Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Honvédségi Szemle 2020/6. szám

2020. november 2. 9:07

A Honvédségi Szemle a Magyar Honvédség kéthavonta megjelenő katonai-szakmai folyóirata, amely a korszerű katonai vezetés, a kiképzési tapasztalatok, a szövetségi együttműködés és a műveleti alkalmazás kérdéseivel foglalkozik.

A folyóirat Fókuszban rovata Kiss Roland százados: A rajzó hadviselés és az osztott műveletek kialakulása című tanulmányát adja közre. Az osztott műveletek egy korszerű hadviselési forma, amely épít azokra a harceljárásokra, amelyeket már a történelem kezdete óta használnak, és jellemzőiket legjobban a rajzás foglalja össze. Hasonló az állatvilágban is megtalálható, így például a hangyák, méhek, darazsak, sakálok és farkasok között, amikor a boly, raj vagy falka egyedei nagyobb területen tevékenykednek, de a zsákmányra vagy valamilyen fenyegetésre összpontosítanak, és azt több irányból támadják és küzdik le. A tanulmány a rajzás és a műveleti koncepciók kialakulását tekinti át. Ismerteti a rajzás alapját képező rajintelligencia fogalmát, a rajzó harceljárásokat és azok mai alkalmazását.

A Haderőszervezés, -fejlesztés rovat két érdekes tanulmányt kínál az olvasónak. Rémai Dániel: Biztonsági kihívások hálójában, avagy az Izraeli Védelmi Erők esete az aszimmetrikus hadviseléssel című dolgozatában felvázolja a 2006-os libanoni offenzíva tanulságait és az Izraeli Védelmi Erőkre (IDF) gyakorolt hatásait, valamint az ezekből fakadó szemléletváltást. Az izraeli biztonsági helyzet jellemzői alapján a kérdés, amelyre választ keres, hogy „ma” vajon a hagyományos vagy az aszimmetrikus hadviselésre történő felkészülésnek kell prioritást élveznie annak érdekében, hogy az IDF megfelelően felkészüljön a „holnap” konfliktusaira.

Kisvári Tamás alezredes tanulmányában (Kína lépései a hadászati egyensúly megváltoztatására a Dél-kínai-tenger térségében) tényekkel és adatokkal bizonyítja, hogy Kína történelmileg igényt tart a Dél-kínai-tenger szigeteire, de az igénye nincs összhangban az ENSZ Tengerjogi Egyezménye által biztosított területi és gazdasági jogosultságokkal. Kína területi vitában áll Vietnámmal, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával és a Brunei Szultanátussal a szigetek és a kizárólagos gazdasági övezet kérdéskörében. 2014-től mesterséges szigetek építésével és úszó olajfúró torony alkalmazásával teljesen át tudta venni az ellenőrzést a terület felett, és teljes mértékben megváltoztatta a Dél-kínai-tenger stratégiai egyensúlyát a saját javára. A szerző szerint a térség Kína és az Amerikai Egyesült Államok katonai vetélkedésének színtere lesz a délkelet-ázsiai régióban. Ez a térség országait arra kényszeríti, hogy válasszanak az Amerikai Egyesült Államok és Kína között, ami nem könnyű feladat, mivel gazdaságilag sokkalta nagyobb mértékben függenek Pekingtől, mint Washingtontól, ugyanakkor Kína gazdasági és katonai erősödése egyre nagyobb veszélyt is hordoz a számukra.

A Vezetés, felkészítés rovatból Barna Boglárka tanulmányát ajánljuk az olvasó figyelmébe (A pályakezdő katonák megszólításának és megtartásának lehetősége a szervezeti szocializáció eszközével). A biztonságpolitikai környezet folyamatos változásával a fegyveres erők szerepe is átalakul. A szervezet ütőképessé tételére a fiatal, jó adottságokkal rendelkező katonák jelenthetnek megoldást. A pályakezdő generációval azonban újabb igények és értékek jelennek meg a munkaerőpiacon, amelyek sok esetben a fegyveres erők megszokott értékeitől távolinak hatnak. A látszólag hiányzó közös metszet kialakítására használható a tudatosan felépített szervezeti szocializációs folyamat. A szerző a szocializáció eszközként való tudatos használatának első lépéseként munka- és szervezeti szocializációs elméleteket mutat be, majd ismerteti azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jövőben lehetségessé válik egy adott célcsoportra illeszthető szocializációs stratégia kialakítása.

A Logisztika rovat Szatai Zsolt József őrnagy – Horváth Tibor alezredes: A robbanószerkezetek felderítésének története című kétrészes tanulmányának első részét közli. Az írásban a robbanószerkezeteket és azok felderítésének történetét mutatják be a szerzők. A robbanószerkezetek feltalálásával és tudatos alkalmazásával jelentősen megváltoztak a hadviselés módszerei. Új eszközök és eljárások jelentek meg, amelyek már elképzelhetetlenek voltak robbanószerkezetek alkalmazása nélkül. Az egyre nagyobb pusztítóképességű robbanószerkezetek létrejöttével párhuzamosan megjelent az igény azok semlegesítésére is. A szemben álló felek egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a robbanószerkezetek felderítésére, azok semlegesítésére és megsemmisítésére. A katonai műveletek befejezését követően a robbanószerkezetek felderítése nem veszített fontosságából, hanem alapvető feltételként jelent meg, hiszen a területeket meg kellett tisztítani a katonai cselekményből visszamaradt és gyilkos veszélyt rejtő robbanószerkezetektől.

A Hadtörténelem rovatban Szakály Sándor történésznek A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia II. főcsoport, majd (és) jogutód intézményeinek parancsnokai (1931–1945) című közleményét olvashatjuk. A trianoni békediktátum által létszámában és fegyverzetében erősen korlátozott magyar haderő – 1922. január 4-től magyar királyi Honvédség – számára a tiszti utánpótlást egyetlen képzőintézmény, a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia biztosította. A szerző tanulmányában – folytatva a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokairól készített összegzést – azokról a parancsnokokról készült rövid életrajzi vázlatokat adja közre, akik ezen intézmények élén álltak. Mivel a honvéd repülőtisztek képzése részben itt zajlott, ezért az 1938 őszén létrejött magyar királyi vitéz Nagybányai Horthy Miklós Honvéd –1943-tól vitéz nagybányai Horthy István – Repülő Akadémia parancsnokait (mindösszesen két főt) is bevonta a vizsgálatba, ezzel teljes képet adva az 1919 és 1945 közötti magyar honvéd tisztképzés képzőintézményeinek parancsnokairól.

A Fórum rovat Tóth András őrnagy: Az etikus vezetésben rejlő lehetőségek című írását közli. A Szemle rovatban Róbert PéterSaly Noémi könyvéről írt recenzióját (Egyenruhások a Döbrentei utca 8-ban), valamint Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes nemzetközi szakirodalmi szemléjét és Gál Csaba nyugállományú mérnök ezredes katonai, haditechnikai híreit, információit olvashatjuk.

A Honvédségi Szemlében megjelent cikkek megtekinthetők a folyóirat honlapján.

A mostani szám írásunk alatt teljes terjedelmében letölthető.

Dokumentumok