Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ

RENDELTETÉS

• Kétoldalú szerződések alapján a devizamentes csere- és nemzetközi, valamint ifjúsági pihentetés tervezése, szervezése és végrehajtása.
• Táborok, kulturális programok, nyári gyermekpihentetési turnusok megszervezése.
• A Magyar Honvédség igényjogosult állománya és családtagjai pihentetésének, egészségmegőrzésének, a honvédelmi szervezetek szakmai továbbképzési rendezvényeinek biztosítása.
• A rekreációs intézményhálózat gazdaságos működtetése érdekében pihentetési férőhely-gazdálkodás végzése.

FŐ FELADAT

• Az alaprendeltetés körében elrendelt feladatok végrehajtásához szükséges logisztikai biztosítás tervezése és az anyagigénylések felterjesztése.
• Alaptevékenység keretében, a rekreáció kiszolgálása érdekében, a rendelkezésére álló szabad kapacitás kihasználásával élelmezést és ellátást biztosító egységeket, ajándékboltot működtet, szállóférőhelyet értékesít, játék- és sporteszköz-kölcsönzési lehetőséget biztosít.
• Az alaptevékenység keretében végzi a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM-rendeletben és a kiképzési, oktatási és regeneráló központok működési rendjéről, valamint a rekreációra és a regenerálódásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 48/2013. (VIII. 23.) HM-utasításban szereplő igényjogosult állomány és családtagjai pihentetésének, illetve a HM és az MH szervezetei katonai kiképzési és oktatási rendezvényeinek kiszolgálását.

TÖRTÉNET

1917. november 17-én a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja Balatonkenese község határában egy 45 hektáros területet vásárolt. Az ekkor még nádas, zsombékos helyszínen alakították ki a „Fővárosi Üdülőhely” nevű pihenőhelyet. Eredetileg ezt a területet a főváros fel akarta parcellázni és családi házakat, kisebb gazdaságokat akart építeni a fővárosi tisztviselők számára, ám az első világháborút követő évek zűrzavaros eseményei és a gazdasági válság ezt nem tették lehetővé. A parcellázástól elálltak, így lehetővé vált a későbbi üdülőtelep kialakítása. 1923-ban először a kertészlakot, illetve a gépházat adták át, majd 1924-ben az első szállóépületet. A szállót Lavotta Gyula műtanácsos tervei alapján készítették el. Az épületben 80 szobát, valamint egy 300 fő befogadására alkalmas, konyhával rendelkező vendéglőegységet alakítottak ki.

További két szálloda építése 1928-tól folyamatban volt. Elsőként a „Sirály”, másodikként az „Aranyhíd” épült föl, végül a „Platán”-t adták át. 1939 szeptemberében befejeződött a part feltöltése, valamint a parti védművek engedélyezése és megépítése. A munkálatok elkészültével kialakult az új strand és a kikötő. A 30-as évek végére összekötötték a két szálló közötti szakaszt és kialakították az éttermi részt. Az eredmények ismeretében a balatonkenesei üdülőt 1933-ban a belügyminiszter a 217.738/1933. számú BM-rendelettel üdülőhellyé nyilvánította.

1932. június 15-én a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága az 1015/1932 számú okmánya alapján „Balatonkenesei üdülő” néven vasúti megállóhelyet nyitott az üdülő fölött, amely így menetrend szerinti járatokkal könnyen megközelíthetővé vált.

1944. október 1-től november 1-ig az 524. számú magyar tábori kórház települt az épületekben. A szovjet hadsereg 1945-től 1946. június 6-ig vette igénybe az üdülő épületeit, illetve területét. Ez idő alatt különböző csapattestek állomásoztak a területen, többek között egy technikai javítóműhely. Az üdülő a II. világháború fő ütközeteit, dúlásait elkerülte. Nagyobb károk, rongálások nem történtek.

Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal 1948-as nyári prospektusában már 180 szobát emel ki 60 holdas parkkal. 1949 októberében az üdülő a Közlekedési Minisztérium tulajdonába került, amely az IBUSZ kezelésére bízta. Ebben az időszakban „Balaton Parkszálló” néven, nyilvános vendéglátó üzemként működött – ám nem sokáig: már 1949 végén a Magyar Néphadsereg tulajdonába került.

1968-tól 1974-ig megépült a hőközpont, és kialakították a távfűtési rendszert. Ebben az időszakban épültek fel a szolgálati lakások a személyzet részére. 1969-ben kezdődött meg a IV. szálló, az új kazánház, a mosoda építése. 1970 és 1971 között épült meg az új konyha és éttermi blokk.

1987-ben megnyitotta kapuit a vendégek előtt a kenesei kemping. A 120 főre kialakított, saját sátras elhelyezést saját főzőblokk és büfé tette közkedveltté. 2013-ban teljesen lepusztult állapotban került vissza az MH BRK kezelésébe. Az akkori vezetés döntött az újraindításáról, így 2015-ben ismét vendégeket fogadott.

1997-től az intézmény az MH Üdülők és Gyermekintézmények Főigazgatósága alárendeltségében működött. Az üdülő ekkor egyidejűleg 700 vendéget tudott fogadni.

2009-ben a régi faházas pihenőket elbontották és helyükre modern vizesblokkal, főzési lehetőséggel, légkondicionálóval ellátott, korszerű faházakat építettek. Az egyik épület mozgássérültek részére lett kialakítva.

2013-ban a közvetlenül a Honvéd Vezérkarhoz tartozó intézmény az MH Balatonkenesei Rekreációs Központ elnevezést kapta.

2015. október 1-től az üdülő neve MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központra változott.

CSAPATÜNNEP

November 17.

VEZETŐ ÁLLOMÁNY

• Veres János alezredes, megbízott parancsnok
• Tömösközy Tamás törzszászlós, vezénylőzászlós

ELÉRHETŐSÉGEK

MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ

• Cím: 8172 Balatonakarattya, Tompa M. út 1.
• Levelezési cím: 8174 Balatonkenese, Pf. 23.
• Telefon: +36-88-594-675
• HM-tel.: 02-32-1120
• Fax: 36-88-594-676
• HM-fax: 02-32-1230
• Email: [email protected]

TÁJÉKOZTATÁSÉRT FELELŐS SZEMÉLY

Szausev Xénia százados, kommunikációs tiszt

• Email: [email protected]
• Mobil: +36306902738