A zsoldoskatona
A Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2024. november 13. 12:24Arany János számára az 1846-ban írt Toldi című elbeszélő költemény hozta meg igazán az ismertséget, a történetet aztán később trilógiává bővítette. Az a tény viszont már kevésbé köztudott, hogy a költő a karakter kidolgozásakor valós személyt, az Anjou-kori Magyar Királyságban élt Toldi Miklóst, illetve egy 16. századi irodalmi alkotást (Ilosvai Selymes Péter „Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokságáról való história” című művét) vett alapul. Ilosvai sem csupán saját kútfőből dolgozott: nagyban merített az ő idejében elterjedt Toldi-mondából.
Az Arany János irodalmi alkotásából ismert Toldi Miklós Nagyfaluban született és nemesi származása ellenére igen egyszerű körülmények között élt, a jobbágyaival maga is a földeken dolgozott. Ezzel szemben bátyja, György a királyi udvarban nevelkedett, életfelfogása, megjelenése és anyagi lehetőségei szöges ellentétben álltak Miklóséival. Egy alkalommal, amikor György hazalátogatott, kíséretének néhány tagja provokálni kezdte az ifjabb Toldit, aki hirtelen haragjában egy malomkővel halálra sebezte az egyik vitézt. Ennek következtében menekülni kényszerült, de végül magától Lajos királytól nyert kegyelmet, miután a Duna szigetén tartott lovagi torna alkalmával legyőzött egy cseh vitézt. Később hosszú éveket töltött királyi szolgálatban. Járt a Cseh Királyságban, Itáliában (ott Lajos életét is többször megmentette), de közben megnősülni is alkalma adódott – feleségül vette Rozgonyi Piroskát. Életét mindvégig az uralkodó iránti hűség jellemezte.
Itáliai szolgálatban
A valódi Toldi Miklós élete és karrierje ettől némiképp eltért. A család a Bihar vármegyei Told faluról vette a nevét. Bár nem voltak főnemesek, Miklós mégsem kényszerült földműves munkára. A családnak a 14. század első harmadából három ága követhető nyomon. Ezek közül a „János-ág” rendelkezett a legjobb kapcsolatokkal és talán a legnagyobb befolyással. Toldi János (azaz Toldi Miklós nagyapja, akiről az ág a nevét kapta) a felesége révén Debreczeni Dózsával állt rokoni kapcsolatban, aki a magyar trónért folytatott harcai idején I. Károly feltétlen hívének és támaszának számított. János fia, Csóka 1327-ben bihari főispán, felesége révén pedig Telegdi Csanád esztergomi érsek sógora lett.
További részletek a Magyar Honvéd magazin november 15-én, pénteken megjelenő számában!
