Menetből – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2021. február 8. 14:13Az első független magyar kormány 1848. márciusi megalakulásával elvileg az önálló hazai hadügy életre hívásának feltételei is adottá váltak. Az áprilisi törvények XXII. törvénycikke értelmében létrejött a nemzetőrség, mint a belbiztonságot garantáló fegyveres erő, míg május 16-tól kezdetét vette az első tíz honvédzászlóalj szervezése, melyeket szeptembertől újabbak követtek. Augusztustól pedig az önkéntes nemzetőrség és a szabadcsapatok felállításáról született döntés.
Az alakulatok felfegyverzése komoly próbatétel elé állította a magyar kormányt. Bár szeptemberig rendelkeztek a császári-királyi hadiraktárak készleteivel, ezek csak az igények egy részét fedezték.
A hazai fegyvergyártás megindításában úttörő szerepet játszott gróf Széchenyi István, a Batthyány-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere. A politikus már a kinevezése előtti napon, április 6-án megosztotta elképzeléseit titkárával, Kovács Lajossal a Pesti Hengermalomhoz tartozó gépgyár fegyverüzemmé történő átalakításáról, ahol a tervek szerint 24 órás, tehát folyamatos működéssel naponta 500–600 puskát kellett volna előállítani. Szeptember végéig viszont csak régi fegyverek átalakításával és javításával foglalkozott az üzem, amit aztán 1849 elején, a császári-királyi csapatok előrenyomulása miatt Nagyváradra telepítettek. A hazai gyártás mellett a kormány külföldről – Belgiumból és Angliából – vásárolt modern, lőkupakos puskákat.
Fegyver, egyenruha, felszerelés
1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe vette a hadiipar irányítását is. A szervezet élén álló Kossuth Lajos egyik legelső intézkedésével szeptember 28-án Lahner Györgyöt megbízta „a fegyver s lőszerek kormányzatával”. A későbbi honvédtábornok és aradi vértanú szeptember 30-án vette át tisztségét, és ettől kezdve tevékenysége elválaszthatatlanul összefonódott a szabadságharc hadiiparával.
További részletek a Magyar Honvéd magazin február 12-én megjelenő számában!
