Égig érő kerítés

A NATO integrált légvédelmi rendszerének a katonai szövetség tagjaként hazánk is része. Légi rendészeti szempontból Európát két részre osztották: az északi régiót a németországi Uedemből, a déli országokét a spanyolországi Torrejonból koordinálják és irányítják. Ezek a központok (Combined Air Operations Center – CAOC) békehelyzetben az ellenőrzési körzetük feletti repüléseket tarják szemmel, és szükség esetén riasztják az érintett országok légierejének szolgálatot adó vadászgépeit. Az éles rakétákkal felfegyverzett repülőgépek pilótái a nap 24 órájában készenlétben állnak, hogy riasztás esetén, a szükséges eljárások után, a meghatározott légtérbe induljanak. A régebben az olaszországi Poggio Renaticóban települt szervezet – ahol négy magyar tábornok is szolgált parancsnokhelyettesi beosztásban – Spanyolországba költözött, a Ferrara melletti bázis csak minősített helyzetben venné át a harci tevékenység irányítását.

Légtérsértés!

Az irányítóközpontok a hozzájuk tartozó országok lokátorrendszereitől kapott valós idejű légihelyzet-képet követik figyelemmel: tapasztalnak-e eltérést az előre leadott repülési tervektől, és a légi eszközök pilótái betartják-e a kötelező rádióforgalmazás szabályait? Mivel ezeket a légi államhatárokat átlépők sok esetben nem tartják tiszteletben, szükséges a készültségi erők indítása.

Többféleképpen jelentkezhet beavatkozást igénylő probléma. Előfordul, hogy a repülőgép előzetes repülési terv nélkül érkezik a légtérbe – a Földközi-tenger felett gyakorta észlelik a hirtelen ötlettől vezérelve útnak induló közel-keleti üzletemberek, milliárdosok business jetjeit. A másik esetben létezik repülési terv, csak éppen a személyzet elfelejt „kapuzáskor" elköszönni vagy beköszönni rádión a földi irányításnak.

Olyan is előfordulhat, hogy a tervszerűen érkező és kommunikáló gép irányt változtat, vagy speciális berendezései segítségével kódoltan jelzi, vészhelyzet alakult ki a fedélzeten. Ezt az érintett ország ügyeletesei, a mi esetünkben a Veszprémben található MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (hívójele Silver Shark) szakemberei jelzik Torrejonba, ahol az információk mérlegelése alapján (mivel hozzánk már csak több országon átrepülve érkezhet repülőgép) adják ki a riasztási parancsot.

Innen kezdve már a magyarok feladata a szabálysértő repülőgép ellenőrzésének irányítása, a készültségi gépek emelése, majd az érintett légtérbe vezetése. A készültségi géppár megközelíti a célként meghatározott repülőgépet és az előírt protokoll szerint megkezdi az igazoltatást. A kísérő Gripen hátulról biztosítja a géppár parancsnokát, aki először ellenőrzi a légi eszköz külsejét (van-e rajta függesztmény?), majd balról mellé repülve vizuálisan meggyőződik, hogy a pilótafülkében tapasztalható-e a szokásostól eltérő tevékenység. Legtöbbször már ilyenkor helyreáll a rend: az utasszállító pilótája érzékeli felfegyverzett kísérőjét, és azonnal megteszi a korábban elmulasztott intézkedéseket.

Ebben az esetben a légtérsértés „békésen" rendeződik, a szabálysértőt Gripenjeink a határig kísérik, majd visszatérnek Kecskemétre. Teljesen más lenne a helyzet, ha az „elfogott" gép nem engedelmeskedik az utasításoknak. Ilyenkor a kötelék vezére megpróbálja a követési irányra és süllyedésre kényszeríteni a már veszélyesnek minősített repülőgépet – amelynek személyzete tudja, hogy mögöttük ott repül a vezér társa éles fegyverekkel, így jobb engedelmeskedni és leszállni a kijelölt reptéren.

Persze a lehetőségek ezzel nem érnek véget: ha a légtérsértő nem engedelmeskedik a „ráutaló magatartásnak", végső esetben fegyverhasználatra is sor kerülhet. Az országonként változó, hogy a tűzparancsot ki adhatja ki. A New York-i World Trade Center pusztulása (2001. szeptember 11.) előtt ez nem volt annyira egyértelmű, mint napjainkban. Jó példa erre, hogy az 1970-es években egy orosz MiG–23-as vadászgép – a pilóta katapultálását követően – robot üzemmódban Belgiumig repült, és miután üzemanyaga elfogyott, amerikai vadászok kísérete mellett zuhant egy lakóházra.

164 több mint 70 000?

A tűzparancs kiadásának, végrehajtásának dilemmáit remekül érzékelteti a Terror című, egy vadászpilóta bírósági tárgyalásáról szóló színdarab, melyet a Katona József Színház 2016 novemberében tűzött műsorra. Az előadás valóságtartalmáról Ugrik Csaba dandártábornokot, a kecskeméti légibázis parancsnokát kérdeztem.

– A színdarab szerint eltérítik a Berlin–München repülőjáratot, de a gépeltérítő ezúttal nem váltságdíjat kér, hanem bejelenti, hogy a gépet egy zsúfolt futballstadionra vezeti, ahol épp 70 ezer néző előtt játszák egy labdarúgótorna döntőjét. A Luftwaffe légtérbe irányított vadászpilótája igazából nincs döntési helyzetben, mivel a német szabályok nem engedik meg ilyen esetben sem az eltérített gép megsemmisítését. Ő mégis úgy határoz, hogy a 164 utas élete kevesebb, mint a 70 ezer szurkolóé és elindítja a rakétát…

A Katona József Színház kamaratermébe 101 néző fér be; ők az ügyész, a védő, valamint a két tanú beszéde után a bejáratnál kapott, „Elítélem" és „Felmentem" feliratú cédulával szavazhatnak arról, hogy a vadászpilóta bűnös vagy ártatlan. A bíró a többség akaratának megfelelő ítéletet olvassa fel a darab végén. A világ 50 városában van műsoron ez az előadás, az interneten figyelemmel kísérhető a vélemények aktuális megoszlása. (A legutóbbi budapesti előadáson 58 néző felmentette, 43 elítélte az őrnagyot.)

A színház művészei felkeresték a kecskeméti repülőbázist, ahol találkozhattak a pilótákkal, felszállásokat nézhettek meg, tájékozódhattak az őket érdeklő kérdésekről, mi pedig lehetőséget kaptunk a szövegkönyv „szakszerű" módosítására. Vendégként megnézhettük az előadást is, igazi élmény volt a művészek tolmácsolásában szembesülni hivatásunk fény- és árnyoldalával – összegzett a parancsnok.

Alfa vagy tangó?

A Gripen-géppár első, a bevezetőben is említett riasztására 2008. december 22-én 11 óra után került sor. Kilián Nándor ezredes bázisparancsnok-helyettes és Asztalos István alezredes, a Puma-század parancsnoka volt éppen készültségben – minő véletlen –, így ők rohantak ki a 36-os és 40-es oldalszámú JAS–39-esekhez, hogy a miniszter jelenlétében levegőbe emelkedjenek.

Az előbbiekben leírtak is jelzik, hogy vannak „éles" és vannak „gyakorló" – vagy éppen ceremóniákhoz kapcsolódó – riasztások. Az igazi célok észlelésekor az Alfa riasztási parancs értelmében tevékenykednek a szakemberek, gyakorlás esetén pedig a Tangó kódnév használatos. A rádióutasítások alapján meghatározott légtérbe érkezésig ugyanakkor éles és gyakorló riasztás esetében is egyforma az eljárás. A készültséget adó vadászpilóták a „jók közül a legjobbak", harckész (Combat Ready) minősítéssel rendelkeznek, így éjjel-nappal bármilyen időjárási körülmények között képesek a légtérsértők elfogására.

Hivatásos fogócska

2018 szeptemberében a NATO egy látványos repüléssel kívánta demonstrálni a riasztások rendszerének működését a katonai szövetség 10 országában. Újságírókat és fotósokat hívtak az egész Dél-Európát érintő rendhagyó járőrözésre, megörökítendő, hogy az érintett légierők miként emelik a készültséget és fogják el a „légtérsértőt", a belgák Airbus A321-esét. A bemutató tökéletesen sikerült, s a vendégek igazi típuskavalkád során győződhettek meg a légtér felfegyverzett őreinek munkájáról.

A sajtó munkatársai az utasszállító mellé csatlakozó vadászgépeken megfigyelhették az alkalmazható légiharc-rakéták teljes arzenálját is, hiszen a szlovákok MiG–29-esének „veterán" R–60-as orosz rakétájától a brit Typhoon AMRAAM-jáig több változat is fotózható volt az indítósíneken.

* * *

A riasztásban részt vevő vadászgépek:

Németország: Eurofighter Typhoon, Neuburg légibázis
Csehország: JAS–39C Gripen, Časlav légibázis
Szlovákia: MiG–29AS Fulcrum, Sliač légibázis
Magyarország: JAS–39EBS HU Gripen, Kecskemét légibázis
Horvátország: MiG–21bisD Fishbed, Pleso légibázis
Olaszország: Eurofighter F–2000A, Grosseto légibázis
Franciaország. Mirage 2000C és Rafale C, Mont-de-Marsan légibázis
Spanyolország: EF–18A+ Hornet, Zaragoza légibázis
Egyesült Királyság: Eurofighter Typhoon, Coningsby légibázis
Belgium: F–16A MLU Falcon, Florennes légibázis

Fotó: Tóth László, Joris van Boven és archív