A Takuba-misszió háttere

„Dzsihádisták és kék emberek – a Magyar Honvédség szerepvállalása a Száhelben” címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Migrációkutató Intézet szervezésében január 10-én. A Mathias Corvinus Collegiumban megtartott eseményen dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos és Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója osztotta meg gondolatait.

A találkozó témájával kapcsolatban Marsai Viktor elmondta: a Száhel mára Földünk egyik legfontosabb válsággócává vált, ahol ma mintegy hatmillió külső és belső menekült tartózkodik. Közülük egyre többen választják az elvándorlást Európa felé, kiegészülve azokkal a gazdasági migránsokkal, akik a jobb élet reményében vágnak neki az útnak. Mind a helyi, mind a nemzetközi szereplők számára kulcskérdés tehát, hogy stabilizálják a régiót, és olyan perspektívákat kínáljanak az ott élő több mint 100 millió embernek, hogy hazájukban tudják elképzelni jövőjüket. Elhangzott: a térségben egyre erősödnek a szélsőséges, iszlamista csoportok és terrorszervezetek. A stabilizáció érdekében Magyarország is csatlakozott a Franciaország által vezetett, 2020-ban létrehozott Takuba alkalmi harci kötelékhez, amelyben elsősorban különleges alakulatok katonái teljesítenek szolgálatot, hogy terrorellenes műveletekben támogassák Mali haderejét a régióban.

Dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: a térség stabilitása egyáltalán nem mellékes hazánk számára, hiszen nagy szerepe van az Európába áramló migrációs hullámban, így az ottani biztonsági helyzet nem csak Magyarország, de az egész Európai Unió jövője szempontjából kiemelten fontos. A nemzeti fegyverzeti igazgató ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a TAKUBA-misszió kiválóan szemlélteti majd, mennyire hatékony az EU-s tagországok közös katonai fellépése, valamint azt is demonstrálja, képesek-e a NATO-n belül egységes európai platformot kialakítani.

Hozzátette: a Magyar Honvédség egy olyan régióban kezd most missziós tevékenységet, amely remek lehetőséget ad a magyar különleges erőknek tudásuk fejlesztésére és tapasztalataik bővítésére. A kormánybiztos úgy fogalmazott: a politikai döntéshozóknak óriási szerepe van abban, hogy a misszió sikeres lesz-e. Malit – mint mondta – a gyarmatosító politika hozta létre mesterségesen, az ország lakosságában így eleve kialakult egy erős rezisztencia az európaiakkal és az európai értékekkel szemben. „Nem a katonákon kell számonkérnünk, hogy mennyire eredményesek, ha a kormányok nem a megfelelő mandátummal küldik ki műveleti területre őket. Láthattuk az afganisztáni kivonulás kapcsán, mi történik, ha egy állam elhibázott koncepció alapján vezényel katonákat egy adott feladatra. A világos mandátum a káosz elkerülésének az elsődleges feltétele” – mondta dr. Maróth Gáspár.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a magyar szerepvállalás kapcsán elmondta: elsősorban a szövetségi felelősségvállalás miatt veszünk részt a Takuba-misszióban. „Ha Magyarország segítséget kér, biztos lehet benne, hogy kap is. Ugyanezt várják tőlünk is szövetségeseink, mi pedig komolyan vesszük a szövetségi elkötelezettséget” – mondta, hozzátéve, hogy az alapelv szilárd és egységes: a problémákat ott kell orvosolni, ahol keletkeznek, és nem szabad megvárni, hogy elérjék Európa vagy Magyarország határait. Ezzel – a Magyar Honvédségen keresztül – a Magyarországgal szembeni bizalom Európában és Európán kívül is folyamatosan növekedik.

A Magyar Honvédség parancsnoka a Takuba-misszióval kapcsolatosan kiemelte: más lesz, mint az eddigi ENSZ és EU-s missziók, hiszen az elsőt gyakorlatilag alig lehetett katonainak nevezni, a második feladatköre a kiképzésre és tanácsadásra vonatkozott, így a siker nagyban múlt a befogadó nemzet haderejének hozzáállásán. Az új misszióban a katonák már tevékenyen részt vesznek abban is, hogy a helyi erők hiányzó képességeit biztosítsák, illetve akció közben segítséget nyújtsanak, ha a helyzet úgy kívánja. A Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta: fokozottan ügyelnek arra, hogy erre a területre csak a valóban legjobban felkészített katonák menjenek. Olyanokat választanak, akik a széleskörű hazai kiképzésen túl már rendelkeznek külszolgálati tapasztalattal. „Sok helyen ott vagyunk a világban, vannak alacsonyabb intenzitású és kisebb biztonsági kockázattal járó missziók. Igyekszünk úgy kiválogatni a kollégákat, hogy az itthoni felkészítés után valahol kapjanak műveleti területen missziós gyakorlatot, és akkor kezdjük el felkészíteni őket erre a területre. Ebbe az övezetbe »elsőbálozókat« nem küldünk” – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.