Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

334 éve szabadították fel Székesfehérvárt

Szöveg: Gyimóthy Levente | Fotó: Dömsödi Richárd és Révész Csaba |  2022. május 21. 19:57

1688. május 19-én sikerült a török hódoltság alól felszabadítani az egykoron a magyar királyok koronázó és temetkezőhelyeként számon tartott Székesfehérvár városát. A mintegy 145 éves oszmán időszakot követően indulhatott meg a település újkori fejlődése. Erre emlékeztek a Nemzeti Emlékhelyen, a város Romkertjében.

_CSL9403_1

A szövetséges csapatok Buda 1686-os sikeres visszaszerzése után Székesfehérvár is ostrom alá került. A vár feladásáról szóló tárgyalás azok után kezdődhetett meg, hogy több, mint egy éves bekerítés következtében kiéheztették a vár török védőit. A török helyőrség 1688. május 19-én hagyta el végérvényesen Székesfehérvárat, miután Batthyány Ádám gróf vezérletével a keresztény seregek maradéktalanul visszafoglalták a várost az oszmán hadaktól. Később, zömmel osztrák, cseh, morva telepeseket, valamint Sziléziából és német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokat hívtak a lepusztult, elnéptelenedett város újjáélesztésére, amely általuk kézműves és céhes iparában erősödött meg jelentősen.

Az oszmán uralmat követően Székesfehérvárat „újszerzeményi területként” egy katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá vonták. Mivel az első hónapokban a kamarai adminisztráció és a városparancsnok került meghatározó szerepbe, így hosszabb ideig maradt fenn a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust generált.

_CSL9453_1

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere az évforduló kapcsán a város Nemzeti Emlékhelyéül szolgáló Romkertben úgy fogalmazott: ez alkalommal nemcsak a jelen katonáinak mondunk köszönetet, hogy békében, békességben élhetünk, hanem a múltban, a történelem folyamán élt, alkotott, életüket vesztőkre is, akik szabadságot, nemzeti érdeket védve áldozták életüket a hazának és e városnak is a szabadságáért. „Ők is katonák voltak, állták a sarat többször is, hiszen Székesfehérvárt többször el- és visszafoglalták. Ritkán hangzik el az ,,elnézést” szó a nemzetközi diplomáciában egy város megsemmisítése, fizikai romlása okán. Fehérvártól sem kértek elnézést. Ám, ez nem jelentheti, hogy mi ne gondoljunk az akkori lakosság szenvedésére, majd építő tevékenységére” – hangsúlyozta a polgármester.

_CSL9415_1

A rendezvény zárásaként az ünnepség résztvevői – köztük Róth Péter alpolgármester; dr. Petrin László, a megyei kormányhivatal főigazgatója¸ Dancs Norbert járási hivatalvezető és több önkormányzati képviselő, valamint Siposs Ernő Péter dandártábornok, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) törzsfőnöke; Topor István ezredes, a NATO Erőket Integráló Elem (NFIU) parancsnoka, Vokla János ezredes, Székesfehérvár helyőrségparancsnoka, valamint Moldován Péter őrnagy, az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj hadműveleti részlegvezetője - a Vasvári Pál Általános Iskola tanulóival közösen rótták le kegyeletüket a város visszavételének évfordulójára emelt emléktáblánál a Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalánál.