Még hosszú ideig magas lehet a terrorfenyegetettség Európában

Dr. Kis-Benedek József Európa terrorfenyegetettsége című előadásában elmondta: 2017-ben és az azt követő években csak tovább szaporodhatnak a dzsihadista merényletek az unióban, ami miatt a terrorizmus komoly politikai kérdéssé válhat a kontinens országaiban. Emlékeztetett, hogy idén Hollandiában, Franciaországban és Németországban is választások lesznek, amelyeken hangsúlyosan szerepelhetnek olyan kérdések, mint a bevándorlás és a terrorizmus. Ugyanakkor nem csak a vallási szélsőségesekre, hanem a jobb- és baloldali terrorista csoportokra is oda kell figyelni, hiszen ezek továbbra is jelen vannak. A dzsihadistákkal kapcsoltban megjegyezte, jelenleg elsősorban a harmadik generációs, már Európában született, de radikalizálódott fiatalok, illetve az Iszlám Állam soraiban harcolt, de hazatért, vagy a jövőben hazatérő szélsőségesek jelenthetik a legnagyobb gondot. Ráadásul a tendenciák azt mutatják, hogy a jövőben a kisebb, kevesebb halálos áldozattal járó, de sűrűbben elkövetett merényletekre kell készülni.

A migráció és a beilleszkedni képtelen tömegek is kockázatot jelentenek, bár ezen a téren jelentős eltérések mutatkoznak az egyes európai országok, sőt városok között is. Általánosságban azonban kijelenthető, hogy az elidegenedés a többségi kultúrától és a társadalomtól, illetve a gazdasági és politikai elkülönülés komoly problémákat okozhat, amit csak súlyosbíthat például a szélsőséges hitszónokok megjelenése. A trendek alapján arra is következtethetni lehet, hogy 2017-től nagyobb hangsúlyt kaphatnak a magányos merénylők, akiket nagyon nehéz vagy egyenesen lehetetlen megfigyelni, illetve a támadásaikat elhárítani. Az eszközök is változhatnak, hiszen míg eddig többnyire kézifegyverekkel hajtottak végre a támadásokat, ezentúl előnyben részesíthetik például a járművekkel elkövetett merényleteket és a gyújtogatást.

Az unió tagállamainak biztonsági erői láthatóan próbálják felvenni a harcot a terrorizmussal, aminek egyik jele, hogy jelentősen nőttek az ezzel kapcsolatos letartóztatások. Az Europol 2015-re vonatkozó adatai szerint a terrorizmusnak 151 halottja és 360 sebesültje volt az EU-ban (összesen hat tagállamban), ugyanakkor 211 merényletet hiúsítottak meg és 1077 letartóztatás történt (64 százalékuk uniós állampolgár volt). A támadások felénél pedig kézifegyvereket használtak. Az adatokból kitűnik az is, hogy az unióban működő terrorista sejtek többnyire már itt született vagy állampolgársággal rendelkező férfiakból állnak, de folyamatosan nő közöttük a nők aránya is. A támadások megtervezésénél arra törekednek – fűzte hozzá -, hogy puha célpontokat keressenek (vagyis az elsődlegesen civileket támadtak), de ez is megváltozhat a jövőben, és vannak arra utaló jelek is, hogy inkább a komoly gazdasági és pénzügyi rombolás kerülhet előtérbe.

Fotó: Tóth László