Súlyos hibákat követtek el az orosz hatóságok a 2004-es beszláni túszejtés során

A testület ítélete szerint az orosz államnak a jogsértések miatt 2,955 millió euró kártérítést és 88 ezer euró perköltséget kell kifizetnie a több mintegy 400 felperesnek.
Egy csecsen terrorkommandó mintegy 1100 gyereket, szülőt és tanárt ejtett túszul 2004. szeptember 1-jén egy általános iskolában az észak-oszétiai Beszlánban. Két nappal később máig tisztázatlan körülmények között akcióba léptek a biztonsági erők, az ennek nyomán kialakult vérfürdőben 334 ember, köztük 180 gyerek halt meg.

A strasbourgi székhelyű törvényszék egyhangúlag megállapította, hogy Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az élethez fűződő jogról szóló 2. cikkét azzal, hogy nem sikerült megelőznie a tragédiát.
Mint a bírósági közleményben írták, az orosz hatóságok tudtak róla, hogy a körzetben terrortámadás van készülőben egy oktatási intézmény ellen, mégsem tettek meg mindent azért, hogy megzavarják az előkészületeket vagy akadályozzák a feltételezett merénylők szabad mozgását, nem fokozták a biztonsági intézkedéseket az iskolákban, és nem is figyelmeztették a veszélyre a lakosságot.

A bíróság amiatt is elmarasztalta Oroszországot, hogy a biztonsági erők „túlzott erőszakot alkalmaztak" azáltal, hogy harckocsikat, gránátvetőket és lángszórókat vetettek be az ostrom során, és ez minden bizonnyal tovább növelte az áldozatok számát. A bírák többsége szerint az is jogsértő, hogy számos hibát elkövettek a művelet megtervezésekor és végrehajtásakor.

Az EJEB azért is elítélte Oroszországot, hogy a későbbi vizsgálatok során nem állapították meg, hogy a körülmények igazolták-e a rendvédelmi erők fellépését.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.

Moszkva megfellebbezi az EJEB Beszlán ügyében hozott ítéletét

A Kreml elfogadhatatlannak, az orosz igazságügyi minisztérium pedig megalapozatlannak minősítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéletét, amely elmarasztalta Oroszországot a 2004-es beszláni túszejtéskor a hatóságok által elkövetett súlyos hibák miatt. Az igazságügyi tárca ezért három hónapon belül megfellebbezi a határozatot.

Ezt csütörtökön közölte az orosz elnöki hivatal és igazságügyi tárca Moszkvában.

Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő kijelentette, hogy a Kreml elfogadhatatlannak tartja az EJEB azon következtetését, miszerint az orosz hatóságok nem törekedtek a terrorcselekmény megelőzésére. „Olyan országként, amely terrortámadások célpontja volt, nem érthetünk egyet ezzel a megfogalmazással" – mondta.
Peszkov „tisztán elméletinek" és „abszolút elfogadhatatlannak" minősítette a bíróság azon következtetését, amely szerint a hatóságok minimálisra csökkenthették volna a terrorcselekmény következményeit.

Az orosz igazságügyi minisztérium szerint az EJEB több következtetése megalapozatlan, érvelése pedig nem meggyőző és nem áll összhangban az orosz hatóságok által benyújtott bizonyítékokkal. A tárca szerint a bíróságnak a túszszabadító akció megtervezésére, a műveleti központ irányítására és a szolgálatok közötti együttműködésre vonatkozó érvelése „nem elég alapos megközelítésről" árulkodik.
A minisztérium egyebek között szóvá tette, hogy az EJEB hiányolta a műveleti központ írásos parancsait, ami arra utal, hogy a bírók nem értették meg a helyzet súlyosságát, a mentési művelet sajátosságát és kockázatait.

A tárca „tökéletesen alaptalannak" minősítette az EJEB-nek azt az állítását, hogy a rendvédelmi szervek válogatás nélkül pusztító vagy nehézfegyvereket vetettek be, amikor a túszok még a terroristák által elfoglalt iskolaépületében voltak. Az állásfoglalás szerint hiteles bizonyítást nyert, hogy az áldozatok nem a különleges szolgálatok fegyverhasználata miatt szenvedtek sérüléseket.
A minisztérium sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az EJEB a mérlegeléskor nem vette figyelembe a hozzá eljuttatott, arról szóló részletes kimutatást, hogy a túszmentő akció során a biztonsági erők mikor és milyen típusú lőfegyvereket vetettek be.