Magyar Honvéd 2021. február

SEREGSZEMLE

A tűz sem akadály

Vegyivédelmi foglalkozásokon vettek részt az MH Altiszti Akadémia – 12, illetve 18 hetes alapkiképzését teljesítő – katonái az izbégi gyakorlótéren. Az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ által biztosított egyhetes felkészítéssorozat célja egyebek mellett az volt, hogy a résztvevők képesek legyenek mérsékelni a tűz és a mérges gázok jelentette kockázatokat, hozzájárulva ezzel alegységük harcképességének megőrzéséhez.

FÓKUSZBAN

Menetből

Az első független magyar kormány 1848. márciusi megalakulásával elvileg az önálló hazai hadügy életre hívásának feltételei is adottá váltak. Az áprilisi törvények XXII. törvénycikke értelmében létrejött a nemzetőrség, mint a belbiztonságot garantáló fegyveres erő, míg május 16-tól kezdetét vette az első tíz honvédzászlóalj szervezése, melyeket szeptembertől újabbak követtek. Augusztustól pedig az önkéntes nemzetőrség és a szabadcsapatok felállításáról született döntés. Az alakulatok felfegyverzése ugyanakkor komoly próbatétel elé állította a magyar kormányt. Bár szeptemberig rendelkeztek a császári-királyi hadiraktárak készleteivel, ezek csak az igények egy részét fedezték.

Kifulladásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén a 19. század utolsó évtizedeiben sorra alakultak meg a jelentős anyagi háttérrel rendelkező hadiipari cégek, melyek aztán az első világháború végéig nagy mennyiségben ontották a különböző fegyvereket, hatalmas bevételeket generálva ezzel. A dunai birodalom katonai veresége és összeomlása aztán jórészt ezeket a vállalatokat is magával rántotta.

Életben maradni

Az első világháborút lezáró békeszerződések rendkívül súlyosan érintették a központi hatalmakat. Az Osztrák–Magyar Monarchia fölbomlott, az ismét önállóvá váló Magyarország elvesztette területének és lakosságának nagyobb részét, emellett gazdasági potenciáljának drámai csökkenésével is számolnia kellett. Mindezt természetesen a hazai hadiipar is megérezte.

Rohamtempóban

A két világháború közötti időszakban az 1938-as esztendő kiemelkedő jelentőséggel bírt hazánk szempontjából is. A németek ausztriai bevonulása, a bledi és a müncheni egyezmény, továbbá az első bécsi döntés egyaránt komoly hatást gyakorolt Magyarországra. A győri fegyverkezési program meghirdetése pedig egy megkésett, intenzív hadseregfejlesztés kezdetét jelentette.

Az aranykor

A magyar politikai és katonai vezetés az egyre erősödő kisantanttal szemben veszélyeztetve látta az országot, s igyekezett a hadsereget minél hamarabb megerősíteni. Kiemelt cél volt a páncélos harceszközök beszerzése és rendszerbe állítása, ám ez korántsem bizonyult egyszerű feladatnak. Az idő- és a pénzszűke a repülőgépipar feltámasztásánál ugyancsak gondot okozott, s ezen a területen szintén az jelentette a gyorsabb és olcsóbb megoldást, ha a gyártás, illetve a fejlesztés külföldről vásárolt licencek alapján valósul meg.

Hazai arzenál

A második világháborúban a magyar katonák jórészt magyar eredetű, hazai gyárakban készült kézifegyverekkel harcoltak. Ezek műszaki-harcászati szempontból – nemzetközi összehasonlítás alapján – a középkategóriába tartoztak, kevés kivétellel egyáltalán nem számítottak elavultnak és általában megbízhatóan működtek. A különböző típusok megoszlását ugyanakkor korántsem lehetett ideálisnak nevezni: a szovjet, de főleg a német haderőben több katona harcolt sorozatlövő fegyverrel és magasabb volt a nehézfegyverek száma is. Emiatt egy magyar gyalogezred alacsonyabb harcértéket képviselt, mint egy német gyalog- vagy egy szovjet lövészezred. Mindemellett hiányoztak a távcsöves puskával felszerelt mesterlövészek is a honvédségből.

Útkeresők

A második világháború után – egy rövid átmeneti időszakot követően – a magyar haderőt szovjet haditechnikai eszközökkel látták el. A hazánk számára átadott arzenál megegyezett azzal, amit a Vörös Hadsereg a harcok során sikeresen alkalmazott. Az 1948-ban létrejött szovjet–magyar államközi szerződés harckocsik, gyalogsági, tüzérségi, légvédelmi fegyverek, valamint repülőgépek szállításáról szólt – egyáltalában nem „baráti áron”, hanem szigorúan üzleti alapon, összességében mintegy 9,5 millió dollár értékben.

Gyári csapat

A Ceská Zbrojovka vállalattal kötött licencszerződés alapján, az eredeti terveknek megfelelően halad a Magyar Honvédség új kézi lőfegyvereinek előállítása Kiskunfélegyházán. Mindeközben a HM Arzenál Zrt. világszínvonalú technológiát alkalmazó gyárával a hadiiparban érdekelt több neves külföldi cég is keresi az együttműködés lehetőségét.

HÁTORSZÁG

Közérdekű

Hasábjainkon közöljük a 2020. december 18. és 2021. január 22. között elhunyt katonák, közalkalmazottak neveit.