A honvédség a magyar államiság fontos tartópillére

A miniszter a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen elmondta: vannak olyan események a magyar történelemben, amelyek egységbe forrasztják a nemzetet; az 1848-49-es szabadságharc és forradalom ilyen ügy, az egész nemzet közös ügye. Az életnek igaz értéket csak az a szolgálat adhat, amellyel családunk, az emberek, a nemzeti közösség, a haza ügye felé fordulunk. „Ezen a mai napon a nemzeti ügyünk mártírjaira emlékezünk, a nemzet vértanúira" – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy a világosi fegyverletételt követő megtorlás csak még inkább összekovácsolta a nemzetet. A Habsburg-hatalom kivégeztette, emigrációba kényszerítette a magyar politikai és katonai elit jelentős részét, de a szívekben még erősebb lett a szabadság és a függetlenség utáni vágy.

A tárcavezető szavai szerint Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, nincs az a megtorlás, nincs az az idegen hatalom, amely útját állhatná a nemzet törekvéseinek, mert őseink sosem adták fel. „Talán az egész világon nincs még egy olyan nemzet, amely oly makacsul küzdene a megmaradásáért, mint mi, magyarok" – hangoztatta, hozzátéve: ugyan a szabadságharcot leverték, de ez egyben a nemzet születését is jelentette.

A miniszter kiemelte az akkori katonák helytállását, és megjegyezte, hogy néhány hónap alatt szervezték meg, hozták létre a honvédséget, amely aztán elég ütőképesnek bizonyult. „Azonban volt ennek a magyar honvédségnek akkor is egy igazi titkos fegyvere; ez a titkos fegyver nem volt más, mint a hazaszeretet, amely igen magas fokon és igen magas lángon égett. Minden józan számítást felül tudott írni: a szabadságvágy párosult a rendíthetetlen bátorsággal" – tette hozzá. Dr. Simicskó István szólt arról is, hogy a szabadságharc nemzeti ügy volt, és egységet tudott teremteni az emberek szívében. „A szabadságharcunk a szív szabadságharca volt" – zárta beszédét a miniszter.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen részt vettek és elhelyezték az emlékezés koszorúját mások mellett az államfő és a kormány képviselői, dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, továbbá a Magyarországon akkreditált katonai attasétestület tagjai, több civil szervezet, valamint a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat képviselői.