Meddig nyújtózhat a feltörekvő Kína?
Szöveg: Kovács Dániel | 2014. február 18. 16:50Meddig tarthat a töretlen gazdasági fejlődés Kínában? Meddig lehet a jelentkező problémákat a szőnyeg alá söpörni? Megmérkőzhet-e a feltörekvő távol-keleti ország a hatalmát féltékenyen őrző Egyesült Államokkal? Ezekre a kérdésekre kereste a választ dr. Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem legutóbbi előadásán Budapesten, a Stefánia-palotában.
A hidegháború alatt a szuperhatalmak kivételével mindenki másodhegedűsnek számított, majd évekig az Egyesült Államoké volt a főszerep. Mára már megváltozott a világ, Kína a világgazdaság szempontjából felzárkózott az USA mögé, emellett a világ legnépesebb országaként tartjuk számon. Napjainkban a Távol-Kelet szerepe folyamatosan felértékelődik, Kína pedig egyértelműen a feltörekvő nagyhatalmak sorát gyarapítja.
Kérdéses azonban, hogy meddig tartható fenn ez a növekedés. Nemrég még a feltörekvő japán gazdaságról vizionáltak merész elemzők, akik úgy vélték, hogy utolérheti az USA gazdaságát, ám hamarosan kiderült, hogy tévedtek.
Manapság a kínai fejlődés tűnik megállíthatatlannak. A távol-keleti ország mindeddig a válság közepette is impozáns, éves szinten nyolcszázalékos fejlődést tudott produkálni. Emellett a kínai stratégák úgy vélik, nemcsak a kimutatható gazdasági eredményeket és a kézzelfogható katonai erőt kell számításba venni, hanem az úgynevezett össznemzeti erő más összetevőit is, melyeket a statisztikusok aligha tudnak kimutatni. Ilyenek a nemzetközi kapcsolatok, az oktatás színvonala, a nyelvtudás és számos egyéb humán tényező.
Kína „klasszikus" atomhatalomnak számít, ami azt jelenti, hogy 1967. január elseje előtt már rendelkezett atomfegyverrel. Emellett kozmikus, azaz űrhatalom is, méghozzá ezen a téren is saját útját járja: 2007-ben például rakétával látványosan megsemmisítették egy saját, már üzemen kívüli műholdjukat.
Nagy László rámutatott arra, hogy a fokozott fejlődés Kínában is ellentmondások sorához vezetett. Hatalmas szakadék tátong a vidéki és városi lakosság életformája között. Az országban viszonylag nagy a népsűrűség, az emberek többsége ugyanakkor a területek felén kénytelen elhelyezkedni. Ekkora területen mindössze nyolcszázmillió ember élhetne „ideális" körülmények között. A városba áramló tömegnek nem juthat megfelelő, stabil munka és lakás, valamint szociális ellátás, így a társadalom szempontjából − bár kegyetlenül hangzik − sokan feleslegesnek tűnnek.
Nagy László szerint a jövő nagy kérdése, hogy Kína globális vagy regionális nagyhatalom lesz-e, ezt pedig az fogja eldönteni, hogy mennyire tudja globális szinten érdekeit érvényesíteni. Az ázsiai ország már régen tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s az utóbbi években tagja lett több nemzetközi szervezetnek is, köztük az IMF-nek. Kérdés, hogy ez mire lesz elég.
Az előadó arra is rámutatott, ha nem lett volna születésszabályozás, ma már kétmilliárd kínai élne az országban. Így is előre lehet vetíteni, hogy előbb-utóbb területszerzésre lehet szükség. Szibériában – ahol nagyon alacsony a népsűrűség – már most is százezres nagyságrendben dolgoznak kínai munkások. Az orosz ajkú népesség elvándorlásba kezdett, a kínaiak pedig folyamatosan érkeznek az ásványkincsekben gazdag területre, ahol ráadásul a Bajkál-tó vize a jövőben az olajnál is értékesebb lesz. Északnyugati irányban is lehet persze terjeszkedni. Délkelet felé vannak azok a vitatott hovatartozású szigetek, melyekről olyan sokat hallani mostanában. Kína erre is növelné területeit − ennek kapcsán érkeznek ugyan tiltakozások, ám mindhiába.
Nagy László elmondta: a közel két és fél milliós kínai fegyveres erőkről alkotott képünk korántsem teljes. Hivatalosan a GDP két százalékát fordítják védelmi kiadásokra, ám az elemzők úgy látják, évente ennek két- vagy háromszorosát költik fegyverkezésre. Harckocsiállományuk igen jelentős, a légierő tekintetében pedig már ledolgozták mennyiségi és minőségi hátrányukat. Kétszázötvenötezer fős tengerészetük kiválóan felszerelt, tengeralattjáróikról ballisztikus rakéták indíthatók, tehát földön, vízen és levegőben is képesek atomfegyver alkalmazására. Emellett a jövőben négy repülőgép-hordozót szándékoznak rendszerbe állítani, ezek közül egy már ma is működőképes.
Az előadó arra is rámutatott, hogy Kínában az utóbbi években több a serdülő fiú, mint a lány. Ez az arányeltolódás pedig a hadsereg létszáma további növeléséhez vezethet, mert − mint mondta −, ezek a fiúk vagy katonának, vagy misszionáriusnak mennek, márpedig errefelé nem szokás misszionáriusnak menni.
Fotó: Hovári Nikolett
