Még évekig garázdálkodhat a Boko Haram
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2015. január 20. 15:12„Hiába a kontinens egyik legerősebb országa Nigéria, a Boko Haram nevű terrorszervezetet egyedül képtelen lesz megfékezni rövid időn belül. A csoport elleni eredményes harcot leginkább a korrupció, a vallási szembenállás és az elkeserítő szociális helyzet hátráltatja” − mondta lapunknak Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.
A saría (iszlám jog) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram (jelentése: „a nyugati oktatás bűn") évek óta folytat fegyveres harcot Nigéria északi részén. Csak tavaly novemberben több mint ötezer embert gyilkolt meg a szervezet az országban. 2013 áprilisában a szélsőségesek 187 embert mészároltak le, és több mint kétezer lakóházat égettek fel a környéken. Tavaly pedig száznál is több fiatal lányt raboltak el egy iskolából, azzal fenyegetve, hogy feleségül adják őket a csoport tagjaihoz.
A legfrissebb, január eleji támadást az eddigi legkegyetlenebbnek értékelte sok médium: műholdas felvételek tanúsága szerint 3700 házat romboltak le vagy rongáltak meg a Csád-tó partja mentén, és vérfürdőt rendeztek 16 faluban, illetve Baga városában.
A majdnem 180 millió lakosú Nigéria rendelkezik a kontinens legerősebb gazdaságával, mégis kétarcúság jellemzi: miközben jelentős olajbevételeket könyvelhet el, a helyiek 70 százaléka szegénysorban tengődik. A nélkülözni kényszerülők aránya az északi területeken eléri a 80-90 százalékot. „A nigériai állam hihetetlenül korrupt, a becslések szerint az elmúlt 50 évben 400 milliárd dollárnyi olajbevétel tűnt el a politikusok és maffiavezérek zsebében" – mutatott rá Marsai Viktor, hozzátéve, hogy a hivatalos állami kiadások mintegy 75 százaléka pedig a bürokrácia fenntartására megy el.
Az ország jó példája a „ragadozóállam" fogalmának. Ebben a helyzetben a Boko Haram rendkívül gyorsan tudta – főként a fiatalok között − népszerűségét, illetve létszámát növelni. A lakosok egy részének (Marsai Viktor szerint akár sok millió embernek) határozottan szimpatikusak a Boko Haram akciói, hiszen többnyire keresztény csoportokat, állami szervezeteket, támaszpontokat támadnak meg, és szeretik magukat a „népnyúzó" hivatalnokok, rendőrök, kormánytisztviselők ellenpontjaként bemutatni.
A „nigériai tálibokként" is emlegetett Boko Haram az ezredforduló környékén alakult az egyébként vallásilag megosztott országban. A vallási szembenállás egyáltalán nem új keletű dolog Nigériában – mutatott rá az Afrika-szakértő, hiszen az ország déli része többségében keresztény, míg az északi muszlim. A terroristacsoportnak is tartott Boko Haram kegyetlenségét és népszerűségét megalapozta, hogy a nigériai kormány kezdetben a mérsékelt iszlamista szervezeteket is üldözte. Az állami fellépés gyors radikalizálódáshoz vezetett, és − a bizonyos becslések szerint több mint 10 ezer főt számláló – csoport malmára hajtotta a vizet, amely ráadásul jelentős fegyverkészletet halmozott fel, és alkalmazza a hagyományos terroristaeszközöket is, mint például a rögtönzött robbanószerkezeteket.
A Boko Haram ellen a hagyományos hadviselés nem vezet eredményre, mert tagjai jobban ismerik az erdős északi területeket, mint az ellenük küldött déliek, és a lakosok támogatását is élvezik – vélte a szakértő. Marsai Viktor szerint csak az úgynevezett aszimmetrikus hadviselésnek lenne sikere, de ehhez légi támogatás, megfelelően kiképzett katonák és különleges felszerelés szükséges. Nigéria ugyan elkezdte a felkészülést, de még évek telhetnek el, mire az első eredmények megmutatkoznak. „Ameddig ezt és az elkeserítő szociális helyzetet nem kezeli az állam, addig a Boko Haram sem tűnik el a térségből" – hangsúlyozta Marsai Viktor.
