Többnemzeti életmentés

A napokban hazánkban zajló Vigorous Warrior múltja egészen 2011-ig nyúlik vissza, a két évente megrendezett gyakorlat azonban kinőtte magát: az akkori hat nemzet helyett idén már – NATO tagállamok és partnerországaik közül – harminchárom nemzet, mintegy 1600 fővel vett részt a gördülékeny többnemzeti katona-egészségügyi feladatvégrehajtás, illetve az egészségügyi területen való interoperabilitás érdekében. Mint dr. Fazekas László ezredes, a gyakorlat szervezéséért felelős NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ parancsnoka fogalmaz, az elsődleges cél az alaprendeltetésükből fakadó feladatok ellátása, vagyis a NATO tagországok hadseregének egészségügyi támogatása.

Természetesen a feladatsorok is alkalomról-alkalomra változnak, a kezdeti békefenntartó missziós helyzeteket – amelyek leképezéséhez sokat hozzátettek az Afganisztánban és Irakban szerzett tapasztalatok – az évek során felváltották a honvédelmi fókuszú szcenáriók és esetek. Helyszíni sebesültellátás, tömeges sérüléssel járó esemény (mass casulty – MASCAL), légimentés, ópium mérgezés és járványfertőzés – csak néhány a harminc különféle állomáson tevékenykedő egészségügyi szakszemélyzet előtt álló kihívások közül. A kéthetes gyakorlat alatt nem csak az ellátás, de annak a körülményei is kihívást jelentenek, hiszen a világban zajló folyamatokat látva idén először drónos felderítéssel is számolniuk kell egyes szcenáriókban, tehát késznek kell lenniük a sérültek biztonságos mozgatására is.

A többnemzeti, sőt partnerországi együttműködésnek is jó példája a Balkan Medical Task Force, melynek keretében öt nemzet – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szlovénia – dolgozott össze a gyakorlat alatt. Ahogy Ales Fischinger alezredes, a munkacsoport szlovén fősebésze is kiemelte: „az elmúlt években egyre fontosabbá vált a nemzetek közötti együttműködés az egészségügy területén is, ráadásul a mi esetünkben, Jugoszlávia utódállamaiként különösen jelentős.” Mint fogalmazott, eddigi tapasztalataik kiválóak, hiszen annak ellenére, hogy különböző nyelveket beszélnek és nem pontosan ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, a rendszerek legjobban működő elemeinek integrálása által gyorsan és gyakorlottan cselekednének egy esetleges természeti katasztrófához való kitelepítés esetén.

A gyakorlat rendkívül fontos aspektusa a civil-katonai együttműködés, melyet hazai részről Gedei Péter mentőtiszt is alátámaszt. „Feladatunk a sérültek biztonságos helyről történő kimentése és ellátása, ami nagyban hasonlít a mindennapi munkavégzésünkre, de nagy többletet ad, hogy mindez katonai környezetben zajlik” – hangsúlyozta.

Az Országos Mentőszolgálat mellett többek között a Magyar Vöröskereszt is kitelepült a kéthetes gyakorlatra. A civil komponens azonban nem csak magyar szakemberekből áll, Romániában például nagy hagyománya van a civilek és egyenruhások együttműködésének egészségügyi területen. „Harmadik alkalommal veszünk részt a gyakorlaton, ami nagyon jó lehetőséget nyújt számunkra, hogy fejleszthessük képességeinket és betekintést nyerjünk a katonai módszertanba” – emelte ki Vlad-Radu Nekula, a román sürgősségi csapat vezetője.

A gyakorlat során az alájátszók nagyrészét magyar tartalékosok, illetve kadétok adják.