Huszonhét éve történt…

Az április elején a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott tudományos konferencián elhangzottak szerint a szovjet csapatok négy évtizedig állomásoztak magyar földön. A megszállás kezdetén Magyarország helyzete speciális volt, mert a második világháborút lezáró béke szerint a szovjet csapatok magyarországi jelenléte az Ausztriában állomásozó erők számára biztosított összeköttetést. Az osztrák államszerződés megkötése és a szovjet csapatok 1955-ös kivonása után azonban megmaradt Magyarországon a katonai jelenlét, sőt még növelték is a haderőt. Aztán az 1956-os forradalom idején újabb csapatok érkeztek az országba, megpecsételve ezzel a szabadságharc sorsát.

Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke 1988. december 7-én jelentette be az ENSZ-közgyűlésben, hogy a Szovjetunió 1991-ig 25 százalékkal csökkenti közép-kelet-európai haderejét. Az önkéntes, részleges kivonás részeként Magyarországot 1989. április 25-én hagyta el az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi-gárdaosztály.

Horn Gyula akkori magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1990. március 10-én írta alá Moszkvában azt az egyezményt, amely szerint a szovjet hadsereg 1991. június 30-ig kivonja Magyarországról a teljes személyi állományt és a szovjet állampolgárságú civileket, illetve elszállítja a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. Két nappal később Hajmáskérről egy szovjet harckocsizó alakulat indult útnak, így kezdődött a szovjet csapatok kivonása, amely végül a szerződésben rögzített határidőnél előbb teljesült.

Az MTI sajtóarchívuma szerint Magyarországon mintegy 100 ezer katona és civil állomásozott 60 helyőrségben, katonavárosban és hat repülőtéren, a szovjetek több mint 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkeztek, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, az 560 ezer tonna különféle hadianyagból 230 ezer tonnát tett ki a lőszer, 100 ezer tonnát az üzemanyag.

Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a Záhony-Csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon. A csapatkivonást elhúzódó vagyonjogi-pénzügyi vita követte. A felek a hátrahagyott katonai objektumok át-, illetve visszaadása, leromlott állaga, valamint az okozott környezeti károk miatt hosszas vitába bonyolódtak. Végül a magyar kormány nem fizetett a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyonért, de nem is követelte az általuk okozott környezeti károk megtérítését. Az egyezséget 1992. november 11-én Budapesten írta alá Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök.

Fotó: RIA Novosti archív és MTI