Borrell: az Európai Unió a leghatározottabban elítéli a mianmari katonai puccsot

Hangsúlyozta: a választásokon kifejezett népakarat erőszakos elvetése ellentétes a demokrácia elveivel, és letéríti az országot a demokrácia útjáról. Kiemelte, a november elején tartott választások fontos mérföldkövet jelentenek az ország demokratikus átmenetében, az esetleges választási szabálytalanságokkal kapcsolatos állításokat a megfelelő jogi és adminisztratív csatornákon keresztül kell ellenőrizni. Az EU felszólítja a katonaságot, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül engedje szabadon az őrizetbe vett politikusokat, állítsa helyre a távközlést, tartsa tiszteletben az emberi jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, az alapvető szabadságjogokat és a jogállamiságot. A mianmari katonaságnak haladéktalanul véget kell vetnie a szükségállapotnak, vissza kell állítania a polgári kormányt, újra kell indítania a munkát a nemrégiben megválasztott parlamentben, és biztosítania kell az elnök, az alelnökök és az új kormány tervezett kinevezését - húzta alá.

Borrell kiemelte, az Európai Unió készen áll a párbeszédre mindazokkal, akik a kialakult helyzet jóhiszemű megoldására törekszenek, és vissza kívánnak térni az alkotmányos rendhez. Elvárja, hogy Mianmar garantálja állampolgárainak biztonságát, és számba vegyen minden rendelkezésére álló eszközt és lehetőséget a demokrácia érvényesülésének biztosítására - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A mianmari hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és letartóztatta a délkelet-ázsiai ország demokratikusan megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira. Az államcsínyt követően a kormányból eltávolítottak 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt, helyükre pedig 11 új minisztert neveztek ki. A kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll. A fegyveres erők közölték, hogy „szabad és tisztességes választást” tartanak, és átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját nem határozták meg, és hétfőn egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.