Augusztus 11-én halt meg a híres törökverő

Hunyadi János karrierje már fiatalon elkezdődött, mikor Zsigmond király udvarába került apródnak. Gyorsan lépdelt felfelé az udvari ranglétrán, az uralkodó társaságában bejárhatta egész Európát. Tanulóévei alatt részt vett a törökök és a husziták ellen folyó háborúkban is, ekkor ismert meg számos olyan taktikát és harcmodort, amelyet hadvezérként később sikerrel használt fel.

1433-ban feleségül vette Szilágyi Erzsébetet, akitől fiai, László és későbbi királyunk, Mátyás születtek. Hunyadi Zsigmond király hosszú uralkodása alatt lovagi címet szerzett, majd Albert kétéves királysága idején megszerezte a szörényi bánságot.

Az 1439 utáni trónviszályban a lengyel Jagelló Ulászló mellé állt, aki részben neki is köszönhette az özvegy Erzsébet királyné feletti győzelmet. A fiatal király hálából jelentősen növelte Hunyadi birtokait, aki báni címe mellett Erdélyt is megszerezte magának. Ekkor került szembe a hódító törökökkel, akiket többször is sikerült megfutamítania. 1441-ben Szendrő mellett megverte Isza bég seregét, 1442-ben pedig az Erdélyre támadó Mezid béget győzte le. A győzelmeknek köszönhetően sokan már abban reménykedtek, hogy a törökök végleg kiszorulnak Európából.

Ezt a látszatot keltette Hunyadi János 1443-as balkáni „hosszú hadjárata" is, amely során számos béget megvert, miközben fellázította és felszabadította Szerbia és Bulgária jelentős részét. A győzelmek azonban nem hoztak tartós eredményt, ugyanis a törökverő hadvezér csak kisebb tartományi seregek felett aratott diadalt, nem a szultáni főerők ellen. Még ebben az évben fordult is a hadiszerencse, a novemberi várnai ütközetben a magyar seregek katasztrofális vereséget szenvedtek. I. Ulászló meghalt a csatamezőn, Hunyadi pedig csak nagy nehézségek árán térhetett haza. Nem volt sikeresebb a következő nagy összecsapás sem, a második rigómezei ütközetben – egy szerb–albán–magyar szövetség élén – Hunyadi ismét komoly vereséget szenvedett a szultántól.

A törökverő hősnek élete utolsó évében sikerült kiköszörülni a hadvezéri hírnevén esett csorbát, ugyanis 1456-ban II. Mehmed szultán Közép-Európa kulcsát, a déli végvárrendszer legnagyobb erősségét, Nándorfehérvárt vette célba.

Bár a harcban Hunyadi jószerével csak sógorára, Szilágyi Mihályra számíthatott, és a hadviselés költségeit is saját birtokaik jövedelméből kellett kigazdálkodniuk, világraszóló diadalt arattak a túlerőben lévő ostromló sereg fölött, amely a kiváló hadvezér életének legfontosabb, és egyben utolsó ütközete is volt.

Hunyadi győzelme meghozta a gyümölcsét – a törököknek hosszú évtizedekre elment a kedve attól, hogy Magyarországra támadjanak.

A nándorfehérvári diadal hatására ismét elkezdték tervezni, hogy végleg kiűzik az oszmánokat Európából, de ez már nem valósulhatott meg, mivel 1456. augusztus 11-én Hunyadi János is áldozata lett a táborban pusztító pestisjárványnak.