Védelmi innováció magyar szemszögből

Miniszteri biztosként a jövő haderejének az elképzelése, felépítése, az egyetemekkel, a kutatóintézetekkel és a kisebb ipari vállalatokkal való együttműködése tartozik a feladataim közé, azonban szerepelt még egy érdekes kifejezés a kinevezési okiratomban: ez pedig a reziliencia, amely az ellenállási képességet, a változásokkal és váratlan akadályokkal való megbirkózás készségét, de a haderő elrettentő képességét is jelentheti – fogalmazott a dandártábornok.

Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban felmerült kérdésre Porkoláb Imre úgy reragált: Magyarország a béke pártján áll. Hazánknak és a NATO-nak is érdeke, hogy ne keveredjen bele a háborúba, hiszen annak beláthatatlan következményei lennének. Hozzátette: folyamatosan figyelemmel kísérik a szomszédban zajló háborús eseményeket, a következtetéseket pedig beépítik a haderőt érintő fejlesztési folyamatokba. „Már most újragondoltunk bizonyos képességfejlesztéseket: ezekre a tapasztalatokra alapozva bizonyos képességeket hamarabb kell kifejlesztenünk, másokat pedig újra kell gondolnunk, hogy valóban szükség van-e rá abban a formájában, ahogy korábban gondoltuk.”

Porkoláb Imre rámutatott: az ukrán-orosz háború egyik legfontosabb tapasztalata, hogy felértékelődött az a fajta precíziós csapásmérő képesség, amelyet nemcsak kifejezetten stratégiai eszközökkel és repülőgépekkel hajtanak végre, ezzel pedig a Magyar Honvédség is foglalkozni fog a közeljövőben. Kitért arra is, hogy az ukrán haderő képessé vált arra, hogy anélkül hajtson végre műveleteket, hogy közvetlen kapcsolatba lépne az elöljáró parancsnoksággal. Ennek egyrészt technológiai, más részről pedig humán oldala van, ahol a küldetésorientált szemléletmódon van a hangsúly. „A kommunikáció, az együttműködés és amit mi úgy hívunk katonák, hogy helyzettudatosság, szintén felértékelődni látszik, hiszen ennek tudatában tudunk önállóan és felelősséggel döntéseket hozni a hadszíntéren” – tette hozzá.

A kibertérben történő támadásokkal kapcsolatban a dandártábornok úgy fogalmazott: nemcsak a Magyar Honvédséghez tartozó infrastruktúrákat kell védeni, hanem azokat a nagyipari vállalatokat is, amelyek valamilyen szolgáltatást nyújtanak a haderőnek.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett harceszközökről a dandártábornok elmondta: Magyarország – a NATO tagjaként - nagyon világos stratégia mentén hajtotta végre a beszerzéseket. „Elsősorban olyan európai országoktól szereztünk be fegyverrendszereket, amelyekre az ellátásbiztonság terén a későbbiekben is számíthatunk.”

Porkoláb Imre dandártábornok kitért a következő évek - védelmi innovációval kapcsolatos - fejlesztési irányaira is. Rámutatott: a következő hét évben várhatóan annyi technológiai változásnak lehetünk tanúi, mint az elmúlt húsz évben. Ezeket a technológiákat pedig egyre kiszámíthatatlanabb viszonyok között és egyre gyorsuló tempóban kell feltalálni, valamint a haderőben rendszeresíteni. „Az egyik legnagyobb kihívás, hogy hogyan fogunk újszerű módon ténylegesen műveleteket végrehajtani és hogyan tudjuk integrálni ezeket” – jelentette ki, hozzátéve, továbbra is szükség van arra az elrettentő erőre, amit egy haderő képviselni tud.”

A Magyar Honvédségben zajló digitális transzformációval kapcsolatban Porkoláb Imre kiemelte a digitális katona programot, amelynek két iránya van. Az egyik, hogy kognitív módon miként lehet felkészíteni a katonákat a digitális technológiákra, a másik pedig az energiabiztosító rendszerek kérdése, akár az egyéni katona szintjén is. A közeljövőben egyre több olyan megoldást fogunk látni, ahol a katonák gépekkel együtt hajtanak majd végre feladatokat, a mi feladatunk pedig, hogy a köztük lévő együttműködést szinkronizáljuk – mondta a dandártábornok, aki ennek kapcsán hangsúlyozta azt is, nyitni kell a civil társadalom felé, mivel Magyarországon nagyon komoly fejlesztőközpontok, laboratóriumok, egyetemi kutatóhelyek állnak már rendelkezésre, amelyek foglalkoznak úgynevezett kettős hasznosítású technológiákkal. „Sokszor ők maguk sem tudják, de egy civil területre kifejlesztett technológiának lehet védelmi hasznosulása. A célunk, hogy behozzuk a haderőbe ezeket a technológiákat és adott esetben magyar fejlesztő-, vagy gyártókapacitást fejlesszünk ki rájuk.”

Porkoláb Imre dandártábornok az ukrán-orosz háborúban tömegével bevetett - és különböző feladatokra átalakított - drónokkal kapcsolatos műsorvezetői kérdésre úgy fogalmazott, a statikus és az objektumokat biztosító drónelhárító rendszerek mellett a mobil drónelhárító technológia iránt is érdeklődnek. „Erre többféle megoldás létezik a piacon, de ezek jelenleg is fejlesztés alatt állnak.”

A dandártábornok szerint elengedhetetlen, hogy a jövőbeni képzésben és toborzásban is megjelenjen az innováció és a high-tech gondolkodásmód. „A haderő létszámának növelése mellett annak minősége is nagyon fontos, hiszen a digitális technológiát olyan katonákkal kell majd üzemeltetni, akik képesek lesznek ezeket hosszú távon alkalmazni és fenntartani. Ezért egyre komolyabb párbeszédre kerül sor a társadalom bizonyos szegmensei, az ipar és a haderő között” – hangsúlyozta, hozzátéve, a kiberterületen már elkezdték toborozni azokat a komoly IT felkészültséggel rendelkező szakembereket, akik ténylegesen a haderő védelmét biztosíthatják.

Műsorvezetői kérdésre válaszolva Porkoláb Imre dandártábornok emlékeztetett arra, a katonai kiképzés jelenleg is azt szolgálja, hogy növelje az emberi ellenálló képességet, a kiképzési protokollba pedig egyre inkább beépül a mentális állóképesség fejlesztése is. Példaként megemlítette azt az Egyesült Államokban elvégzett kísérletet, amelyben a kutatók Irakból és Afganisztánból hazatért katonák mentális állapotát vizsgálták. Megfigyelték, hogy az ugyanazon viszontagságoknak kitett katonák bizonyos százaléka poszttraumás fejlődést élt át. Erre a jelenségre az ún. pozitív pszichológia kutatói képzéseket és programokat kezdetek kidolgozni az Egyesült Államok szárazföldi haderejénél.  Ezzel a kérdéssel nekünk is kiemelten kell foglalkoznunk a jövőben.