honvedelem.hu
Katolikus Tábori Püspökség - Katonai Ordinariátus
www.ktp.hu
Rendeltetés
Tábori lelkésznek nevezik Magyarországon a Magyar Honvédség valamely katonai szervezetéhez tartozó lelkészét, papját. Munkájukat egyrészt a Tábori Lelkészi Szolgálat keretei közt végzik, amely a Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye, másrészt a Tábori Püspökséghez tartozóan, amely önálló egyházmegye, élén a tábori püspökkel.

A katonalelkészek egyszerre viselnek egyházi és katonai felelősséget. A katonai szolgálati alárendeltség tekintetében a honvédelmi miniszterhez (közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának felügyelete alá) tartoznak.

Az egyházi hierarchia szervezeti felépítés csúcsán a püspök áll, az általános helynök segíti a püspök munkáját, beosztottjaikként szolgálnak a kiemelt vezető lelkészek, illetve kiemelt lelkészek és a tábori lelkészek, kisegítő lelkészek.
Történet
Maga a tábori lelkészet kialakulása nem egyértelmű folyamat következménye, minden nemzetnél sajátos módon ment végbe. Az viszont kijelenthető, hogy a hadsereg és a papok/vallási személyek kapcsolata régi keletű, az emberiség kezdetének történetére nyúlik vissza. A katonák között végzett lelki-lelkészi szolgálattal azóta találkozunk különböző formákban, amióta háborúk vannak. Gondoljunk a druida papokra, a kelta bárdokra vagy a hun-magyar sámánok szerepére.

Már az őskorban - ha véres kegyetlenséggel, vagy mai szemmel nézve gyerekesnek látszó babonákkal keveredett is - az élet-halál mezsgyéjén járó ember mindig kereste a kapcsolatot az örök és feltétlen hatalommal, amelynek döntő befolyását érezte, a jóindulatát ezért biztosítani akarta. A középkorban nem volt ismeretlen a harcos pap fogalma, de legalábbis az, hogy egy pap fegyvert fogott (lásd: muhi csata, mohácsi csata, lovagrendek). Később azonban kezdett kialakulni a mai formája, amelyben a pap nem-harcoló státuszba került.

A Habsburg-monarchia idején a tábori lelkészet egy központi szervezet igazgatása alatt működött, melyet Mária Terézia hívott életre. Mivel Magyarország a birodalom szerves részét képezte, rá is az Apostoli Tábori Helynökség szabályai voltak érvényesek. Mint egy tartomány a többi között, katonai szempontból egy tábori főpappal és számos alárendelt tábori lelkésszel rendelkezett. 1848-ban törvényben hozták létre a nemzetőrséget, amely az ország belső nyugalmának védelmére és az állampolgárok vagyonbiztonságának szavatolására volt hivatva. Ez az intézmény nem a Hadügyminisztérium, hanem a Belügyminisztérium hatáskörében működött. A szabadságharc kitörése után a magyar honvédségbe nagyon sok katolikus pap és szerzetes jelentkezett, de kizárólag tábori lelkésznek. Azon lelkészek, akik inkább a fegyveres harcot választották, mindannyian a nemzetőrség soraiba léptek be. Bár a nemzetőrség önkéntesei között voltak lelkészi tevékenységet ellátó papok is, ők semmilyen kapcsolatban nem álltak a hivatalos tábori lelkészettel.

A magyar Hadügyminisztérium egyházakhoz való viszonya nem volt tisztázva, de már foglalkozott egyházi jellegű kérdésekkel, és rendelkezett a katonalelkészek felett. Összességében azonban az új rendszer káosszal és zűrzavarral volt teli, a kezdetekkel járó nehézségek nap mint nap jelentkeztek. Voltak kísérletek, melyek alternatív megoldásokat kínáltak az önálló magyar tábori lelkészi szolgálat elindításához.

Az első világháború hadszínterein, világszinten mintegy 2400 tábori lelkész szolgált, akik elsődlegesen a sebesültszállítókhoz tartoztak, s a szanitéccel együtt és a kötözőhelyeken tevékenykedtek. A tragikus trianoni békediktátum alaposan lecsökkentette a magyar hadsereg megengedett létszámát, így a tábori lelkészi állomány is csökkent. A lelkészi szolgálat a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, annak egy részlegeként működött. A szervezet működése félig-meddig illegális volt, annál többet adott azonban a katonák vallási neveléséhez.

A tábori lelkészet 1945 utáni állapotára a szervezetlenség, később pedig a módszeres elsorvasztás volt a jellemző. A második világháború után ismét napirendre került a lelkészet újraszervezése egy átfogó tanulmányban, amely a „Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt javaslata az Új Magyar Honvédség szervezéséhez” címmel készült el. A katonai lelkészi szolgálat az új politikai rendszerben nem képezett súlyponti kérdést, módszeres elsorvasztása sem okozott különösebb problémát. Nem intézkedéssel vagy rendelettel vitték véghez a megsemmisítését, hanem egyszerűen a rendszeres őszi állománytábla-módosítással hajtották végre. Így a tábori lelkészi szolgálatot a katonai hadrendből véglegesen törölték 1951. november 1-jén, mikor nem történt lelkészi állományba helyezés az aktuális állománytáblán.

A tábori lelkészség történelmében a rendszerváltás hozta meg a fordulatot. Az 1990. évi IV. törvény (a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról) alapján mindenkinek (így minden katonának is) joga van vallását gyakorolni. A 61/1994. (IV. 20.) Korm. rendelet alapján létrehozták a Tábori Lelkészi Szolgálatot. Ezután minden történelmi egyházzal külön-külön megállapodást kötöttek. Így jött létre egy katolikus, egy protestáns (élén váltakozva egy református, egy evangélikus püspökkel) és egy zsidó tábori lelkészet.

2004. novembertől eltörölték a sorkötelezettséget. Ennek következményeként alapjaiban kellett átgondolni a tábori lelkészet tevékenységét. A kötelezően besorozott fiatalokat elsősorban a laktanyában lehetett elérni, ezért a tábori lelkész, egy plébániához, parókiához hasonlóan, a laktanyához kötötten munkálkodhatott. Jelentősége abban is megmutatkozott, hogy akkoriban a laktanyák egy zárt világot jelentettek. 2004 novemberétől a sorkötelesek helyébe léptek a hivatásos és szerződéses katonák, akik szabadidejük jó részét családjuk körében, sok esetben nem a laktanyában töltik. Az 1999-es NATO-csatlakozás azonban hozott egy másféle változást is a hadsereg életében: a külföldi missziókét.

A tábori lelkészet létjogosultsága nem kérdéses, hiszen ma is biztosítania kell a hadseregen belül a vallás szabad gyakorlását. Gyakorlati értelemben is szükséges a tábori lelkészek munkája az otthontól távol lévő, sok esetben más kultúrában és vallási környezetben munkálkodó katonák lelki és vallási szolgálatának biztosítása miatt. Akármennyire is változik meg a honvédség szerkezete a jövőben, jöhetnek új feladatok, új missziók, a katonák lelki szükségletei állandó igényként jelentkeznek. A lélek-szellem ápolására és a lelki üdv megőrzésének elősegítésére évszázadok óta a tábori lelkészek hivatottak. Azon lelkészek, akik korokon át a magyar nép gyermekeiből alakult hadseregben töretlenül ápolták a katonák lelkében az istenfélelmet és hazaszeretetet.
Vezető állomány
  • S.E.R. Bíró László püspök, Magyarország katonai ordináriusa
  • Mons. Berta Tibor ezredes, általános helynök, pápai káplán
  • Takács Tamás alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész
Elérhetőségek
Székhelye: Budapest, V. kerület Szabadság tér 3.
Postacíme: Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspökség; H-1054 Budapest, Szabadság tér 3.
Telefon: (+36-1) 474-12-70 vagy (+36-1) 474-12-71
HM-telefon: (2) 21-733 vagy (2) 21-381
Telefax: (+36-1) 354-16-25
HM-telefax: (2) 22-696
Központi egyházi e-mail: hmktp.iroda@gmail.com
Központi katonai e-mail: ktp@hm.gov.hu
Csapatünnep
Június 24.

Hozzá kötődő esemény: Kapisztrán Szent János születésnapja

Jelmondata: Spiritus Renovat – A Lélek megújít
Tájékoztatásért felelős személy
Berta Tibor ezredes, általános helynök

Mobil: +36309559004
E-mail: berta.tibor@hm.gov.hu
Facebook: Katolikus Tábori Püspökség
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat