Hatvanhárom éve lett Nagy-Britannia atomhatalom

A szigetországban a második világháborút követő évben vetődött fel először egy saját tervezésű és gyártású atombomba kifejlesztésének ötlete. A nagyszabású és rendkívül költséges projekt legfőbb célja Nagy-Britannia nagyhatalmi státuszának hangsúlyozása volt. A fejlesztésre fordítandó hatalmas összegek miatt több politikus is a bomba építése ellen foglalt állást, de Ernest Bevin külügyi államtitkár végül meggyőzte a kétkedőket a nukleáris fegyver fontosságáról, és elindulhatott a program.

Szigorú titoktartás közepette kezdődtek el a munkálatok, amit a beavatottak olyannyira komolyan vettek, hogy még a miniszterek többsége sem tudott róla. A kutatás tudományos vezetője dr. William Penney matematikus, atomfizikus volt, akit később a brit atombomba atyjának neveztek. A tudósnak megvolt a kellő tapasztalata a feladathoz, hiszen a világ első atombombájának kifejlesztésében is részt vett.

A nagy munka 1952-ben fejeződött be, ekkor jelentették be, hogy a bomba készen áll a tesztelésre, amelynek helyszínéül az ausztrál partoktól északnyugatra található, lakatlan Monte Bello-szigeteket jelölték ki. A kontinens közelsége miatt a teszttel meg kellett várni, hogy minden szempontból kedvező legyen az időjárás, ugyanis félő volt, hogy a szél Ausztrália felé sodorja a robbanás után kialakuló nukleáris felhőt, ez alatt a bombát a part mellett horgonyzó HMS Pym fregatt fedélzetén tárolták. A megfelelő pillanat végül 1952. október 3-án reggel nyolc órakor érkezett el. A bomba erejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy képes volt több ezer tonna sziklát megmozgatni. A hatalmas robbanást még nyolcvanöt tengeri mérföldes távolságból is látta a Reuters tudósítója, aki biztonságos távolságból követte az eseményeket. A beszámoló alapján a villanás után elmaradt a szokásos gombafelhő, helyette „egy csúnyán írt Z betűre emlékeztető felhő jelent meg az égen".

A sikeres robbantás után dr. William Penney lovagi címet kapott, a nukleáris fegyverek fejlesztése pedig tovább folytatódott. A hidegháború alatt a két szuperhataloméhoz hasonlóan a brit arzenálban is feltűntek a repülőgépről és tengeralattjárókról indítható atomfegyverek, 1957-ben pedig felrobbantották az első hidrogénbombát is.

A nukleáris fegyverkezési versenyben később Franciaország lett a negyedik helyezett 1960-as robbantásával, majd négy évvel később Kína lépett be az atomhatalmak klubjába.