országos szinten és a magángyűjteményeket átnézve feltérképezett, nyilvántartásba vett hadtörténelmi anyagot.

Az ezredéves kiállításrész nagy sikerétől indíttatva az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásáról biztosította a felállítandó magyar hadimúzeum ügyét, sőt, számára a Magyar Nemzeti Múzeum hadtörténelmi gyűjteményének átadását is kilátásba helyezte. Az ügy azonban különféle okokból holtvágányra került. Az összegyűjtött anyag egyben tartása is csorbát szenvedett: egy része a bécsi közgyűjteménybe került, más részei követhetetlen utakon tűntek el a szakemberek szeme elől.

Az első világháború új helyzetet teremtett. A jórészt már a kezdetektől tudatosan összegyűjtött háborús relikviák sokaságának, valamint a roppant mennyiségű hadizsákmánynak az elhelyezésére a központi bécsi Heeresgeschichtliches Museum nem volt képes. Az égető probléma megoldására egyetlen út kínálkozott: a közös hadügyminiszter 1916-tól tervet dolgoztatott ki egy új, megfelelő méretű bécsi múzeumépület létesítésére. Nem zárkózott el ugyanakkor a másodlagos anyagnak „fiók-hadimúzeumokban” való elhelyezésétől sem. Ezt a helyzetet a magyar honvédelmi miniszter, Szurmay Sándor báró egy önálló budapesti hadimúzeum alapításának előmozdítására használta ki. Ennek magvát a Honvédelmi Minisztérium 1915 novembere óta létező levéltári osztályának múzeumi gyűjtést is végző alcsoportja alkotta. A múzeum a levéltárat továbbra is magába foglalta volna. Hosszabb politikai csatározások után 1918 nyarára az uralkodó – osztrák császárként I., magyar királyként IV. Károly – előzetes hozzájárulásával a Minisztertanács elé került a terv. A testület egészében elfogadta az elképzelést, és hozzájárult ahhoz, hogy a főváros által a Gellérthegyen ingyen átengedendő területen építsék fel az új múzeumot.

A háború végnapjaiban, a Monarchia összeomlása idején, a forradalmi helyzetben azonban az elképzelésről végleges döntés már nem született.

1918 november közepén a Honvédelmi Minisztérium 1/a osztályának munkatársai – Gabányi János alezredes (később tábornok) és Aggházy Kamil százados (később ezredes) – saját kezdeményezésből megteremtették a Hadtörténelmi Levéltárat, illetve a Hadtörténelmi Múzeumot. A tényleges munka – a Magyar Országos Levéltár épp csak elkészült épületének helyiségeiben – szinte azonnal megindult.

Múzeumunk 1920 júniusában már a Mária Terézia laktanya egy részében kapott helyet mintegy 5400 muzeális tárgya számára, mely azonban már a beköltözés idején sem bizonyult a gyűjtemény ideális helyének. Az 1920-as évek elejétől mind az érintettek, mind a Honvédelmi Minisztérium prominens személyiségei szorgalmazni kezdték a Hadimúzeum jelentőségéhez méltó, s anyagai befogadására és kiállítási bemutatására elegendő méretű épületbe való átköltöztetését, így került a Hadtörténeti Múzeum végső otthonába, a budai Várban lévő Nándor-laktanya 1926-29 között átépített, Vérmezőre néző szárnyába. A volt kaszárnya átalakítása, abban korszerű körülmények kialakítása, a törzsgyűjtemény átszállítása és az állandó kiállítási koncepció kimunkálása azonban hosszabb időt vett igénybe, csak 1937-ben fejeződött be. Így 1937. május 29-én, a Hősök Napján nyílhatott meg az első kiállítás.

Vezető állomány
  • Dr. Kovács Vilmos ezredes, parancsnok
  • Dr. Horváth Csaba ezredes, parancsnokhelyettes
  • Dr. Hermann Róbert, parancsnok tudományos helyettes
  • Jakusch Gabriella, Hadtörténeti Múzeum, igazgatóhelyettes
  • Soós Péter őrnagy, Hadtörténeti Múzeum, igazgatóhelyettes
  • Bán Attila alezredes, Hadtörténeti Múzeum, igazgatóhelyettes
  • Dr. Veszprémy László alezredes, Hadtörténeti Kutató Intézet, igazgató
  • Dr. Papp Ferenc ezredes, Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság, igazgató
  • Szemenyei Ágnes, Gazdasági Igazgatóság, igazgató
Elérhetőségek

Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.

Postacím: 1250 Budapest, Pf: 7

Tel.: +36-325-1600

HM-telefonszám: 44-000

Fax: +36-325-1659

HM-fax: 44-190

Szervezeti e-mail cím: hm.him@hm.gov.hu

Tájékoztatásért felelős személy

Várkonyi Melinda százados

E-mail: melinda.varkonyi@hm.gov.hu

Telefon: +36308150109

magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat