Édes pillanatok a Nagy Háborúból

A megjelenteket köszöntve dr. Török Róbert, a múzeum igazgatója elmondta: az „istenek eledelét” ezúttal más kontextusban ismerheti meg a látogató. „A kiállítás a Nagy Háborúra fokuszálva mutatja be a csokoládé diadalútját egészen a csokoládé menázsiba kerüléséig” – hangsúlyozta. Hozzátette: a tárlat rendkívül gazdag és pazar anyagot szemléltet a boldog békeidőktől az első világháború időszakáig.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke érdekességként kiemelte, hogy a budapesti csokoládégyárat a második világháború elején nyitották meg. „Aki háború idején csokoládé gyártásba mer fogni, rendkívül optimista ember” – mondta. Elárulta, hogy egyes csokoládék nedvesség tartalma alacsony, így a katonák táskájában mindig volt csokoládé.

A kiállítást megnyitva Bak Judit, a Szamos Befektetési Holding Zrt. PR igazgatója felolvasta a cég tulajdonos-vezérigazgatója, Kelényi-Szamos Gabriella, levelét. „A tárlat által betekintést kapunk távoli korok hétköznapjaiba, a háborúban harcoló katonák mindennapjaiba” – írta.

S. dr. Nagy Anikó és Spekál József, a kiállítás kurátorai érdeklődésünkre elmondták: a tárlat a Nagy Háborúra fókuszálva mutatja be a csokoládé diadalútját. A spanyol hódító katonák által mosléknak nevezett azték kakaóból istenek eledele és katonák csemegéje lett. „Koronás fők, urak és hölgyek, hadvezérek váltak az édes luxus rabjává. Napóleon olyannyira édesszájú volt, hogy a Lefebvre marsallnak ajándékozott bonbonos dobozból a csokoládét bankjegyekkel cserélte ki. A csokoládékatona című Straus operett (1908) hős svájci tisztje tölténytáskájában lőszer helyett csokoládét hordott” – osztotta meg az izgalmas részleteket a kurátor házaspár.

A harcokban a katona elsősorban a nála lévő élelemre számíthatott. A csokoládé kis helyen elfért, ízletes, tápláló és frissítő volt, változatossá tette az élelmezést. Spekál József elárulta: a Nagy Háborúban az osztrák–magyar katona porciójában 50 gramm csokoládét, vagy 50 gramm kakaót kapott 50 gramm cukorral.

Megtudtuk: nem csak a fronton harcoló katonák „listáján” szerepelt a csokoládé. Ferenc József születésnapját (augusztus 18.) az osztrák-magyar 4. hadsereg parancsnokságán „húsos kelleves, sertésborda rizottóval, sültcsirke bécsi salátával, befőtt, csokoládétorta, fagylalt, pilseni sör kitűnő borok és pezsgő” menüvel ünnepelték. A háborúban harcoló katonák hozzátartozói csokoládépapírba rejtett levelekkel próbálták elkerülni a cenzúrázást.

S. dr. Nagy Anikó elmondta: a háború végén a hadsereg ajtaján is kopogtatott a hadinyomor. A menázsiból, csomagokból eltűnt a csokoládé. „A háború negatív hatásai az édesipart sem kímélték. A szünetelő import pótlására a kakaóporba értéktelen pótanyagokat kevertek. A Pesti Napló így fogalmaz: »Sok keserűség közt, ím hallj valami jót: Fedák Sári fogyott három kilót.« Az önkéntes ápolónőként hadikórházban segédkező népszerű operettprimadonna rajongott az édességekért, gesztenyés csokoládétortát is elneveztek róla” – árulta el.

Aki kíváncsi a katonák csemegéjére, a csomagba zárt szeretetre és gyönyörű porcelánokra, csokoládé melegítőkre és bonbon tárolókra május 1-jéig feltétlenül látogasson el a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.